Erfurt
Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye. 1994 óta katolikus püspöki székváros. Lakóinak száma 206 219 (2014).
Erfurt | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Türingia | ||
Kerület | Erfurt | ||
Járás | Türingia (1990. október 3. – ) | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 742 | ||
Polgármester | Andreas Bausewein (SPD) | ||
Irányítószám | 99084–99099 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | EF | ||
Testvérvárosok | Lista Vilnius (1972. április 11. – ) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 214 969 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 766 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 430 m | ||
Terület | 269,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 58′ 41″, k. h. 11° 01′ 44″50.978056°N 11.028889°EKoordináták: é. sz. 50° 58′ 41″, k. h. 11° 01′ 44″50.978056°N 11.028889°E | |||
Elhelyezkedése Türingia térképén | |||
Erfurt weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztés- A kis Gera-folyó partján fekszik. Németország újraegyesítése óta a legnagyobb város az ország földrajzi központja közelében. Délről egy erdő borította domb határolja.
Szomszédos települések
szerkesztésA következő települések határosak Erfurttal:
- Gotha körzetben: Ingersleben, Gamstädt, Nottleben és Zimmernsupra
- Ilm körzetben: Kirchheim, Rockhausen és Ichtershausen
- Sömmerda körzetben: Witterda, Elxleben, Walschleben, Riethnordhausen, Nöda, Alperstedt, Großrudestedt, Udestedt, Kleinmölsen és Großmölsen
- Weimar körzetben: Niederzimmern, Utzberg, Mönchenholzhausen és Klettbach
Éghajlata
szerkesztésHónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 14,7 | 18,0 | 24,2 | 29,6 | 31,4 | 35,9 | 36,5 | 36,0 | 31,6 | 26,6 | 20,8 | 17,4 | 36,5 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,7 | 4,1 | 8,4 | 13,8 | 17,7 | 21,1 | 23,6 | 23,6 | 18,7 | 13,1 | 7,2 | 3,6 | 13,2 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 0,2 | 0,9 | 4,3 | 8,8 | 12,9 | 16,1 | 18,3 | 18,1 | 13,8 | 9,1 | 4,4 | 1,2 | 9,1 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,5 | −2,3 | 0,3 | 3,5 | 7,4 | 10,8 | 12,8 | 12,7 | 9,1 | 5,4 | 1,6 | −1,4 | 4,8 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −25,0 | −24,6 | −20,2 | −10,4 | −2,9 | 1,5 | 3,3 | 3,8 | −0,6 | −7,6 | −18,6 | −23,5 | −25,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 25 | 23 | 36 | 34 | 64 | 56 | 81 | 59 | 46 | 38 | 41 | 32 | 535 |
Forrás: Wetter Erfurt / wetterlabs.de |
Története
szerkesztésA környéken folyt régészeti ásatások leletei szerint a Gera-folyó völgyének partvidéke már az időszámításunk előtti IV. évezredben lakott volt.
Erfurt nevét 742-ben említette először egy oklevél Erphesfurte néven, de kialakulása az évezred első századaira esik. A kora középkorban már említik itt a Gera-folyó gázlóját és a két kereskedelmi út találkozásában fekvő várost. Ez időben épült fel itt a frank királyok erődítménye, püspökség is létesült, majd kereskedelmi központtá lett.
755-től a Mainzi Választófejedelemség része volt. 1184-ben történt az erfurti latrinabaleset.
A középkorban már mint virágzó kereskedőváros volt ismert. 1803-tól Poroszországhoz tartozott. 1807 és 1814 között a franciák tartották megszállás alatt. 1808-ban itt volt az ún. erfurti fejedelmi nap: Napóleon találkozott I. Sándor orosz cárral. A német szociáldemokrata párt (SPD) 1891-ben itt tartotta kongresszusát. Az 1875. évi gothai program helyett ekkor fogadták el a marxista színezetű erfurti programot . 1948 és 1952 között Türingia szövetségi állam székhelye volt; ezt a rangját 1990-ben nyerte vissza. Még egy nevezetes találkozó színhelye: 1970-ben Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja találkozott Willi Stoph-fal, az NDK minisztertanácsának elnökével. 1994-ben II. János Pál pápa római katolikus egyházmegyét alapított a városban.
A város néhány fontosabb nevezetessége:
- Dóm (Szűz Mária-templom) – A város jelképének számító Dóm eredete 1153-ra vezethető vissza, ekkor emelték itt az első templomot. 1994-től püspöki székesegyház.
- Szent Szeverus-templom – Helyén eredetileg egy 1121-ből való okmányban említett román stílusú Benedek-rendi templom állt. Ennek alapfalain kezdték el az új templom építését, amely 1278-ban már állt, 1400 körül fejezték be. Mai külsejét azonban az 1472-es nagy tűzvész után kapta. Eredetileg két szentélye volt. Homlokzata három hegyes sisakkal fedett tornyával gótikus stílust tükröz, alig felfedezhető román-kori részletekkel. A templom belseje öthajós, két kereszthajóval. A korábbi két szentélyből csak a keleti van meg.
A Szent Szeverus-templom kincsei közül az 1265-ből való Severus-szarkofág és Szent Mihály 1467-ben készült alabástrom reliefje is említésre méltó.
- Péter-templom (Peterskirche) – 1103-tól 1147-ig épült Benedek-rendi kolostorbazilika maradványa.
- Mihály-templom – régebben egyetemi templomnak is nevezték. Kéthajós, kora gótikus stílusú templom, mely a 13. és a 15. század között épült, jellegzetes trapéz formájú alaprajzzal. A templomhoz csatlakozik az 1500-ból való késő gótikus Dreifaltigkeitskapelle.
- András-templom
- Prédikáló templom (Predigerkirche) – 1229-ből való. Domokos rendi szerzetesek kolostortemploma volt. A hosszú, háromhajós, gótikus stílusú bazilika, különlegesen magas oldalhajókkal és keresztboltozatokkal. A templomhoz egy jellegzetes, 1447-ből való karcsú torony csatlakozik. A templom értékes műemléke még a késő gótikus kétszárnyú oltár, valamint a 14-17. századból való síremlékek is figyelmet érdemelnek.
- Híd (Krämerbrücke) – egyedülállóan értékes építmény. Ezen a 12. század elejéről származó, 1293-ban leégett és 1325-ben újjáépített, kétoldalt favázas épületekkel szegélyezett híd-utcán vezetett át századokon keresztül a kelet-nyugati kereskedelmi útvonal; a kis házakban árusították a szatócsok portékáikat.
Népessége
szerkesztésLakosok száma | 18 680 | 13 884 | 16 332 | 13 602 | 17 634 | 189 988 | 208 989 | 204 880 | 212 988 | 214 969 |
1493 | 1624 | 1682 | 1758 | 1798 | 1950 | 1990 | 2013 | 2017 | 2022 |
Erfurthoz csatolt települések
szerkesztésAz Erfurthoz csatolt települések listája:
- 1911: Ilversgehofen
- 1937: Teile von Marbach
- 1938: Hochheim és Melchendorf, valamint Salomonsborn és Bindersleben részterületei
- 1950: Bindersleben, Gispersleben-Viti, Gispersleben-Kiliani, Marbach, Möbisburg és Schmira
- 1950: Bischleben, Dittelstedt és Rhoda
- 1994: Alach, Ermstedt és Frienstedt
- 1994: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen.
- 1994: Töttelstädt
Híres személyiségek
szerkesztésDíszpolgárok
szerkesztés- 1998 Gunda Niemann-Stirnemann (* 1966. szeptember 7. Sondershausen) gyorskorcsolyázó
- 2002 Andreas Müller (* 1971. február 22. Erfurt) könnyűatléta, parasportoló
A város szülöttei
szerkesztés- Thomas von Erfurt (1300 körül) Magister Regiens és a St. Severi und St.Jakob iskola rektora
- Johann Aegidius Bach (1645. február 9. – 1716 novembere, Erfurt) orgonista, brácsás, és az erfurti zenekar zenei igazgatója.
- Johann Ambrosius Bach (1645. február 24. – 1695. február 20. Eisenach) zenész, Johann Sebastian Bach apja
- Johann Bernhard Bach I (1676. május 23. – 1749. június 11. Eisenach) zeneszerző, Johann Sebastian Bach unokatestvére
- Haberle Károly Konstantin Keresztély (1764. február 11. – 1832. június 1., Pest) német–magyar természetkutató
- Franz Vollrath Buttstedt (1738. – 1814. Rothenburg ob der Tauber) orgonista és zeneszerző
- Max Weber (1864. április 21. – 1920. június 14. München) szociológus
- Walter Rein (1893. december 10. Erfurt-Stotternheim – 1955. június 18. Berlin) zeneszerző
- Manfred Ruge (* 1945. október 7.) politikus (CDU), 1990-2006 között Erfurt főpolgármestere
- Clemens Fritz Német labdarúgó válogatott tagja.
Erfurthoz kapcsolódó további személyiségek
szerkesztésSzemélyiségek, akik életük egy részében Erfurtban éltek:
- Bonifatius Winfried (Wynfreth) (672. vagy 673. Crediton, Wessex, Anglia – 754. június 5. Dokkum, Friesland) bencés szerzetes, az erfurti püspökség megalapítója és a „németek apostola”
- Martin Luther (1483. november 10. Eisleben – 1546. február 18. Eisleben) reformátor, Erfurtban tanult
- Christoph Bach (1613. április 19. Wechmar – 1661. szeptember 12. Arnstadt) orgonista és zeneszerző, Johann és Heinrich Bach testvére és Johann Sebastian Bach nagyapja
Kultúra és látnivalók
szerkesztésSzínházak
szerkesztés- „Die Schotte”
- Erfreuliches Theater Erfurt (bábszínház)
- Galli-Theater Erfurt
- Kabarett „Das Lachgeschoss”
- Kabarett „Die Arche”
- Neues Schauspiel Erfurt
- Theater Erfurt (operaház, 2003-ig színház is)
- Theater Waidspeicher (bábszínház)
- Theaterfirma Erfurt
Múzeumok
szerkesztés- Angermuseum
- Aquarium am Nettelbeckufer
- Elektromuseum
- „Haus zum Stockfisch” Városi Múzeum
- Molsdorfi kastélypark
- Német Kertészeti Múzeum
- Nyomdamúzeum
- Természetrajzi Múzeum
- Türingiai Népművészeti Múzeum
- „Új malom” Múzeum
- Wasserburg Kapellendorf
Templomok és kolostorok
szerkesztés- Allerheiligenkirche
- Ágoston-rendi kolostor
- Ägidienkirche
- Barfüßerkirche (rom)
- Dóm és a St. Severikirche
- Kaufmannskirche
- Lorenzkirche és Bartholomäusturm
- Peterskirche
- Predigerkirche
- Schottenkirche St. Nikolai-St. Jakobus
Világi épületek
szerkesztés- Cyriaksburg
- Haus zum „Güldenen Krönbacken”
- Haus zum Sonneborn
- Kormányzói Palota
- Krämerbrücke, az egyetlen beépített és lakott híd az Alpoktól északra
- Pályaudvar
- Petersberg citadella
- Városháza
Ismétlődő rendezvények
szerkesztés- Április: Tavaszi fesztivál a Dóm-téren
- Június: Altstadtfest, Waidfest
- Július: Triennale
- Július/Augusztus: Zooparkfest
- Augusztus: Lichterfest (ega)
- Augusztus/szeptember: Domstufenfestspiel
- Szeptember: Biermarkt (ega)
- December: karácsonyi vásár
- Nyár: Kertészeti Kiállítás (ega)
- Nyár: Krämerbrückenfest
- Ősz: Oktoberfest (Dóm-tér)
Vallások
szerkesztésA város katolikus püspöki székhely, legnagyobb vallása mégis a lutheránus.
A településen csekély (650 fő) a zsidók létszáma.
Politika
szerkesztésFőpolgármesterek 1817-től
szerkesztés- 1817 – 1833: Dr. Wilhelm August Türk
- 1833 – 1850: Karl Friedrich Wagner
- 1850 – 1851: Dr. Hermann Mallinckrodt megbízott főpolgármester
- 1851 – 1871: Freiherr Carl von Oldershausen
- 1871 – 1889: Richard Breslau
- 1890 – 1895: Gustav Schneider
- 1895 – 1919: Dr. Hermann Schmidt
- 1919 – 1933: Dr. Bruno Mann
- 1933 – 1934: Theodor Pichier (NSDAP)
- 1935 – 1936: Dr. Max Zeitler (NSDAP)
- 1936 – 1945: Walter Siegfried Kießling (NSDAP)
- 1945. (április 15. – július 7.): Otto Gerber (pártonkívüli), megbízott főpolgármester
- 1945 – 1946: Hermann Jahn (KPD)
- 1946 – 1961: Georg Boock (SED)
- 1961 – 1969: Rudolf-Dietrich Nottrodt (SED)
- 1969 – 1982: Heinz Scheinpflug (SED)
- 1982 – 1989: Rosemarie Seibert (SED)
- 1989 – 1990: Siegfried Hirschfeld (SED)
- 1990 – 2006: Manfred Otto Ruge (CDU)
- 2006 – máig: Andreas Bausewein (SPD)
Önkormányzata
szerkesztésA 2004-es önkormányzati választások eredményeként az erfurti városi tanács a főpolgármester mellett 50 tagból áll:
- CDU – 20 képviselő
- Baloldali Párt – 17 képviselő
- SPD – 8 képviselő
- Szövetség ’90/Zöldek – 5 képviselő
Együttműködő városok
szerkesztésGazdaság és infrastruktúra
szerkesztésTöbbféle ipar. „Virágváros”: virágkertészet, vetőmagtermesztés, faiskolák.
Közlekedés
szerkesztésA várost több vasútvonal is érinti, és további vasútvonalak is építés alatt állnak. 2015-től Lipcse felé, 2017-től pedig Nürnberg felé is elkészül a nagysebességű vasúti kapcsolat. A város főpályaudvara az Erfurt Hauptbahnhof.
Média
szerkesztésGazdaság
szerkesztésKözintézmények
szerkesztésErfurtban székelő közintézmények:
- Fővámiroda
- Ipari és kereskedelmi kamara
- Kereskedelmi kamara
- Körzeti tartalékos katonasági központ
- Regionális pénzügyi iroda
- Szövetségi munkaügyi bíróság
Oktatás
szerkesztés- Edith Stein-Iskola
- Erfurti Egyetem
- Evangélikus Gimnázium[2]
- Gutenberg Gimnázium
- Papnevelő Intézet
- Szakfőiskola
Szabadidő- és sportlétesítmények
szerkesztésParkok és helyi szabadidő-létesítmények
szerkesztés- Kertészeti Kiállítás
- Türingiai Állatkert
Nemzeti és nemzetközi színvonalú sportlétesítmények
szerkesztés- Andreasried kerékpárpálya
- Jégsportcentrum, gyorskorcsolya- és jégkorongcsarnok
- Steigerwaldstadion, 20 000 nézőhellyel
Testvérvárosai
szerkesztésErfurt testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő városokkal:
- Piacenza, Olaszország (1971)
- Győr, Magyarország (1971)
- Vilnius, Litvánia (1972)
- Kalisz, Lengyelország (1982)
- Mainz, Németország (1988)
- Lille, Franciaország (1991)
- San Miguel de Tucumán, Argentína (1993)
- Shawnee, Amerikai Egyesült Államok (1993)
- Lovecs, Bulgária (1996) (Korábbi kapcsolatok felújítása)
- Haifa, Izrael (2000)
- Jünan, Kína (2000)
Galéria
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ http://www.evrg-erfurt.de
Források
szerkesztés- NDK (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0