Weimar

város Németországban, Türingiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 10.

Weimar város Németország keleti részén, Türingia tartományban. Magyar vonatkozása jelentős, hiszen Liszt Ferenc többször is lakott és alkotott a városban és itt élt három évig Bortnyik Sándor festőművész is.

Weimar
Weimar címere
Weimar címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományTüringia
JárásTüringia (1990. október 3. – )
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1477
PolgármesterPeter Kleine
Irányítószám99401–99441
Körzethívószám
  • 03643
  • 036453
RendszámWE
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség65 620 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
Terület84,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 58′ 52″, k. h. 11° 19′ 46″50.981111°N 11.329444°EKoordináták: é. sz. 50° 58′ 52″, k. h. 11° 19′ 46″50.981111°N 11.329444°E
Weimar (Türingia)
Weimar
Weimar
Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Weimar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Weimar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A város címerének háttere aranyszínű. A pajzson több piros szívet és egy fekete ágaskodó oroszlánnal, az Orlamünde grófok címerállatával. 1938 és 1945 között olyan címert használtak, amelyen négy sas ült.[2] A mai címer komponenseit 1975-ben határozták meg.

Weimar az Ilm-Saale-táblán fekszik, tengerszint feletti magassága 208 méter. Délen a Türingiai-medence található. Legmagasabb pontja a 478 méter magas Ettersberg, amely a város északnyugati szegletében van.

Története

szerkesztés

Weimar történelme 899-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik.

946 és 1346 között a Weimari grófság központja. II. Ottó német-római császár 975. június 3-án kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. III. Ottó német-római császár hadserege 984-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez 1002-ben megismétlődött, de Ottó mindkét alkalommal kudarcot vallott. 117374 telén leégett a vár.

1250-ben először említik meg a települést a vár körül. 1245 és 1249 között építették fel a vártemplomot, és 1254-ben Szent Péter tiszteletére szentelték fel. 1284. szeptember 16-án a mainzi püspök alá tartozó Német Lovagrend kapta meg. 1307-ben a lovagrend megnyitotta az első iskolát,[3] 1383-tól pedig egy ispotályt is működtetett.[4]

1247-ben kihaltak a Ludowingerek. Ezután a város a türingiai-hesseni örökösödési háborúba keveredett, és végül a Türingia része lett.

1410-ben városi jogokat kapott. 1424-ben leégett, ezért a Wettin-ház grófja adóengedményeket tett neki.

1552-ben I. János Frigyes herceg Szász-Weimar Hercegség fővárosává tette meg a várost, amely 1918-ig a tartomány székhelye volt.

1653. október 4-én tartották az első hagymavásárt.

A 18. és a 19. században a város a irodalmáról volt híres. A Weimari Klasszikusok Friedrich Schiller, Johann Gottfried Herder, Johann Wolfgang von Goethe mind a városban éltek.

1816-ban a hercegség, elsőként a német államok közül, alkotmányt kapott.[5]

Maria Pavlovna nagyhercegnő és fia Károly Sándor alatt felvirágzott a város. 1842-ben Liszt Ferencet is meghívták a kastélyukba. 1848-ban Richard Wagner zenélt ugyanitt.[6] 1860-ban Károly Sándor megalapította a Weimari Festőiskolát. Itt tanult többek között Arnold Böcklin, Franz Lenbach és Reinhold Begas is. 1885-ben megalakult az Énekesek Baráti Társasága.

Carl Alexander fia, Wilhelm Ernst is támogatta a kultúrát. A festőiskolát főiskolává tette, 1905-ben megalapította a Weimari Képzőiskolát. 1907-ben pedig a művészeti ipari iskolát.

1846-ban kiépítették a vasutat Halle és Erfurt között. 1876-ban pedig elkészült a Jéna és Gera közötti pályaszakasz is. 1887-ben átadták az Ilmtalbahnt, amely Bad Berkáig ment.

1919-ben város színházában rendezték a nemzetgyűlést, amely kikiáltotta a Weimari köztársaságot. Ez az állam 1933-ig létezett, a nácik hatalomra jutásáig. 1920. május 1-jén újra Türingia székhelye lett.

Politikailag Weimar a világháborúk között a konzervativizmus és a nacionalizmus központja volt. 1926-ban az NSDAP itt tartotta második pártkongresszusát az 1925-ös újjáalapítás után. Július 4-én megalapították a Hitlerjugendet.[7] A nácik szemében a város a német kultúra központja volt. Hitler 40 alkalommal járt itt.[8]

Közigazgatás

szerkesztés
 
Liszt Ferenc-emlékmű
 
Liszt Ferenc háza

Huszonegy kerületre oszlik.[9]

 
Népességdiagram
Városrész Lakosság
Óváros 3377
Nordvorstadt 8432
Parkvorstadt 2830
Westvorstadt 9520
Nordstadt 5609
Südstadt 3532
Weststadt 5841
Nord (ipari terület) 1177
West (ipari terület) 178
Schönblick 3982
Weimar (Belső városrész) 44 478
Gaberndorf (1994) 1547
Gelmeroda (1994) 431
Legefeld (1994) 1845
Niedergrunstedt (1994) 531
Oberweimar / Ehringsdorf (1922) 6042
Possendorf (1994) 197
Schöndorf (1939) 4754
Süßenborn (1994) 298
Taubach (1994) 1147
Tiefurt (1922) 586
Tröbsdorf (1994) 1198
Weimar (összesen) 63 054

Közlekedés

szerkesztés
 
Pályaudvar

A Weimari pályaudvar Türingia egyik legfontosabb pályaudvara. Több IC halad át a városon. A városon halad át a zürich-frankfurti éjszakai vonat.

A városban két pályaudvar található: a Weimari pályaudvar és a Weimar Berkaeri pályaudvar. A villamosoknak négy végállomása: Oberweimar, Weimar West, Nohra, Legefeld.

A városi közlekedést a Weimar GmbH működteti. A központi átszállóhely a Goetheplatzon van, ahol 8 buszvonal találkozik. További fontos átszállóhelyek a Főpályaudvar, a Gropiusstraße és a Wielandplatz.

Ülésrend a
városi tanácsban, 2014
        
42 képviselő az alábbiak szerint:

Városi tanács

szerkesztés

2014. május 25. óta a városi tanács a következőképpen áll össze:

A CDU és a Weimari Polgárság koalíciót alkot, a többi párt az ellenzéket.

Polgármester

szerkesztés

Stefan Wolf (SPD) 2006. május 21-e óta irányítja a várost. Megválasztásakor 58,3%-ot szerzett.[10]

Év Lakosság
1779 6041
1818 8000
1834. december 1. ¹ 10 638
1850. december 1. ¹ 12 798
1861. december 3. ¹ 13 887
1864. december 3. ¹ 14 300
1867. december 3. ¹ 14 800
1871. december 1. ¹ 16 000
1875. december 1. ¹ 17 500
1880. december 1. ¹ 19 944
1885. december 1. ¹ 21 565
1890. december 1. ¹ 24 546
1895. december 2. ¹ 26 700
Év Lakosság
1900. december 1. ¹ 28 479
1905. december 1. ¹ 31 117
1910. december 1. ¹ 34 582
1916. december 1. ¹ 32 733
1917. december 5. ¹ 32 717
1919. október 8. ¹ 37 200
1925. június 16. ¹ 45 957
1933. június 16. ¹ 49 327
1939. május 1. ¹ 65 916
1945. december 1. ¹ 62 768
1946. október 29. ¹ 66 659
1950. augusztus 31. ¹ 64 452
1955. december 31. 66 675
Év Lakosság
1960. december 31. 63 996
1964. december 31. ¹ 63 943
1971. január 1. ¹ 63 634
1975. december 31. 63 004
1981. december 31. ¹ 63 725
1985. december 31. 63 373
1988. december 31. 63 412
1990. december 31. 60 326
1995. december 31. 62 122
2000. december 31. 62 425
2005. december 31. 64 594
2010. december 31. 65 479
2014. december 31. 63 477

¹ Népszámlálás

Híres emberek

szerkesztés
 
A népesség várható alakulása

A város szülöttei

szerkesztés

Itt haltak meg

szerkesztés

A városban működik a TC Weimar 1912 teniszklub. A labdarúgócsapat neve SC 1903 Weimar.

Testvértelepülései

szerkesztés

Lásd még

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Weimar témájú médiaállományokat.
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 427
  3. Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 91
  4. Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 293
  5. Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 73
  6. Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 477f.
  7. Historisches Lexikon Bayerns - Hitlerjugend
  8. Jens Schley, Nachbar Buchenwald, a.a.O., S.12
  9. Lakosság száma 2004. december 31-i adat. Forrás: Stadtverwaltung Weimar, in Klammern das Jahr der Eingemeindung zu Weimar
  10. Wahlergebnisse von der Wahlergebnisse der Oberbürgermeisterwahl 2006 Archiválva 2007. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben


Előző:
Stockholm
Következő:
Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna