Bergen (Norvégia)

város Norvégiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 30.

Bergen Norvégia második legnagyobb városa, a délnyugati Hordaland megye Bergen községében.

Bergen
Bergen címere
Bergen címere
Bergen zászlaja
Bergen zászlaja
Közigazgatás
Ország Norvégia
Földrajzi régióVestlandet
MegyeHordaland
KözségBergen község
PolgármesterMarit Warncke (2023. október 25. – )[1]
Alapítás éve1070
Irányítószám5003–5098
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség291 189 fő (2023. szept. 30.)
Népsűrűség586 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5,0 m
Terület
Összesen465,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 60° 23′ 33″, k. h. 5° 19′ 24″60.392500°N 5.323333°EKoordináták: é. sz. 60° 23′ 33″, k. h. 5° 19′ 24″60.392500°N 5.323333°E
Bergen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bergen témájú médiaállományokat.
 
Bergen látképe

Bergen Norvégia délnyugati partján fekszik, Hordaland megyében, amelynek a székhelye is. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként is említik, illetve Vestlandet országrész fővárosaként emlegetik.

Itt található Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője.

A bergeni agglomeráció a városon és elővárosain kívül a környező vidéki településeket is magában foglalja.

Bergent az enyhe és nedves tengerparti klíma jellemzi. Kisebb mértékű a nyári-téli hőmérséklet-ingadozás, és itt az országban a legmagasabb az átlaghőmérséklet. A januári középhőmérséklet 2,8 °C, a júliusi 15,1 °C (1991-2005), valamint itt a legmagasabb az átlagos éves hőmérséklet Norvégiában.

Bergen az esernyők városa, évente átlagosan 213 nap esik csapadék. 2007. január 21-én új rekordot regisztráltak, amikor 84 egymást követő napon keresztül esett, a korábbi rekord 59 nap volt 1975-ből. Az átlagos éves csapadékmennyiség 2250 mm. Összehasonlításképpen: Brekke a legnedvesebb Norvégiában, 3575 mm éves csapadékmennyiséggel.

Bergen éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)16,913,519,825,031,230,333,431,027,123,817,913,933,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,64,05,99,114,016,817,617,414,211,26,94,710,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−0,4−0,50,93,07,210,211,511,69,16,62,80,65,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−16,3−13,4−12,0−5,5−0,10,82,52,50,0−5,5−10,0−13,0−16,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)1901521701141061321481902832712592352250
Átl. páratartalom (%)78767372727677787979787976
Havi napsütéses órák száma18569314718618916714287582491176
Forrás: World Meteorological Organisation, Hong Kong Observatory


Történelem

szerkesztés

Bergent 1070-ben alapították Olav Kyrre király uralkodása alatt, régi neve Bjørgvin volt. A középkorban Skandinávia egyik legfontosabb városa volt. Itt történt Skandinávia első koronázása 1163-ban: V. Magnus norvég királyt koronázták meg és a középkori Norvégia (Norgesveldet) fővárosa is volt 1314-ig. A 13. század végétől a Hanza-szövetség egyik legfontosabb telepe (kontor) működött itt, főként az északi partokról érkező szárított tőkehal miatt.

A német kereskedők külön városrészben éltek, melyben 2000 hivatalnok is dolgozott. A Hanza városrészt kerítéssel el is kerítették a többi városrésztől és a kikötő vár melletti részét foglalta el. A Hanza-házakat 1979-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. A Hanza-házakban nem volt szabad tüzet gyújtani, csak egy központi házban. A Hanza-hivatalnokok és kereskedők a német középosztályból kerültek ki és cölibátust fogadtak. Egy bizonyos hivatali idő ledolgozása után visszatértek hazájukba.

1349-ben egy Bergenben kikötő angol hajó legénysége terjesztette el a fekete halált Norvégiában. A 15. században számos kalóztámadást élt át a város, és 1429-ben felégették a királyi várat és a város nagy részét.

1536-ban a király elérte, hogy a németek előjogai megszűnjenek. Bergen továbbra is Skandinávia legnagyobb városa volt, és 1850-ig a legnagyobb maradt Norvégiában. Az északi partokkal való kereskedelem monopóliumát 1789-ig őrizte meg.

1916-ban a város nagy része egy tűzvész martalékává vált. A második világháború alatt, 1940. április 9-től német megszállás alatt volt. 1972-ben egyesítették a szomszédos településekkel, és elveszítette megyei jogait.

Közlekedés

szerkesztés

Bergenben 1897-től közlekedtek villamosok, de 1965-ben felszámolták a hálózatot, és részben autóbusszal, részben trolibusszal helyettesítették. Az erősödő motorizáció azonban a közúthálózat telítődéséhez és fokozódó torlódásokhoz vezetett, ami kihatott a közúti közösségi közlekedésre is. A problémákat kezdetben az úthálózat bővítésével próbálták kezelni (új körgyűrű, majd a belváros alatt alagút épült), majd miután ez nem vezetett eredményre, bevezették a behajtási díjat, végül a kötöttpályás közösségi közlekedés visszaállítása mellett döntöttek. 2000-ben hoztak döntést a városközpont és a Fleslandban található repülőtér közötti villamosvonal kiépítéséről. Az első, Nesttunig tartó 9,8 km-es, 15 megállót tartalmazó szakasz 2010 nyara óta üzemel. A vonalon 32 méteres, Stadler Variobahn típusú szerelvények közlekednek.[6]

 
Bryggen

Bergen főbb nevezetességei:

  • Bryggen: Hanza-kereskedőházak sora a fjord mentén, a világörökség része
  • Fløibanen (Felvonó), mely a Bergeni kilátóba visz fel
  • Edvard Grieg háza
  • Ole Bull villája
  • Ulriksbanen (drótkötélpályás felvonó), az Ulriken hegyre visz fel
  • A bergeni Akvárium Norvégia legnagyobb és legrégibb ilyen intézménye
  • Fantoft fatemplom

Híres személyek

szerkesztés

Testvérvárosok

szerkesztés

Bergen a következő településekkel áll hivatalos testvérvárosi kapcsolatban:[7]

 
Panorámakép a városról

További információk

szerkesztés


Előző:
Weimar
Következő:
Rotterdam, Porto