Rostock
Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.
Rostock | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia | ||
Járás | szabad város | ||
Alapítás éve | 1218 | ||
Polgármester | Claus Ruhe Madsen (független) | ||
Irányítószám | 18001–18147 | ||
Körzethívószám | 0381 | ||
Rendszám | HRO | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 208 886 fő (2019. szept. 30.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 1102 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 13 m | ||
Terület | 181,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′Koordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése szabad város térképén | |||
Rostock weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.
TörténeteSzerkesztés
Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.
A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.
IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.
A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.
Főbb látnivalókSzerkesztés
- Piactér (Marktplatz)
- Marienkirche
- Nikolaikirche
- Petri-Kirche
- Egyetemi főépület
PolitikaSzerkesztés
A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:[2]
(az 53 ülőhely szerint)
- Linke/Partei: 12
- CDU/UFR: 11
- Bündnis 90/Die Grünen: 10
- SPD: 8
- RB/Freie Wähler: 6
- Egyéb: 6
VárosrészekSzerkesztés
|
KözlekedésSzerkesztés
Vasúti közlekedésSzerkesztés
Légi közlekedésSzerkesztés
GalériaSzerkesztés
A Hohe Düne, a háttérben Warnemünde
Az egyetem főépülete
TestvérvárosokSzerkesztés
(nem teljes lista)
- Szczecin (Lengyelország) (1957)
- Turku (Finnország) (1959)
- Dunkerque (Franciaország) (1960)
- Riga (Lettország) (1961)
- Antwerpen (Belgium) (1963)
- Aarhus (Dánia) (1964)
- Göteborg (Svédország) (1965)
- Bergen (Norvégia) (1965)
- Várna (Bulgária) (1966)
- Fiume (Horvátország) (1966/1974-2002 )[3]
- Bréma (Németország) (1987)
- Talien (Kína) (1988)
- Raleigh (Észak-Karolina) (USA) (2001)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2020. március 2.
- ↑ Hanse- und Universitätsstadt Rostock: Fraktionen. Bürgerinformationssystem. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
ForrásokSzerkesztés
- NDK (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0
További információkSzerkesztés
- Rostock.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Az egyetem honlapja