Kiel

város Németországban, Schleswig-Holstein tartomány székhelye
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 2.

Kiel város Németországban, Schleswig-Holstein szövetségi tartomány fővárosa.

Kiel
Kiel címere
Kiel címere
Kiel zászlaja
Kiel zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySchleswig-Holstein
KerületKiel
Járás
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1242
PolgármesterUlf Kämpfer[1] (SPD)
Irányítószám60001–60599;
65901–65936
Körzethívószám0431
RendszámKI
Testvérvárosok
Lista
Gdynia (1985. július 25. – )
Népesség
Teljes népesség248 873 fő (2023. dec. 31.)[2]
Népsűrűség1990 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
Terület118,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 54° 19′ 24″, k. h. 10° 08′ 22″54.323333°N 10.139444°EKoordináták: é. sz. 54° 19′ 24″, k. h. 10° 08′ 22″54.323333°N 10.139444°E
Kiel (Schleswig-Holstein)
Kiel
Kiel
Pozíció Schleswig-Holstein térképén
Elhelyezkedése Schleswig-Holstein térképén
Elhelyezkedése Schleswig-Holstein térképén
Kiel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Németország északi részén, a Balti-tenger partján fekszik.

Éghajlata

szerkesztés
Kiel éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)13,416,021,429,333,534,434,235,030,125,219,514,835,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,03,06,011,016,020,021,021,018,013,08,04,012,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,0−2,00,03,07,011,012,012,010,07,03,00,05,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−20,8−24,8−14,5−6,9−3,01,64,34,70,6−6,2−12,0−15,1−24,8
Havi napsütéses órák száma396410617123023721922015110252351627
Forrás: DWD; wetterkontor.de; [1]; [2]


Története

szerkesztés

1239-ben kezdték el építeni a városfalat. 1283-tól Hanza-város volt. A város nevét először 1469-ben említették. 1518-ban Kielt kizárták a Hanza szövetségből.

1665-ben Keresztély Albert holstein-gottorpi herceg megalapította a Kieli Egyetemet. 1728-ban a várban megszületett Karl Friedrich von Schleswig-Holsten-Gottorp herceg, a későbbi III. Péter orosz cár.

1773-tól Kiel Dániához tartozott. 1803-ban alapították meg a botanikus kertet a városban. A városhoz fűződik az 1814. évi kieli béke. 1838-ban megalakult a Schweffel und Howaldt gépgyár, a város első nagy ipari vállalata (ma Howaldtswerke-Deutsche Werft (HDW) a neve). 1844-ben kiépült a vasút, ezzel a város rohamosan fejlődni kezdett. 1850-ben itt épült meg az első tengeralattjáró a világon.

1866-tól Poroszországhoz tartozott. 1904-ben itt alapították meg a THW Kiel nevezetű kézilabdacsapatot, amely eddig háromszor nyerte meg az EHF-bajnokok ligáját. 1938. augusztus 22-én itt kezdődtek a kieli német-magyar tárgyalások. A magyar kormányzat az etnikai revíziót tartotta reális megoldásnak, ám elvek szintjén sosem szakadt el a teljes revízió gondolatától sem.[3]

1992-ben a város megalapításának a 750. évfordulóját ünnepelte.

Közlekedés

szerkesztés

Közúti közlekedés

szerkesztés

A várost érinti az A210-es és az A215-ös autópálya.

Vasúti közlekedés

szerkesztés

Vízi közlekedés

szerkesztés

Kiel Németország harmadik legnagyobb kikötője (utazások szerint Puttgarden és Rostock után.

Közigazgatás

szerkesztés

Kielben 30 városrész van. Ezek a városrészek 18 kerületet alkotnak.

A népesség alakulása

szerkesztés
Év Lakosok száma
1300. 1000
1450. 2000
1682. 3310
1750. 4500
1768. 5268
1773. 5430
1781. 5739
1803. 7075
1825. 10035
1830. 10833
1835. február 1. ¹ 11622
1840. február 1. ¹ 12344
1845. február 1. ¹ 13572
1855. február 1. ¹ 16274
1860. február 1. ¹ 17541
1864. december 3. ¹ 18770
Év Lakosok száma
1867. december 3. ¹ 24.216
1871. december 1. ¹ 31.764
1875. december 1. ¹ 37.246
1880. december 1. ¹ 43.594
1885. december 1. ¹ 51.707
1890. december 1. ¹ 69.172
1895. december 2. ¹ 85.666
1900. december 1. ¹ 107.977
1905. december 1. ¹ 163.772
1910. december 1. ¹ 211.627
1916. december 1. ¹ 191.937
1917. december 5. ¹ 194.609
1919. október 8. ¹ 205.330
1925. június 16. ¹ 213.587
1933. június 16. ¹ 218.335
1939. május 17. ¹ 273.735
Év Lakosok száma
1945. december 31. 199.579
1946. október 29. 214.335
1950. szeptember 13. ¹ 254.449
1956. szeptember 25. ¹ 256.727
1961. június 6. ¹ 273.284
1965. december 31. 270.415
1970. május 27. ¹ 271.719
1975. december 31. 262.164
1980. december 31. 250.062
1985. december 31. 245.682
1987. május 25. ¹ 237.767
1990. december 31. 245.567
1995. december 31. 246.033
2000. december 31. 232.612
2005. június 30. 229.715

¹ Népességszámlálás eredménye

Híres lakói

szerkesztés
 
August Howaldt
 
Carl Loewe

Látnivalók

szerkesztés
  • kikötő
  • Tengeralattjáró-emlékmű Laboeben
  • olimpiai falu
  • tengerpart - Kielline
  • Balti-tenger-csatorna
  • régi és új botanikus kert
  • rakpart
  • Szent Nyikoláj-templom
  • Szent Miklós-templom
  • Városi színház
  • Operaház
  • Lengyel színház
  • Vígszínház
  • CinemaxX, Multiplex
  • Álommozi
  • A híd
  • Metró mozi
  • Számítógépszínház
  • Geológiai múzeum
  • Műcsarnok
  • Gépmúzeum
  • Tartományi könyvtár
  • Orvostudományi múzeum
  • Hajómúzeum
  • Város galéria
  • Állatkert

Testvérvárosai

szerkesztés
  1. Oberbürgermeister Dr. Ulf Kämpfer. [2015. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
  2. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
  3. Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében. [2014. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiel témájú médiaállományokat.