Guayas tartomány

tartomány Ecuadorban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 9.

Guayas Ecuador partvidéki tartománya. Nyugatról Manabí, Santa Elena és a Csendes-óceán (Guayaquil-öböl), keletről a Los Ríos, Bolívar, Chimborazo, Cañar és Azuay, északról a Los Ríos és Bolívar, délről pedig az El Oro és a Csendes-óceán határolja.

Guayas (Provincia de Guayas)
Guayas címere
Guayas címere
Guayas zászlaja
Guayas zászlaja
Becenév: ri
Közigazgatás
Ország Ecuador
SzékhelyGuayaquil
Alapítás éve1820
ElnökJimmy Jairala
IrányítószámEC09
Körzethívószám04
Népesség
Teljes népesség4 391 923 fő (2022)[1]
Földrajzi adatok
Terület16 803 km²
IdőzónaECT, UTC-5
Térkép
d. sz. 1° 54′, ny. h. 79° 48′1.900000°S 79.800000°WKoordináták: d. sz. 1° 54′, ny. h. 79° 48′1.900000°S 79.800000°W
Guayas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Guayas témájú médiaállományokat.
A Santay-sziget pálmafái

Több mint 3 milliós lakosságával Eucador legnépesebb tartománya, alapterületét tekintve viszont csupán a negyedik az országban. Ecuador legnépesebb városa, Guayaquil a tartomány székhelye.

Guayas földterülete rendkívül változatos, bár nincsenek igazán szintkülönbségek. A nyugati rész sivatagos, az átlaghőmérséklet 23°C. A keleti területek a Guayas-folyó vízgyűjtő területéhez tartoznak. Ezek esősek, földjük termékeny, legfőképp az északi részeken, ahol az átlaghőmérséklet eléri a 30°C az esős évszakban (december és május között) illetve 25°C a száraz évszakban (június és november között).

A tartomány legjelentősebb folyója a Daule-folyó, amely északról érkezik és a Babahoyo-folyóba ömlik, amelyet azután már Guayas-folyónak neveznek. A tartomány a dél-amerikai Andok-hegység legnagyobb gyűjtőmedencéjében fekszik.

Guayas országútjainak saját számozása van. Azonban a legtöbb helyi lakos nem ismeri ezeket a jelző számokat, ezért nem is igazán használatosak.

A területen futó tartományközi utak jelölése az országos jelzésrendszer szerint van. A páros számokkal ellátott utak északról keletre, a párosok pedig keletről nyugatra haladnak. Ezek a tartományokat összekötő utak a következők:

  • 15 (Vía del Pacífico) - Csendes-óceáni út
  • 25 (Troncal de la Costa) - Partvidéki főút
  • 40 (Transversal Austral) - Austral átmenőút

Története

szerkesztés

Bennszülött kultúrák

szerkesztés

Guayas ősi kultúrája a Huancavilca kultúra. Közvetlenül Amerika felfedezése előtt a Huancavilca kultúra terjedt el a mai tartomány területén. Ők voltak a mai lakosság nagy részének az ősei.

Spanyol hódítás és függetlenség

szerkesztés

Guayaquil várost 1534. augusztus 14-én alapították (amit egyébként július 25-én ünnepelnek) a spanyol hódítás idején és hamarosan egész Dél-Amerika egyik legfontosabb kikötővárosává vált. Függetlenségét 1820 október 9-én érte el, ekkor még hozzá tartozott a ma Peruhoz tartozó Tumbes, valamint Los Ríos és El Oro. Ezeket a területeket 1860-ban és 1884-ben csatolták el Guayas-tól.

Urbanizáció

szerkesztés

Guayas az ország legnépesebb tartománya. Az elmúlt évtizedekben hatalmas kiáramlás történt a vidéki területekről a nagyobb városokba (főleg Guayaquil-be). Ez gondokat okozott Guayaquil számára, ahol nyomornegyedek alakultak ki, ivóvíz és elektromos áram nélkül.

Népesség

szerkesztés

Guayas az ország legnépesebb tartománya. A 2003-as becslések szerint népessége mintegy 3 360 000 fő volt. A lakosság nagy része mesztic, akik a spanyol és bennszülött emberek leszármazottai, ezen kívül vannak olasz, libanoni és német felmenőkkel bíró lakosok is.

Közigazgatás

szerkesztés

A tartományban 25 kanton van.[2]

Kanton Népesség (2001) Terület (km²) Székhely
Alfredo Baquerizo Moreno (Jujan) 19,982 216 Alfredo Baquerizo Moreno (más néven Jujan)
Balao 17,262 465 Balao
Balzar (San Jacinto de Balzar) 48,470 1,173 Balzar
Colimes 21,049 758 Colimes
Coronel Marcelino Maridueña 11,054 255 Coronel Marcelino Maridueña
Daule 85,148 462 Daule
Durán 178,714 339 Durán
El Empalme 64,789 711 El Empalme (a.k.a. Velasco Ibarra
El Triunfo 34,117 389 El Triunfo
General Antonio Elizalde (Bucay) 8,696 152 General Antonio Elizalde (a.k.a. Bucay)
Guayaquil 2,039,789 5,237 Guayaquil
Isidro Ayora 8,226 492 Isidro Ayora
Lomas de Sargentillo 14,194 67 Lomas de Sargentillo
Milagro 140,103 401 Milagro
Naranjal 53,482 2,015 Naranjal
Naranjito 31,756 226 Naranjito
Nobol 14,753 128 Nobol (más néven Narcisa de Jesús)
Palestina 14,067 194 Palestina
Pedro Carbo 36,711 927 Pedro Carbo
Playas (General Villamil Playas) 30,045 269 Playas (a.k.a. General Villamil Playas)
Salitre (korábban Urbina Jado) 50,379 390 El Salitre
Samborondón 45,476 388 Samborondón
Santa Lucía 33,868 348 Santa Lucía
Simón Bolívar 20,385 289 Simón Bolívar
Yaguachi 47,630 512 Yaguachi (San Jacinto de Yaguachi)

Lásd még

szerkesztés
  1. Principales resultados (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
  2. Cantons of Ecuador. Statoids.com, olvasva: 2012.02.14.

További információk

szerkesztés