Stralsund

város Németországban

Stralsund Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományának körzeti jogú városa. Történelmi belvárosa 2002 óta a Világörökség része.

Stralsund
Stralsund címere
Stralsund címere
Stralsund zászlaja
Stralsund zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Járás kerületi jogú város
Alapítás éve1234
Polgármester Alexander Badrow (CDU)
Irányítószám 18435, 18437, 18439
Körzethívószám 03831
Rendszám HST
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség59 363 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1478 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság13 m
Terület38,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 54° 18′ 33″, k. h. 13° 04′ 55″Koordináták: é. sz. 54° 18′ 33″, k. h. 13° 04′ 55″
Stralsund (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Stralsund
Stralsund
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése kerületi jogú város térképén
Elhelyezkedése kerületi jogú város térképén
Stralsund weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stralsund témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Marienkirche

Fekvése szerkesztés

Rostocktól északkeletre fekvő település. A város a szárazföldet Rügen szigetétől elválasztó Stralsund-tengerszoros partján fekszik. Északról a Balti-tenger, nyugatról a Knieper-tó és délről a Franken-tó határolja, ebből is látható hogy a város csaknem egy sziget, melyet csupán keskeny földnyelvek kötnek össze a szárazfölddel.

Története szerkesztés

Az egykori szláv halászfalu, Stralow helyén alsószász és alsó-frankóniai telepesek alapították 1168-ban, amely már 1234-ben városjogot kapott. A terület kiválóan alkalmasnak mutatkozott tengeri kikötő létesítésére, amellett különböző irányból érkező szárazföldi utak találkozási pontjában feküdt, amelyek Rügen szigete felé vezettek tovább. Mindezek az előfeltételek a város gyors fejlődéséhez járultak hozzá.

A középkori Stralsund gazdasági alapjait a hajózás jelentette, a város kereskedői a 13. és a 14. század fordulóján különleges jogokat szereztek a skandináviai piacokon. A gazdasági megerősödéssel együtt a város polgárai politikai kiváltságokhoz jutottak, függetlenítették magukat a Rügen-szigeti hercegek gyámsága alól. A Hansa Szövetség létrejötte tovább erősítette a kereskedők helyzetét.

A 14. század folyamán nehézséget okoztak a csatározások a tengeri uralomért harcoló Dániával. Végül a Hansa-városok felülkerekedtek és a stralsundi Városházában 1370-ben aláírt békeszerződéssel a város korai fejlődésének csúcspontját érte el.

A Hansa hanyatlásával, a 17. században, a város lassan elvesztette gazdasági jelentőségét és viszonylagos függetlenségét. A harmincéves háború folyamán 1628-ban, Wallenstein gróf hiábavaló ostromával Stralsund az európai történelem gyújtópontjába került, dán és svéd csapatok siettek a segítségére, s a II. Gusztáv Adolffal megkötött egyezmény révén kezdetét vette a város svéd korszaka. Egészen 1814-ig Svéd-Pomeránia tartomány része volt, ekkor a kieli békeszerződés, majd a bécsi kongresszus döntése után a város a Porosz Királysághoz került.

A város még többször volt háborús események színhelye, átélte a napóleoni csapatok megszállását, a második világháború során pedig hatalmas károk keletkeztek a településben.

Látnivalók szerkesztés

  • Történelmi központja a német téglagótika szép példája, a világörökség része.
  • A Régi piactér, ahol a Városháza (legrégebbi része a 13. századból származik) és a Miklós-templom található, melyet 1276-ban említenek először oklevelek
  • Mária-templom (Marienkirche) - a város legnagyobb temploma, főhajója 100 m hosszú és 32 m magas, első említése 1298-ból való. Tornyát többször átépítették, 1625 és 1647 között 150 m magas volt, s ezzel a világ legmagasabb épületének számított; ma 104 m magas
  • Szent Jakab-plébániatemplom
  • Apollónia-kápolna - 1416-ból származik
  • Katalin-kolostor - dominikánus szerzetesek alapították, két évszázadon keresztül építették. Ma kultúrtörténeti és oceanográfiai múzeum működik benne
  • A régi erődítményrendszer maradványai, a Küter kapu, a Knieper kapu
  • A kikötő. Itt látható a Gorch Fock nevű, 1933-ban épült háromárbócos iskolahajó (felújítása ma is tart)
  • Ozeaneum, az Északi-tenger élővilágát bemutató, 2008-ban megnyílt múzeum. Építészeti megoldásai is különlegesek
  • A város határában található a Rügeni-gát, mely 1936-ban épült, 2540 m hosszú és Rügen szigetére vezet

Híres Stralsundiak szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

További információk szerkesztés