Főmenü megnyitása

Rostock

nagyváros Mecklenburg-Elő-Pomerániaban, Németország

Rostock kikötő-, egykori Hanza-város, Németország északi részén, a Balti-tenger partján található, Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.

Rostock
Rostock asv2018-05 img42 aerial view.jpg
Rostock címere
Rostock címere
Rostock zászlaja
Rostock zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Alapítás éve1218
Polgármester Roland Methling (független)
Irányítószám 18001–18147
Körzethívószám 0381
Rendszám HRO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 207 513 fő (2016. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság13 m
Terület181,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rostock (Németország)
Rostock
Rostock
Pozíció Németország térképén
é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′Koordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Rostock weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.

TörténelmeSzerkesztés

 
A rostocki várostűz 1677-ben (Kupferstich, 1678)

Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.

A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.

IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.

A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.

Főbb látnivalókSzerkesztés

  • Piactér (Marktplatz)
  • Marienkirche
  • Nikolaikirche
  • Petri-Kirche
  • Egyetemi főépület

PolitikaSzerkesztés

 
A rostocki városháza

A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:

GalériaSzerkesztés

VárosrészekSzerkesztés

Rostock városrészei
  • Ortsamt Nordwest 1:
  • Ortsamt Nordwest 2:
    • 5. Lichtenhagen
    • 6. Lütten Klein
    • 7. Evershagen
  • Ortsamt West:
  • Ortsamt Mitte:
    • 11. Kröpeliner-Tor-Vorstadt
    • 12. Südstadt
    • 13. Biestow
    • 14. Stadtmitte
    • 15. Brinckmansdorf
  • Ortsamt Ost:
    • 16. Dierkow (Neu)
    • 17. Dierkow (Ost), Dierkow (West)
    • 18. Toitenwinkel
    • 19. Gehlsdorf, Hinrichsdorf, Krummendorf, Nienhagen, Peez, Stuthof, Jürgeshof


TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://www.destatis.de/DE/ZahlenFakten/LaenderRegionen/Regionales/Gemeindeverzeichnis/Administrativ/Aktuell/05Staedte.html
  2. testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat.