Bergen (Norvégia)
Bergen Norvégia második legnagyobb városa, a délnyugati Hordaland megye Bergen községében.
Bergen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Norvégia | ||
Földrajzi régió | Vestlandet | ||
Megye | Hordaland | ||
Község | Bergen község | ||
Polgármester | Marit Warncke (2023. október 25. – )[1] | ||
Alapítás éve | 1070 | ||
Irányítószám | 5003–5098 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 291 189 fő (2023. szept. 30.) | ||
Népsűrűség | 586 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 5,0 m | ||
Terület | |||
Összesen | 465,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 60° 23′ 33″, k. h. 5° 19′ 24″60.392500°N 5.323333°EKoordináták: é. sz. 60° 23′ 33″, k. h. 5° 19′ 24″60.392500°N 5.323333°E | |||
Bergen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bergen témájú médiaállományokat. |
Földrajz
szerkesztésBergen Norvégia délnyugati partján fekszik, Hordaland megyében, amelynek a székhelye is. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként is említik, illetve Vestlandet országrész fővárosaként emlegetik.
Itt található Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője.
A bergeni agglomeráció a városon és elővárosain kívül a környező vidéki településeket is magában foglalja.
Éghajlat
szerkesztésBergent az enyhe és nedves tengerparti klíma jellemzi. Kisebb mértékű a nyári-téli hőmérséklet-ingadozás, és itt az országban a legmagasabb az átlaghőmérséklet. A januári középhőmérséklet 2,8 °C, a júliusi 15,1 °C (1991-2005), valamint itt a legmagasabb az átlagos éves hőmérséklet Norvégiában.
Bergen az esernyők városa, évente átlagosan 213 nap esik csapadék. 2007. január 21-én új rekordot regisztráltak, amikor 84 egymást követő napon keresztül esett, a korábbi rekord 59 nap volt 1975-ből. Az átlagos éves csapadékmennyiség 2250 mm. Összehasonlításképpen: Brekke a legnedvesebb Norvégiában, 3575 mm éves csapadékmennyiséggel.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,9 | 13,5 | 19,8 | 25,0 | 31,2 | 30,3 | 33,4 | 31,0 | 27,1 | 23,8 | 17,9 | 13,9 | 33,4 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,6 | 4,0 | 5,9 | 9,1 | 14,0 | 16,8 | 17,6 | 17,4 | 14,2 | 11,2 | 6,9 | 4,7 | 10,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −0,4 | −0,5 | 0,9 | 3,0 | 7,2 | 10,2 | 11,5 | 11,6 | 9,1 | 6,6 | 2,8 | 0,6 | 5,3 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −16,3 | −13,4 | −12,0 | −5,5 | −0,1 | 0,8 | 2,5 | 2,5 | 0,0 | −5,5 | −10,0 | −13,0 | −16,3 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 190 | 152 | 170 | 114 | 106 | 132 | 148 | 190 | 283 | 271 | 259 | 235 | 2250 |
Átl. páratartalom (%) | 78 | 76 | 73 | 72 | 72 | 76 | 77 | 78 | 79 | 79 | 78 | 79 | 76 |
Havi napsütéses órák száma | 18 | 56 | 93 | 147 | 186 | 189 | 167 | 142 | 87 | 58 | 24 | 9 | 1176 |
Forrás: World Meteorological Organisation, Hong Kong Observatory |
Történelem
szerkesztésBergent 1070-ben alapították Olav Kyrre király uralkodása alatt, régi neve Bjørgvin volt. A középkorban Skandinávia egyik legfontosabb városa volt. Itt történt Skandinávia első koronázása 1163-ban: V. Magnus norvég királyt koronázták meg és a középkori Norvégia (Norgesveldet) fővárosa is volt 1314-ig. A 13. század végétől a Hanza-szövetség egyik legfontosabb telepe (kontor) működött itt, főként az északi partokról érkező szárított tőkehal miatt.
A német kereskedők külön városrészben éltek, melyben 2000 hivatalnok is dolgozott. A Hanza városrészt kerítéssel el is kerítették a többi városrésztől és a kikötő vár melletti részét foglalta el. A Hanza-házakat 1979-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. A Hanza-házakban nem volt szabad tüzet gyújtani, csak egy központi házban. A Hanza-hivatalnokok és kereskedők a német középosztályból kerültek ki és cölibátust fogadtak. Egy bizonyos hivatali idő ledolgozása után visszatértek hazájukba.
1349-ben egy Bergenben kikötő angol hajó legénysége terjesztette el a fekete halált Norvégiában. A 15. században számos kalóztámadást élt át a város, és 1429-ben felégették a királyi várat és a város nagy részét.
1536-ban a király elérte, hogy a németek előjogai megszűnjenek. Bergen továbbra is Skandinávia legnagyobb városa volt, és 1850-ig a legnagyobb maradt Norvégiában. Az északi partokkal való kereskedelem monopóliumát 1789-ig őrizte meg.
1916-ban a város nagy része egy tűzvész martalékává vált. A második világháború alatt, 1940. április 9-től német megszállás alatt volt. 1972-ben egyesítették a szomszédos településekkel, és elveszítette megyei jogait.
Közlekedés
szerkesztésBergenben 1897-től közlekedtek villamosok, de 1965-ben felszámolták a hálózatot, és részben autóbusszal, részben trolibusszal helyettesítették. Az erősödő motorizáció azonban a közúthálózat telítődéséhez és fokozódó torlódásokhoz vezetett, ami kihatott a közúti közösségi közlekedésre is. A problémákat kezdetben az úthálózat bővítésével próbálták kezelni (új körgyűrű, majd a belváros alatt alagút épült), majd miután ez nem vezetett eredményre, bevezették a behajtási díjat, végül a kötöttpályás közösségi közlekedés visszaállítása mellett döntöttek. 2000-ben hoztak döntést a városközpont és a Fleslandban található repülőtér közötti villamosvonal kiépítéséről. Az első, Nesttunig tartó 9,8 km-es, 15 megállót tartalmazó szakasz 2010 nyara óta üzemel. A vonalon 32 méteres, Stadler Variobahn típusú szerelvények közlekednek.[6]
Turizmus
szerkesztésBergen főbb nevezetességei:
- Bryggen: Hanza-kereskedőházak sora a fjord mentén, a világörökség része
- Fløibanen (Felvonó), mely a Bergeni kilátóba visz fel
- Edvard Grieg háza
- Ole Bull villája
- Ulriksbanen (drótkötélpályás felvonó), az Ulriken hegyre visz fel
- A bergeni Akvárium Norvégia legnagyobb és legrégibb ilyen intézménye
- Fantoft fatemplom
Híres személyek
szerkesztés- Aurora Aksnes, énekes-dalszerző
- Liv-Kjersti Bergman, sílövő
- Olve Eikemo, zenész
- Tor Endresen, énekes
- Edvard Grieg, zeneszerző
- Kari Aalvik Grimsbø, kézilabdázó
- Gerhard Armauer Hansen, orvos, zoológus
- Terje Hauge, labdarúgó játékvezető
- Ludvig Holberg, író
- Christian Kalvenes, labdarúgó
- Kristine Minde, labdarúgó
- Maren Mjelde, labdarúgó
- Cecilie Leganger, kézilabdázó
- Liv Grete Skjelbreid Poirée, sílövő
- Terje Rød-Larsen, diplomata
- Varg Vikernes, zenész
- Alan Walker, zenei producer
- Kyrre Gørvell-Dahll, zenei producer
- Kristian Blummenfelt, triatlonista, olimpiai bajnok (Tokio)
Testvérvárosok
szerkesztésBergen a következő településekkel áll hivatalos testvérvárosi kapcsolatban:[7]
|
Panoráma
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.bergen.kommune.no/politikk/ordforeren
- ↑ http://goteborg.se/wps/portal/invanare/kommun-o-politik/internationellt-samarbete/nordiskt-samarbete/!ut/p/z1/04_Sj9CPykssy0xPLMnMz0vMAfIjo8ziQw0NAi2cDB0NDEJ9nQw8_czDnDyd_Q09Q8z1wwkpiAJKG-AAjgb6BbmhigCASA6r/dz/d5/L2dBISEvZ0FBIS9nQSEh/
- ↑ https://www.newcastle.gov.uk/our-city/newcastles-international-relationships
- ↑ https://rathaus.rostock.de/de/bergen_norwegen/278484
- ↑ https://www.turku.fi/turku-tieto/turun-ystavyyskaupungit
- ↑ Norvég villamosreneszánsz (magyar nyelven). Építős blog, 2009. október 12. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
- ↑ International relations - City of Bergen Archiválva 2006. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)
További információk
szerkesztés- Bergen község hivatalos honlapja (angol)
- Bergen község statisztikái (angol és norvég nyelven)
- A bergeni Akvárium honlapja (angol, német)
- Bergen Térkép Kalauz Archiválva 2008. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Komlós Attila: Bergen - Hetedhéthatár
- Új villamosvonal
Előző: Weimar |
Következő: Rotterdam, Porto |
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Bergen (Norvégia) témájú médiaállományokat.