Főmenü megnyitása

Erfurt

város Németországban, Türingia tartomány székhelye

Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye. 1994 óta katolikus püspöki székváros. Lakóinak száma 206 219 (2014).

Erfurt
Erfurt cathedral and severi church-2.jpg
Erfurt címere
Erfurt címere
Erfurt zászlaja
Erfurt zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Türingia
Kerület Erfurt
Alapítás éve742
Polgármester Andreas Bausewein (SPD)
Irányítószám 99084–99099
Körzethívószám
  • 361
  • 36208
  • 36202
  • 36203
  • 36204
Rendszám EF
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség211 113 fő (2016. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség766 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület269,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erfurt (Németország)
Erfurt
Erfurt
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 58′, k. h. 11° 02′Koordináták: é. sz. 50° 58′, k. h. 11° 02′
Elhelyezkedése Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Erfurt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

  • A Gera-folyó partján fekszik.Németország újraegyesítése óta a legnagyobb város az ország földrajzi központja közelében. Délről közelítve a várost egy erdő borította domb veszi körül.

Szomszédos településekSzerkesztés

A következő települések határosak Erfurttal:

  • Gotha körzetben: Ingersleben, Gamstädt, Nottleben és Zimmernsupra
  • Ilm körzetben: Kirchheim, Rockhausen és Ichtershausen
  • Sömmerda körzetben: Witterda, Elxleben, Walschleben, Riethnordhausen, Nöda, Alperstedt, Großrudestedt, Udestedt, Kleinmölsen és Großmölsen
  • Weimar körzetben: Niederzimmern, Utzberg, Mönchenholzhausen és Klettbach

TörténeteSzerkesztés

 
Erfurt egy 1852-ből való metszeten
 
Erfurt látképe
 
Városháza (Rathaus)
 
A város panorámája a levegőből
 
Erfurt látképe

A környéken folyt régészeti ásatások leletei szerint a Gera folyó völgyének partvidéke már az időszámításunk előtti IV. évezredben lakott volt.

Erfurt nevét 742-ben említette először egy oklevél Erphesfurte néven, de kialakulása az évezred első századaira esik. A kora középkorban már említik itt a Gera folyó gázlóját és a két kereskedelmi út találkozásában fekvő várost. Ez időben épült fel itt a frank királyok erődítménye, püspökség is létesült, majd kereskedelmi központtá lett.

A középkorban már mint virágzó kereskedőváros volt ismert. 1803-tól Poroszországhoz tartozott. 1807 és 1814 között a franciák tartották megszállás alatt. 1808-ban itt volt az ún. erfurti fejedelmi nap: Napóleon találkozott I. Sándor orosz cárral. A német szociáldemokrata párt (SPD) 1891-ben itt tartotta kongresszusát. Az 1875. évi gothai program helyett ekkor fogadták el a marxista színezetű erfurti programot. 1948 és 1952 között Türingia szövetségi állam székhelye volt; ezt a rangját 1990-ben nyerte vissza. Még egy nevezetes találkozó színhelye: 1970-ben Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja találkozott Willi Stoph-fal, az NDK minisztertanácsának elnökével. 1994-ben II. János Pál pápa római katolikus egyházmegyét alapított a városban.

A város néhány fontosabb nevezetessége:

  • Dóm (Szűz Mária-templom) – A város jelképének számító Dóm eredete 1153-ra vezethető vissza, ekkor emelték itt az első templomot. 1994-től püspöki székesegyház.
  • Szent Szeverus-templom – Helyén eredetileg egy 1121-ből való okmányban említett román stílusú Benedek-rendi templom állt. Ennek alapfalain kezdték el az új templom építését, amely 1278-ban már állt, 1400 körül fejezték be. Mai külsejét azonban az 1472-es nagy tűzvész után kapta. Eredetileg két szentélye volt. Homlokzata három hegyes sisakkal fedett tornyával gótikus stílust tükröz, alig felfedezhető román-kori részletekkel. A templom belseje öthajós, két kereszthajóval. A korábbi két szentélyből csak a keleti van meg.

A Szent Szeverus-templom kincsei közül az 1265-ből való Severus-szarkofág és Szent Mihály 1467-ben készült alabástrom reliefje is említésre méltó.

  • Péter-templom (Peterskirche) – 1103-tól 1147-ig épült Benedek-rendi kolostorbazilika maradványa.
  • Mihály-templom – régebben egyetemi templomnak is nevezték. Kéthajós, kora gótikus stílusú templom, mely a 13. és a 15. század között épült, jellegzetes trapéz formájú alaprajzzal. A templomhoz csatlakozik az 1500-ból való késő gótikus Dreifaltigkeitskapelle.
  • András-templom
  • Prédikáló templom (Predigerkirsche) – 1229-ből való. Domokos rendi szerzetesek kolostortemploma volt. A hosszú, háromhajós, gótikus stílusú bazilika, különlegesen magas oldalhajókkal és keresztboltozatokkal. A templomhoz egy jellegzetes, 1447-ből való karcsú torony csatlakozik. A templom értékes műemléke még a késő gótikus kétszárnyú oltár, valamint a 14-17. századból való síremlékek is figyelmet érdemelnek.
  • Híd (Krämerbrücke) – egyedülállóan értékes építmény. Ezen a 12. század elejéről származó, 1293-ban leégett és 1325-ben újjáépített, kétoldalt favázas épületekkel szegélyezett híd-utcán vezetett át századokon keresztül a kelet-nyugati kereskedelmi útvonal; a kis házakban árusították a szatócsok portékáikat.


NépességeSzerkesztés

 

Erfurthoz csatolt településekSzerkesztés

 
Martin Luther emlékmű

Az Erfurthoz csatolt települések listája:

  • 1911: Ilversgehofen
  • 1937: Teile von Marbach
  • 1938: Hochheim és Melchendorf valamint Salomonsborn és Bindersleben részterületei
  • 1950: Bindersleben, Gispersleben-Viti, Gispersleben-Kiliani, Marbach, Möbisburg és Schmira
  • 1950: Bischleben, Dittelstedt és Rhoda
  • 1994: Alach, Ermstedt és Frienstedt
  • 1994: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen.
  • 1994: Töttelstädt

Híres személyiségekSzerkesztés

DíszpolgárokSzerkesztés

A város szülötteiSzerkesztés

Erfurthoz kapcsolódó további személyiségekSzerkesztés

Személyiségek, akik életük egy részében Erfurtban éltek:

 
Erfurt, panoráma

Kultúra és látnivalókSzerkesztés

SzínházakSzerkesztés

  • „Die Schotte”
  • Erfreuliches Theater Erfurt (bábszínház)
  • Galli-Theater Erfurt
  • Kabarett „Das Lachgeschoss”
  • Kabarett „Die Arche”
  • Neues Schauspiel Erfurt
  • Theater Erfurt (operaház, 2003-ig színház is)
  • Theater Waidspeicher (bábszínház)
  • Theaterfirma Erfurt

MúzeumokSzerkesztés

  • Angermuseum
  • Aquarium am Nettelbeckufer
  • Elektromuseum
  • „Haus zum Stockfisch” Városi Múzeum
  • Molsdorfi kastélypark
  • Német Kertészeti Múzeum
  • Nyomdamúzeum
  • Természetrajzi Múzeum
  • Türingiai Népművészeti Múzeum
  • „Új malom” Múzeum
  • Wasserburg Kapellendorf

Templomok és kolostorokSzerkesztés

  • Allerheiligenkirche
  • Ágostonrendi kolostor
  • Ägidienkirche
  • Barfüßerkirche (rom)
  • Dóm és a St. Severikirche
  • Kaufmannskirche
  • Lorenzkirche és Bartholomäusturm
  • Peterskirche
  • Predigerkirche
  • Schottenkirche St. Nikolai-St. Jakobus

Világi épületekSzerkesztés

  • Cyriaksburg
  • Haus zum „Güldenen Krönbacken”
  • Haus zum Sonneborn
  • Kormányzói Palota
  • Krämerbrücke, az egyetlen beépített és lakott híd az Alpoktól északra
  • Pályaudvar
  • Petersberg citadella
  • Városháza

Ismétlődő rendezvényekSzerkesztés

  • Április: Tavaszi fesztivál a Dóm-téren
  • Június: Altstadtfest, Waidfest
  • Július: Trienale
  • Július/Augusztus: Zooparkfest
  • Augusztus: Lichterfest (ega)
  • Augusztus/szeptember: Domstufenfestspiel
  • Szeptember: Biermarkt (ega)
  • December: karácsonyi vásár
  • Nyár: Kertészeti Kiállítás (ega)
  • Nyár: Krämerbrückenfest
  • Ősz: Oktoberfest (Dóm-tér)

VallásokSzerkesztés

A város katolikus püspöki székhely, legnagyobb vallása mégis az evangélikus (lutheránus). A településen csekély (650 fő) a zsidóság létszáma.

PolitikaSzerkesztés

Főpolgármesterek 1817-tőlSzerkesztés

ÖnkormányzataSzerkesztés

A 2004-es önkormányzati választások eredményeként az erfurti városi tanács a főpolgármester mellett 50 tagból áll:

Együttműködő városokSzerkesztés

Gazdaság és infrastruktúraSzerkesztés

Többféle ipar. „Virágváros”: virágkertészet, vetőmagtermesztés, faiskolák.

KözlekedésSzerkesztés

A várost több vasútvonal is érinti, és további vasútvonalak is építés alatt állnak. 2015-től Lipcse felé, 2017-től pedig Nürnberg felé is elkészül a nagysebességű vasúti kapcsolat. A város főpályaudvara az Erfurt Hauptbahnhof.

MédiaSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

KözintézményekSzerkesztés

Erfurtban székelő közintézmények:

  • Fővámiroda
  • Ipari és kereskedelmi kamara
  • Kereskedelmi kamara
  • Körzeti tartalékos katonasági központ
  • Regionális pénzügyi iroda
  • Szövetségi munkaügyi bíróság

OktatásSzerkesztés

Szabadidő- és sportlétesítményekSzerkesztés

Parkok és helyi szabadidő-létesítményekSzerkesztés

  • Kertészeti Kiállítás
  • Türingiai Állatkert

Nemzeti és nemzetközi színvonalú sportlétesítményekSzerkesztés

  • Andreasried kerékpár-pálya
  • Jégsportcentrum, gyorskorcsolya- és jégkorongcsarnok
  • Steigerwaldstadion, 20 000 látóhellyel

TestvérvárosaiSzerkesztés

Erfurt testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő városokkal:

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat.
  1. https://de.wikipedia.org/wiki/Einwohnerentwicklung_von_Erfurt