Erfurt

város Németországban, Türingia tartomány székhelye
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 8.

Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye. 1994 óta katolikus püspöki székváros. Lakóinak száma 206 219 (2014).

Erfurt
Erfurt címere
Erfurt címere
Erfurt zászlaja
Erfurt zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományTüringia
KerületErfurt
JárásTüringia (1990. október 3. – )
Rangjárási jogú város
Alapítás éve742
PolgármesterAndreas Bausewein (SPD)
Irányítószám99084–99099
Körzethívószám
  • 361
  • 36208
  • 36202
  • 36203
  • 36204
RendszámEF
Testvérvárosok
Lista
Vilnius (1972. április 11. – )
Népesség
Teljes népesség214 969 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség766 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület269,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 58′ 41″, k. h. 11° 01′ 44″50.978056°N 11.028889°EKoordináták: é. sz. 50° 58′ 41″, k. h. 11° 01′ 44″50.978056°N 11.028889°E
Erfurt (Türingia)
Erfurt
Erfurt
Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Erfurt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
  • A kis Gera-folyó partján fekszik. Németország újraegyesítése óta a legnagyobb város az ország földrajzi központja közelében. Délről egy erdő borította domb határolja.

Szomszédos települések

szerkesztés

A következő települések határosak Erfurttal:

  • Gotha körzetben: Ingersleben, Gamstädt, Nottleben és Zimmernsupra
  • Ilm körzetben: Kirchheim, Rockhausen és Ichtershausen
  • Sömmerda körzetben: Witterda, Elxleben, Walschleben, Riethnordhausen, Nöda, Alperstedt, Großrudestedt, Udestedt, Kleinmölsen és Großmölsen
  • Weimar körzetben: Niederzimmern, Utzberg, Mönchenholzhausen és Klettbach

Éghajlata

szerkesztés
Erfurt (1991–2020) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)14,718,024,229,631,435,936,536,031,626,620,817,436,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,74,18,413,817,721,123,623,618,713,17,23,613,2
Átlaghőmérséklet (°C)0,20,94,38,812,916,118,318,113,89,14,41,29,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,5−2,30,33,57,410,812,812,79,15,41,6−1,44,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)−25,0−24,6−20,2−10,4−2,91,53,33,8−0,6−7,6−18,6−23,5−25,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)252336346456815946384132535
Forrás: Wetter Erfurt / wetterlabs.de

Története

szerkesztés
 
Erfurt egy 1852-ből való metszeten
 
Erfurt látképe
 
Városháza
 
A város panorámája a levegőből
 
Erfurt látképe

A környéken folyt régészeti ásatások leletei szerint a Gera-folyó völgyének partvidéke már az időszámításunk előtti IV. évezredben lakott volt.

Erfurt nevét 742-ben említette először egy oklevél Erphesfurte néven, de kialakulása az évezred első századaira esik. A kora középkorban már említik itt a Gera-folyó gázlóját és a két kereskedelmi út találkozásában fekvő várost. Ez időben épült fel itt a frank királyok erődítménye, püspökség is létesült, majd kereskedelmi központtá lett.

755-től a Mainzi Választófejedelemség része volt. 1184-ben történt az erfurti latrinabaleset.

A középkorban már mint virágzó kereskedőváros volt ismert. 1803-tól Poroszországhoz tartozott. 1807 és 1814 között a franciák tartották megszállás alatt. 1808-ban itt volt az ún. erfurti fejedelmi nap: Napóleon találkozott I. Sándor orosz cárral. A német szociáldemokrata párt (SPD) 1891-ben itt tartotta kongresszusát. Az 1875. évi gothai program(wd) helyett ekkor fogadták el a marxista színezetű erfurti programot(wd). 1948 és 1952 között Türingia szövetségi állam székhelye volt; ezt a rangját 1990-ben nyerte vissza. Még egy nevezetes találkozó színhelye: 1970-ben Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja találkozott Willi Stoph-fal, az NDK minisztertanácsának elnökével. 1994-ben II. János Pál pápa római katolikus egyházmegyét alapított a városban.

A város néhány fontosabb nevezetessége:

  • Dóm (Szűz Mária-templom) – A város jelképének számító Dóm eredete 1153-ra vezethető vissza, ekkor emelték itt az első templomot. 1994-től püspöki székesegyház.
  • Szent Szeverus-templom – Helyén eredetileg egy 1121-ből való okmányban említett román stílusú Benedek-rendi templom állt. Ennek alapfalain kezdték el az új templom építését, amely 1278-ban már állt, 1400 körül fejezték be. Mai külsejét azonban az 1472-es nagy tűzvész után kapta. Eredetileg két szentélye volt. Homlokzata három hegyes sisakkal fedett tornyával gótikus stílust tükröz, alig felfedezhető román-kori részletekkel. A templom belseje öthajós, két kereszthajóval. A korábbi két szentélyből csak a keleti van meg.

A Szent Szeverus-templom kincsei közül az 1265-ből való Severus-szarkofág és Szent Mihály 1467-ben készült alabástrom reliefje is említésre méltó.

  • Péter-templom (Peterskirche) – 1103-tól 1147-ig épült Benedek-rendi kolostorbazilika maradványa.
  • Mihály-templom – régebben egyetemi templomnak is nevezték. Kéthajós, kora gótikus stílusú templom, mely a 13. és a 15. század között épült, jellegzetes trapéz formájú alaprajzzal. A templomhoz csatlakozik az 1500-ból való késő gótikus Dreifaltigkeitskapelle.
  • András-templom
  • Prédikáló templom (Predigerkirche) – 1229-ből való. Domokos rendi szerzetesek kolostortemploma volt. A hosszú, háromhajós, gótikus stílusú bazilika, különlegesen magas oldalhajókkal és keresztboltozatokkal. A templomhoz egy jellegzetes, 1447-ből való karcsú torony csatlakozik. A templom értékes műemléke még a késő gótikus kétszárnyú oltár, valamint a 14-17. századból való síremlékek is figyelmet érdemelnek.
  • Híd (Krämerbrücke) – egyedülállóan értékes építmény. Ezen a 12. század elejéről származó, 1293-ban leégett és 1325-ben újjáépített, kétoldalt favázas épületekkel szegélyezett híd-utcán vezetett át századokon keresztül a kelet-nyugati kereskedelmi útvonal; a kis házakban árusították a szatócsok portékáikat.

Népessége

szerkesztés
A népesség alakulása 1493 és 2022 között
Lakosok száma
18 680
13 884
16 332
13 602
17 634
189 988
208 989
204 880
212 988
214 969
1493162416821758179819501990201320172022
Adatok: Wikidata

Erfurthoz csatolt települések

szerkesztés
 
Dóm tér
 
Luther Márton-emlékmű

Az Erfurthoz csatolt települések listája:

  • 1911: Ilversgehofen
  • 1937: Teile von Marbach
  • 1938: Hochheim és Melchendorf, valamint Salomonsborn és Bindersleben részterületei
  • 1950: Bindersleben, Gispersleben-Viti, Gispersleben-Kiliani, Marbach, Möbisburg és Schmira
  • 1950: Bischleben, Dittelstedt és Rhoda
  • 1994: Alach, Ermstedt és Frienstedt
  • 1994: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen.
  • 1994: Töttelstädt

Híres személyiségek

szerkesztés

Díszpolgárok

szerkesztés

A város szülöttei

szerkesztés

Erfurthoz kapcsolódó további személyiségek

szerkesztés

Személyiségek, akik életük egy részében Erfurtban éltek:

 
Erfurt, panoráma

Kultúra és látnivalók

szerkesztés

Színházak

szerkesztés
 
Neues Schauspiel
  • „Die Schotte”
  • Erfreuliches Theater Erfurt (bábszínház)
  • Galli-Theater Erfurt
  • Kabarett „Das Lachgeschoss”
  • Kabarett „Die Arche”
  • Neues Schauspiel Erfurt
  • Theater Erfurt (operaház, 2003-ig színház is)
  • Theater Waidspeicher (bábszínház)
  • Theaterfirma Erfurt
 
Stadtmuseum
  • Angermuseum
  • Aquarium am Nettelbeckufer
  • Elektromuseum
  • „Haus zum Stockfisch” Városi Múzeum
  • Molsdorfi kastélypark
  • Német Kertészeti Múzeum
  • Nyomdamúzeum
  • Természetrajzi Múzeum
  • Türingiai Népművészeti Múzeum
  • „Új malom” Múzeum
  • Wasserburg Kapellendorf

Templomok és kolostorok

szerkesztés
 
Agidienkirche
  • Allerheiligenkirche
  • Ágoston-rendi kolostor
  • Ägidienkirche
  • Barfüßerkirche (rom)
  • Dóm és a St. Severikirche
  • Kaufmannskirche
  • Lorenzkirche és Bartholomäusturm
  • Peterskirche
  • Predigerkirche
  • Schottenkirche St. Nikolai-St. Jakobus

Világi épületek

szerkesztés
  • Cyriaksburg
  • Haus zum „Güldenen Krönbacken”
  • Haus zum Sonneborn
  • Kormányzói Palota
  • Krämerbrücke, az egyetlen beépített és lakott híd az Alpoktól északra
  • Pályaudvar
  • Petersberg citadella
  • Városháza

Ismétlődő rendezvények

szerkesztés
 
Dóm
  • Április: Tavaszi fesztivál a Dóm-téren
  • Június: Altstadtfest, Waidfest
  • Július: Triennale
  • Július/Augusztus: Zooparkfest
  • Augusztus: Lichterfest (ega)
  • Augusztus/szeptember: Domstufenfestspiel
  • Szeptember: Biermarkt (ega)
  • December: karácsonyi vásár
  • Nyár: Kertészeti Kiállítás (ega)
  • Nyár: Krämerbrückenfest
  • Ősz: Oktoberfest (Dóm-tér)
 
Az Ágoston-rend kolostora
 
Az alachi kolostor nyugat felől

A város katolikus püspöki székhely, legnagyobb vallása mégis a lutheránus.

A településen csekély (650 fő) a zsidók létszáma.

Főpolgármesterek 1817-től

szerkesztés

Önkormányzata

szerkesztés

A 2004-es önkormányzati választások eredményeként az erfurti városi tanács a főpolgármester mellett 50 tagból áll:

Együttműködő városok

szerkesztés

Gazdaság és infrastruktúra

szerkesztés

Többféle ipar. „Virágváros”: virágkertészet, vetőmagtermesztés, faiskolák.

Közlekedés

szerkesztés

A várost több vasútvonal is érinti, és további vasútvonalak is építés alatt állnak. 2015-től Lipcse felé, 2017-től pedig Nürnberg felé is elkészül a nagysebességű vasúti kapcsolat. A város főpályaudvara az Erfurt Hauptbahnhof.

Közintézmények

szerkesztés

Erfurtban székelő közintézmények:

  • Fővámiroda
  • Ipari és kereskedelmi kamara
  • Kereskedelmi kamara
  • Körzeti tartalékos katonasági központ
  • Regionális pénzügyi iroda
  • Szövetségi munkaügyi bíróság
 
A Gutenberg Gimnázium
  • Edith Stein-Iskola
  • Erfurti Egyetem
  • Evangélikus Gimnázium[2]
  • Gutenberg Gimnázium
  • Papnevelő Intézet
  • Szakfőiskola

Szabadidő- és sportlétesítmények

szerkesztés

Parkok és helyi szabadidő-létesítmények

szerkesztés
  • Kertészeti Kiállítás
  • Türingiai Állatkert

Nemzeti és nemzetközi színvonalú sportlétesítmények

szerkesztés
  • Andreasried kerékpárpálya
  • Jégsportcentrum, gyorskorcsolya- és jégkorongcsarnok
  • Steigerwaldstadion, 20 000 nézőhellyel

Testvérvárosai

szerkesztés

Erfurt testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő városokkal:

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Erfurt témájú médiaállományokat.