Rostock

nagyváros Mecklenburg-Elő-Pomerániaban, Németország

Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.

Rostock
Rostock asv2018-05 img42 aerial view.jpg
Rostock címere
Rostock címere		 Rostock zászlaja
Rostock zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Járás szabad város
Alapítás éve1218
Polgármester Claus Ruhe Madsen (független)
Irányítószám 18001–18147
Körzethívószám 0381
Rendszám HRO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség208 886 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség1102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság13 m
Terület181,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rostock (Németország)
Rostock
Rostock
Pozíció Németország térképén
é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′Koordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′
Rostock (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Rostock
Rostock
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Rostock weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.

ÉghajlataSzerkesztés

Rostock (Warnemünde, 1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,43,97,111,616,318,121,821,718,013,17,74,212,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−0,7−0,41,64,78,812,214,614,611,67,53,40,36,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)483742355370626760464949616
Havi napsütéses órák száma466612019225823024922015910954381740
Forrás: Météo Climat[2][3]
Rostock (Warnemünde) extrém éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)12,417,022,329,229,532,633,034,529,524,419,515,534,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−17,8−18,1−13,5−3,10,02,57,36,53,4−1,3−9,3−15,6−18,1
Forrás: HKO[4] and NOAA[5]


TörténeteSzerkesztés

 
A rostocki várostűz, 1677-ben (Kupferstich, 1678)

Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.

A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.

IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.

A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.

Főbb látnivalókSzerkesztés

  • Piactér (Marktplatz)
  • Marienkirche
  • Nikolaikirche
  • Petri-Kirche
  • Egyetemi főépület

PolitikaSzerkesztés

A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:[6]
(az 53 ülőhely szerint)

VárosrészekSzerkesztés

 
Rostock városrészei
  • Ortsamt Nordwest 1:
  • Ortsamt Nordwest 2:
    • 5. Lichtenhagen
    • 6. Lütten Klein
    • 7. Evershagen
  • Ortsamt West:
  • Ortsamt Mitte:
    • 11. Kröpeliner-Tor-Vorstadt
    • 12. Südstadt
    • 13. Biestow
    • 14. Stadtmitte
    • 15. Brinckmansdorf
  • Ortsamt Ost:
    • 16. Dierkow (Neu)
    • 17. Dierkow (Ost), Dierkow (West)
    • 18. Toitenwinkel
    • 19. Gehlsdorf, Hinrichsdorf, Krummendorf, Nienhagen, Peez, Stuthof, Jürgeshof

KözlekedésSzerkesztés

Vasúti közlekedésSzerkesztés

 Bővebben: Rostocki S-Bahn
 Bővebben: Rostock Hauptbahnhof

Légi közlekedésSzerkesztés

 Bővebben: Rostock-Laage repülőtér

GalériaSzerkesztés

  • A városháza

  • Képeslap 1899-ből, Brück & Sohn kiadó

  • Szobor a kikötő bejáratánál

  • Az Európai Főiskola

  • A Hohe Düne, a háttérben Warnemünde

  • A régi városi kikötő

  • A kikötő

  • Az „Emerald Princess”

  • Az Óváros északról

  • Kolostorbelső

  • Az AIDA-székház

  • A Kröpelini utca

  • Szökőkút a piactéren

  • A Nikolaikirche

  • A Marienkirche

  • A városi könyvtár

  • Az egyetem főépülete

  • Az Ostsee Stadion

  • A Petrikirche

  • A város madártávlatból

TestvérvárosokSzerkesztés

(nem teljes lista)

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2020. március 2.
  2. ↑ Climate for Germany 1981-2010 (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  3. ↑ Weather extrém: for Rostock (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  4. ↑ Climate Statistics for Warnemünde, Germany. [2009. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012)
  5. ↑ Rostock-Warnemunde (10170) - WMO Weather Station. NOAA. (Hozzáférés: 2019. január 28.) Archived January 28, 2019, at the Wayback Machine
  6. ↑ Hanse- und Universitätsstadt Rostock: Fraktionen. Bürgerinformationssystem. (Hozzáférés: 2020. március 6.) Archiválva 2019. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. ↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rostock&oldid=23626637”