Rostock

	Rostock
; Rostock címere	; Rostock zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Alapítás éve	1218
Polgármester	Roland Methling (független)
Irányítószám	18001–18147
Körzethívószám	0381
Rendszám	HRO
Testvérvárosok	Lista Várna (1966–); Szczecin (1957–); Turku (1959–); Dunkerque (1960–); Riga (1961–); Antwerpen (1963–); Dalian (1988–); Raleigh (2001–); Fiume (1966–); Bréma (1987–); Aarhus (1964–); Communauté urbaine de Dunkerque; Guldborgsund község (2014–); Trieszt; Kalinyingrád (1999–); Batumi (2012–);
	Népesség
Teljes népesség	208 886 fő (2018. dec. 31.) +/-
Népsűrűség	1102 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	13 m
Terület	181,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Rostock Pozíció Németország térképén
	é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′Koordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′
	Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
	Rostock weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat.

Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.

FekvéseSzerkesztés

A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.

TörténelmeSzerkesztés

A rostocki várostűz 1677-ben (Kupferstich, 1678)

Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.

A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.

IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.

A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.

Főbb látnivalókSzerkesztés

Piactér (Marktplatz)
Marienkirche
Nikolaikirche
Petri-Kirche
Egyetemi főépület

PolitikaSzerkesztés

A rostocki városháza

A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:

Die Linke 13
SPD 10
CDU 9
Bündnis 90/Die Grünen 5
FDP 4
FÜR Rostock – pro OB (főpolgármesteri párt) 4
Rostocker Bund 3
NPD 2
Aufbruch 09 1
Die Grauen 1
SAV 1

GalériaSzerkesztés

VárosrészekSzerkesztés

Rostock városrészei

Ortsamt Nordwest 1:
- 1. Seebad Warnemünde, Diedrichshagen
- 2. Markgrafenheide, Hohe Düne, Hinrichshagen, Wiethagen, Torfbrücke
- 3. Groß Klein
- 4. Schmarl
Ortsamt Nordwest 2:
- 5. Lichtenhagen
- 6. Lütten Klein
- 7. Evershagen
Ortsamt West:
- 8. Reutershagen
- 9. Hansaviertel
- 10. Gartenstadt/Stadtweide
Ortsamt Mitte:
- 11. Kröpeliner-Tor-Vorstadt
- 12. Südstadt
- 13. Biestow
- 14. Stadtmitte
- 15. Brinckmansdorf
Ortsamt Ost:
- 16. Dierkow (Neu)
- 17. Dierkow (Ost), Dierkow (West)
- 18. Toitenwinkel
- 19. Gehlsdorf, Hinrichsdorf, Krummendorf, Nienhagen, Peez, Stuthof, Jürgeshof