Főmenü megnyitása

Aarhus (1948-tól 2010-ig Århus[2][3]) Dánia második legnépesebb városa. Forgalmas kikötőváros Kelet-Jyllandon. 2006-ig Aarhus megye székhelye volt. Egyetemi város.

Aarhus
Århus
Csatorna Aarhusban
Csatorna Aarhusban
Aarhus címere
Aarhus címere
Közigazgatás
Ország Dánia
Régió Midtjylland
KözségAarhus község
Alapítás éve8. század
Irányítószám
  • 8000
  • 8100
  • 8200
  • 8210
  • 8220
  • 8229
  • 8230
  • 8240
  • 8245
  • 8250
  • 8260
  • 8270
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség269 022 fő (2017. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 6,0
  • 105
m
Összesen91 km²
Időzóna UTC+01:00
Elhelyezkedése
Aarhus (Dánia)
Aarhus
Aarhus
Pozíció Dánia térképén
é. sz. 56° 09′, k. h. 10° 13′Koordináták: é. sz. 56° 09′, k. h. 10° 13′
Aarhus in the European Union and Denmark.png
Aarhus weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aarhus témájú médiaállományokat.

Nevének eredeteSzerkesztés

A középkor folyamán a várost Arus-nak nevezték, az izlandi krónikákban Áróss-ként ismerték. A későbbiekben hívták Aars-nak és Oes-nak is. A 17. századtól hívják Aarhus-nak. A várost először Brémai Ádám említette.

FöldrajzSzerkesztés

 
A város egy légifotója

A város nagyjából Dánia közepén, a viszonylag ritkán lakott Jylland félszigeten fekszik. Nagyrészt a Kattegat partján fekvő kikötő köré épült. A partszakasz jellemzően homokos, néhol köves. Déli irányból erdők határolják a települést.

Aarhus az ország legjelentősebb kikötője és fontos vasúti csomópont.

TörténelemSzerkesztés

 
Az új városháza

A város története a viking korra nyúlik vissza: püspöksége 951-ben már létezett, de a település feltehetőleg 770 előtt jött létre. Kedvező fekvése miatt a kereskedelem volt meghatározó. Ebben az időszakban földsánc és sáncárok védte a támadásoktól. A régészek a házakban a fésűket, ékszereket és egyéb alapvető eszközöket találtak.

1201-ben rakták le a székesegyház alapkövét, és ekkor kezdett a város az eredeti falakon kívül is terjeszkedni.[4]

A 17. század háborúi során előbb német hadjáratok, majd svéd hadisarc és megszállás sújtották, nem beszélve a pestisről és a tűzvészekről. Mindezek ellenére kereskedelmi jelentőségét megőrizte.

A 19. század folyamán népessége jelentősen megnőtt, ezáltal Jylland legnépesebb és Dánia második legnépesebb települése lett, megelőzve Aalborgot és Randerst. 1849. május 31-én itt győzték le a poroszok a dánokat. 1861-ben készült el a kikötő bővítése, egy évre rá pedig az első vasútvonal.[4] 1890-ben 33 300, 1955-ben 118 800, 1976-ban 246 400 lakosa volt.

GazdaságSzerkesztés

Aarhus kikötője Észak-Európa legnagyobbjai közé tartozik. Korszerű létesítményekkel rendelkezik. Évente 8000 hajó köt ki itt, és mintegy 11 millió tonna árut kezelnek.[5] A fő exportcikkek a mezőgazdasági termékek, az import terén a szén és a vas a legjelentősebb.

A környék mezőgazdasági jellegű. A nehézipar és a számítástechnikai ipar a városi területekre koncentrálódik, míg a városközpontban számos informatikai és szolgáltató kis- és középvállalat működik. A Ceres sörfőzde termékeit főként Németországba, Lengyelországba és az Egyesült Királyságba exportálják.

TurizmusSzerkesztés

Aarhus főbb nevezetességei:[6]

  • Székesegyház: alapkövét 1201-ben rakták le, végleges formáját a 16. században nyerte el.
  • Miasszonyunk templom és rendház, az altemplomban Skandinávia legrégebbi kőkriptájával.
  • Marselisborg kastély: a királyi család nyaralója.

KlímaSzerkesztés

Kelet-Jylland
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
60
 
 
2
−3
 
 
41
 
 
3
−3
 
 
48
 
 
5
−1
 
 
42
 
 
11
1
 
 
50
 
 
16
6
 
 
55
 
 
19
9
 
 
67
 
 
21
11
 
 
65
 
 
21
11
 
 
72
 
 
16
8
 
 
77
 
 
12
5
 
 
80
 
 
7
2
 
 
68
 
 
4
−1
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: Dán Meteorológiai Intézet[7]

TestvérvárosokSzerkesztés

Aarhus a következő településekkel áll hivatalos testvérvárosi kapcsolatban:[8]

 

JegyzetekSzerkesztés

  1. Statistics Denmark, 2017
  2. Nevet változtat Dánia második legnagyobb városa (Index, 2010. március 15., hozzáférés: 2010. március 15.)
  3. Wammen: Århus skifter navn. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
  4. a b The History of the City – Visit Aarhus Archiválva 2006. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)
  5. Port of Aarhus General information Archiválva 2007. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)
  6. Aarhus nevezetességei Archiválva 2007. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)
  7. Klimanormaler — Østjylland 1961–1990 (dán nyelven). Dán Meteorológiai Intézet [ Danish Meteorological Institute ]. [2013. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. Aarhus nemzetközi kapcsolatai Archiválva 2007. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Aarhus témájú médiaállományokat.


Előző:
Donostia-San Sebastián, Wrocław
Európa kulturális fővárosa
2017
Páfosz mellett
Következő:
Leeuwarden-Friesland, Valletta