Rostock
Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.
Rostock | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia | ||
Járás | Mecklenburg-Elő-Pomeránia (1990. október 3. – ) | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 1218 | ||
Polgármester | Claus Ruhe Madsen (független) | ||
Irányítószám | 18001–18147 | ||
Körzethívószám | 0381 | ||
Rendszám | HRO | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 209 920 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1102 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 13 m | ||
Terület | 181,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′54.083333°N 12.133333°EKoordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′54.083333°N 12.133333°E | |||
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén | |||
Rostock weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.
Éghajlata
szerkesztésHónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,4 | 3,9 | 7,1 | 11,6 | 16,3 | 18,1 | 21,8 | 21,7 | 18,0 | 13,1 | 7,7 | 4,2 | 12,3 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −0,7 | −0,4 | 1,6 | 4,7 | 8,8 | 12,2 | 14,6 | 14,6 | 11,6 | 7,5 | 3,4 | 0,3 | 6,6 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 48 | 37 | 42 | 35 | 53 | 70 | 62 | 67 | 60 | 46 | 49 | 49 | 616 |
Havi napsütéses órák száma | 46 | 66 | 120 | 192 | 258 | 230 | 249 | 220 | 159 | 109 | 54 | 38 | 1740 |
Forrás: Météo Climat[2][3] |
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 12,4 | 17,0 | 22,3 | 29,2 | 29,5 | 32,6 | 33,0 | 34,5 | 29,5 | 24,4 | 19,5 | 15,5 | 34,5 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −17,8 | −18,1 | −13,5 | −3,1 | 0,0 | 2,5 | 7,3 | 6,5 | 3,4 | −1,3 | −9,3 | −15,6 | −18,1 |
Forrás: HKO[4] and NOAA[5] |
Története
szerkesztésRégészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.
A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.
IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.
A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.
Főbb látnivalók
szerkesztés- Piactér (Marktplatz)
- Marienkirche
- Nikolaikirche
- Petri-Kirche
- Egyetemi főépület
Politika
szerkesztésA városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:[6]
(az 53 ülőhely szerint)
- Linke/Partei: 12
- CDU/UFR: 11
- Bündnis 90/Die Grünen: 10
- SPD: 8
- RB/Freie Wähler: 6
- Egyéb: 6
Városrészek
szerkesztés
|
Közlekedés
szerkesztésVasúti közlekedés
szerkesztésLégi közlekedés
szerkesztésGaléria
szerkesztés-
A városháza
-
Képeslap 1899-ből, Brück & Sohn kiadó
-
Szobor a kikötő bejáratánál
-
Az Európai Főiskola
-
A Hohe Düne, a háttérben Warnemünde
-
A régi városi kikötő
-
A kikötő
-
Az „Emerald Princess”
-
Az Óváros északról
-
Kolostorbelső
-
Az AIDA-székház
-
A Kröpelini utca
-
Szökőkút a piactéren
-
A Nikolaikirche
-
A Marienkirche
-
A városi könyvtár
-
Az egyetem főépülete
-
Az Ostsee Stadion
-
A Petrikirche
-
A város madártávlatból
Testvérvárosok
szerkesztés(nem teljes lista)
- Szczecin (Lengyelország) (1957)
- Turku (Finnország) (1959)
- Dunkerque (Franciaország) (1960)
- Riga (Lettország) (1961)
- Antwerpen (Belgium) (1963)
- Aarhus (Dánia) (1964)
- Göteborg (Svédország) (1965)
- Bergen (Norvégia) (1965)
- Várna (Bulgária) (1966)
- Fiume (Horvátország) (1966/1974-2002 )[7]
- Bréma (Németország) (1987)
- Talien (Kína) (1988)
- Raleigh (Észak-Karolina) (USA) (2001)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ Climate for Germany 1981-2010 (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
- ↑ Weather extrém: for Rostock (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
- ↑ Climate Statistics for Warnemünde, Germany. [2009. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012)
- ↑ Rostock-Warnemunde (10170) - WMO Weather Station. NOAA. (Hozzáférés: 2019. január 28.)[halott link] Archived January 28, 2019, at the Wayback Machine
- ↑ Fraktionen. Bürgerinformationssystem. Hanse- und Universitätsstadt Rostock. (Hozzáférés: 2020. március 6.) Archiválva 2019. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2019. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
Források
szerkesztés- NDK (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0
További információk
szerkesztés- Rostock.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Az egyetem honlapja