Kiel

	Kiel
; Kiel címere	; Kiel zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Schleswig-Holstein
Kerület	Kiel
Járás	szabad város
Alapítás éve	1242
Polgármester	Ulf Kämpfer (SPD)
Irányítószám	60001–60599;; 65901–65936
Körzethívószám	0431
Rendszám	KI
Testvérvárosok	Lista Vaasa (1967. szeptember 10. – ); Brest (1964. augusztus 1. – ); Coventry (1967. szeptember 10. – ); Vaasa sub-region; Gdynia (1985. július 25. – ); Tallinn (1986. május 13. – ); Stralsund (1987. szeptember 17. – ); Kalinyingrád (1992. június 18. – ); Szovjetszk (1992. június 18. – ); Samsun (2012. április 17. – ); Antakya (2012. június 14. – ); Moshi Rural (2013. március 1. – ); San Francisco (2017. szeptember 22. – ); Aarhus (2019. május 29. – );
	Népesség
Teljes népesség	246 794 fő (2019. dec. 31.) +/-
Népsűrűség	1990 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	5 m
Terület	118,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kiel Pozíció Németország térképén
	é. sz. 54° 19′, k. h. 10° 08′Koordináták: é. sz. 54° 19′, k. h. 10° 08′
	Kiel Pozíció Schleswig-Holstein térképén
	Elhelyezkedése szabad város térképén
	Kiel weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kiel témájú médiaállományokat.

Kiel város Németországban, Schleswig-Holstein szövetségi tartomány fővárosa.

FekvéseSzerkesztés

Németország északi részén, a Balti-tenger partján fekszik.

ÉghajlataSzerkesztés

Kiel éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	13,4	16,0	21,4	29,3	33,5	34,4	34,2	35,0	30,1	25,2	19,5	14,8	35,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,0	3,0	6,0	11,0	16,0	20,0	21,0	21,0	18,0	13,0	8,0	4,0	12,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,0	−2,0	0,0	3,0	7,0	11,0	12,0	12,0	10,0	7,0	3,0	0,0	5,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−20,8	−24,8	−14,5	−6,9	−3,0	1,6	4,3	4,7	0,6	−6,2	−12,0	−15,1	−24,8
Havi napsütéses órák száma	39	64	106	171	230	237	219	220	151	102	52	35	1627
Forrás: DWD; wetterkontor.de; [1]; [2]

TörténeteSzerkesztés

1239-ben kezdték el építeni a városfalat. 1283-tól Hanza-város. 1469-ben van először említve a város neve. 1518-ban kizárták a Hanza szövetségből.

1665-ben Keresztély Albert holstein-gottorpi herceg megalapítja a Kieli Keresztély Albert Egyetemet. 1728-ban a várban megszületik Karl Friedrich von Schleswig-Holsten-Gottorp herceg, a későbbi III. Péter orosz cár.

1773-tól Dániához tartozik. 1803-ban alapítják meg a botanikus kertet a városban. A városhoz fűződik az 1814. évi kieli béke. 1838-ban megalakul a Schweffel und Howaldt gépgyár, a város első nagy ipari vállalata (ma: Howaldtswerke-Deutsche Werft (HDW) a neve). 1844-ben kiépül a vasút, ezzel a város rohamosan fejlődni kezd. 1850-ben megépül az első tengeralattjáró a világon.

1866-tól Poroszországhoz tartozik. 1904-ben itt alapították meg a THW Kiel nevezetű kézilabdacsapatot. A világ egyik leghíresebb csapata, eddig háromszor nyerték meg az EHF-bajnokok ligáját.

1992-ben a város megalapításának a 750. évfordulóját ünnepelte.

KözlekedésSzerkesztés

Közúti közlekedésSzerkesztés

A várost érinti az A210-es és az A215-ös autópálya.

Vasúti közlekedésSzerkesztés

Bővebben: Kiel Hauptbahnhof

Vízi közlekedésSzerkesztés

Kiel Németország harmadik legnagyobb kikötője (utazások szerint Puttgarden és Rostock után.

KözigazgatásSzerkesztés

Kielben 30 városrész van. Ezek a városrészek 18 kerületet alkotnak.

Közép
- 1 Óváros
- 2 Előváros
- 3 Exerzierplatz
- 4 Damperhof
- 11 Südfriedhof
Ravensberg/Brunswik/Düsternbrook
- 5 Brunswik
- 6 Düsternbrook
- 7 Blücherplatz
- 9 Ravensberg
Steenbek-Projensdorf
- 8 Wik z.T.
Wik
- 8 Wik z.T.
Schreventeich/Hasseldieksdamm
- 10 Schreventeich
- 15 Hasseldieksdamm

Gaarden
- 12 Gaarden-Ost
- 13 Gaarden-Süd und Kronsburg
Hassee/Vieburg
- 14 Hassee
Ellerbek/Wellingdorf
- 16 Ellerbek
- 17 Wellingdorf
Holtenau
- 18 Holtenau
Pries-Friedrichsort
- 19 Pries
- 20 Friedrichsort
Neumühlen-Dietrichsdorf/Oppendorf
- 21 Neumühlen-Dietrichsdorf (mit Oppendorf)

Elmschenhagen/Kroog
- 22 Elmschenhagen (mit Kroog)
Suchsdorf
- 23 Suchsdorf
Schilksee
- 24 Schilksee
Mettenhof
- 25 Mettenhof
Russee/Hammer
- 26 Russee
Meimersdorf/Moorsee
- 27 Meimersdorf
- 28 Moorsee
Wellsee/Kronsburg/Rönne
- 29 Wellsee
- 30 Rönne

A népesség alakulásaSzerkesztés

Év	Lakosok száma
1300.	1000
1450.	2000
1682.	3310
1750.	4500
1768.	5268
1773.	5430
1781.	5739
1803.	7075
1825.	10035
1830.	10833
1835. február 1. ¹	11622
1840. február 1. ¹	12344
1845. február 1. ¹	13572
1855. február 1. ¹	16274
1860. február 1. ¹	17541
1864. december 3. ¹	18770

Év	Lakosok száma
1867. december 3. ¹	24.216
1871. december 1. ¹	31.764
1875. december 1. ¹	37.246
1880. december 1. ¹	43.594
1885. december 1. ¹	51.707
1890. december 1. ¹	69.172
1895. december 2. ¹	85.666
1900. december 1. ¹	107.977
1905. december 1. ¹	163.772
1910. december 1. ¹	211.627
1916. december 1. ¹	191.937
1917. december 5. ¹	194.609
1919. október 8. ¹	205.330
1925. június 16. ¹	213.587
1933. június 16. ¹	218.335
1939. május 17. ¹	273.735

Év	Lakosok száma
1945. december 31.	199.579
1946. október 29.	214.335
1950. szeptember 13. ¹	254.449
1956. szeptember 25. ¹	256.727
1961. június 6. ¹	273.284
1965. december 31.	270.415
1970. május 27. ¹	271.719
1975. december 31.	262.164
1980. december 31.	250.062
1985. december 31.	245.682
1987. május 25. ¹	237.767
1990. december 31.	245.567
1995. december 31.	246.033
2000. december 31.	232.612
2005. június 30.	229.715