Wikipédia

Göteborg

város Svédország nyugati partvidékén
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 19.

Göteborg (ejtsd: jőteborj vagy gőteborg, svéd kiejtés: IPA: [ˈjøːtɛˌbɔrj]; kiejtéseⓘ) város Svédország nyugati partvidékén, Västra Götaland megyében. Stockholmtól, Oslótól és Koppenhágától nagyjából egyenlő távolságra található.[4] Népessége 607 882 fő (2020. dec. 31.)[2] (agglomerációval együtt 872 000), ezzel Stockholm után az ország második legnagyobb városa, Skandináviában az ötödik, az Európai Unióban pedig az 55. legnépesebb. Västra Götaland megye székhelye.

Göteborg
Göteborg címere
Göteborg címere		 Göteborg zászlaja
Göteborg zászlaja
Közigazgatás
Ország Svédország
MegyeVästra Götaland megye
KözségGöteborg község
Rangmegye székhelye
Alapítás éve1621[1]
Irányítószám400 10–418 79
Körzethívószám31
Testvérvárosok
Lista
nincs
Népesség
Teljes népesség607 882 fő (2020. dec. 31.)[2]
Népsűrűség2576[3] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület198,16[3] km²
Összesen198,16[3] km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 42′ 27″, k. h. 11° 58′ 03″57.707500°N 11.967500°EKoordináták: é. sz. 57° 42′ 27″, k. h. 11° 58′ 03″57.707500°N 11.967500°E
Göteborg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Göteborg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A várost II. Gusztáv Adolf svéd király alapította 1621-ben.[1][4] Karakterét a tenger (a Kattegat) közelsége jelentősen befolyásolja:[4] a Göta-folyó torkolatánál fekszik, és Skandinávia legforgalmasabb kikötőjét tudhatja magáénak.[5]

Jelentős egyetemváros: két egyeteme van.[1]

Az angliai GaWC kutatócsoport 1998-as A világvárosok leltára című tanulmánya szerint Göteborg kis mértékben világváros-formációra utaló jeleket mutat.[6]

Etimológia

szerkesztés

A város neve a kapu (svédül: Göte) szóból származik.[7]

A 17. században sokat változott a neve. 1605-ben Giötheborg, 1607-ben Göteborh ill. Gothenburg, 1619-ben Gamble Gotenborg alakban írták a város nevét.

A várost angol, holland és német nyelven sokáig régi nevén, Gothenburgként, franciául pedig Gothembourgként emlegették, de napjainkban a legtöbb nyelvben ezeket az elnevezéseket felváltotta a svéd Göteborg forma.

Több kulturális eseménynél Göteborg alakot használnak, míg a Göteborgi Egyetem angol neve University of Gothenburg.[8]

Földrajz

szerkesztés
 
Térkép 1644-ből
 
A város látképe 1700 körül

A város a Kattegat keleti oldalán, a Göta-folyó és a Göta-csatorna partján fekszik. Agglomerációjához tartoznak a megyén belül Ale, Härryda, Kungälv, Lerum, Mölndal, Partille, Stenungsund, Tjörn és Öckerö községek, a szomszédos Halland megyéből pedig Kungsbacka község.

Göteborg éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,04,06,011,016,019,022,022,018,012,07,03,011,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,0−1,00,03,08,012,014,014,010,06,03,0−1,05,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)745946535263766254937078780
Forrás: [9]


Történelem

szerkesztés

A területen fellelt romok alapján a környék már 8000 éve is lakott volt. A viking kor emlékei közül kiemelkedik az äskekärri hajó, Svédország egyetlen és Skandinávia legjobb állapotban fennmaradt viking hajója. Viking kori érmék, arany- és ezüstékszerek még napjainkban is előkerülnek a Göta-folyó környékéről, amelyet izlandi sagák fontos vízi útként említenek. A 11. század elején viking királyok számos csatát vívtak a folyó mentén.[10]

A folyó torkolatvidéke a 12. század óta fontos kereskedelmi központ.[11] A középkorban Lödöse városa (40 km-re a mai Göteborgtól a Göta-folyón lefelé) fontos kereskedelmi állomás és kikötő volt. Stratégiai okokból (a folyón lentebb elhelyezkedő norvég Båhus erőd közelsége miatt) a várost közelebb költöztették a tengerhez, azonban az új településnek (Nya Lödöse, azaz Új-Lödöse) is megvoltak a maga problémái, és a lakosoknak a régi Älvsborg erődbe kellett menekülniük. Az erődöt II. Frigyes dán király a Háromkorona-háborúban, 1563-ban bevette.

A 17. század elején Svédország a nyugati partvidéknek csak egy részét uralta. A kísérlet, melyet 1607-ben tettek egy Gothenburg nevű város alapítására a közeli Hisingen szigetén, a kalmárháború miatt kudarcba fulladt, de II. Gusztáv Adolf király kísérlete ugyanerre 1621-ben sikeresnek bizonyult.[1][12] A várost hollandok, holland minta alapján építették, szigorú rendben megtervezett utcák és mesterséges csatornák rendszerével és egy nagy térrel (ez a mai Gustaf Adolfs Torg).[1][11] A 17. században a hivatalos nyelvek a holland, a német, a svéd és az angol voltak.[1]

A későbbi háborúk folyományaként 1658-ra a keleti dán tartományok a Roskildei béke értelmében Svédországhoz kerültek, így a Gothenburgtól északra és délre fekvő Bohuslän és Halland svéd területekké váltak, a város így kevésbé volt veszélyeztetett helyzetben. Ennek köszönhetően a nyugati partvidék fontos kikötőjévé és kereskedelmi központjává fejlődött. A skót Colin Campbell és Niclas Sahlgren gothenburgi kereskedő 1731-ben megalapították a Svéd Kelet-indiai Társaságot, Svédország első nemzetközi kereskedelmi társaságát,[13] amelynek székhelye a városban volt. Hajói selymet, porcelánt, teát, bútorokat, drágaköveket, fűszereket és a kor más luxuscikkeit szállították a város kikötőjébe.[1][13] A társaság egészen a 18. század végéig rendkívül sikeres volt; 74 év alatt összesen 132 expedíciót indított. Tulajdonosai között számos skót és svéd üzletember volt. A Kínával való kereskedelem fellendülése új szokásokat is meghonosított: elterjedt a tea, a rizs, az arrak puncs és több új zöldség; a jómódúbb családok pedig monogramjukkal díszített porcelánkészleteket vásároltak. Az utolsó hajó 1806-ban érkezett Kelet-Ázsiából.[13]

A 19. században a város az iparosodás útjára lépett, nagyrészt a skót és angol üzletemberek érkezésének köszönhetően. Az évek folyamán sokan meggazdagodtak, és vagyonukból kórházat, könyvtárat (Sahlgrenska Kórház), egyetemet (Chalmers Műszaki Egyetem) alapítottak. A város a század végén nyerte el mai arculatát széles útjaival, parkjaival és kőépületeivel.[1][13]

1998. december 31-ig Göteborg és Bohus megye székhelye volt, azóta a három korábbi megye összevonásával létrejött Västra Götaland megye központja.

Önkormányzat és közigazgatás

szerkesztés
 
Göteborg kerületei

Göteborg egyike annak a 134 svéd településnek, melyek az 1971-es közigazgatási reform előtt városi rangot viseltek. Azóta jogilag nincs különbségtétel a nagyvárosok és a vidéki települések között. A köznyelvben azonban a régi stad, azaz város megnevezés továbbra is él.

Göteborg törvényhozó testülete a közgyűlés, ennek 81 tagja van, akiket négy évre választanak. A közgyűlés jelöli ki a végrehajtó szervet, egy 13 fős bizottságot, élén a polgármesterrel.

Göteborg 21 kerületre oszlik, az ő hatáskörükbe tartozik az általános iskolák, szociális és kulturális intézmények fenntartása. Némi nehézséget okoz, hogy a kerületek közgyűlései nem a helyi többséget képviselik, hanem a városházán hozott döntések alapján irányítják a kerületeket. Az 1998-as svédországi választások alkalmával három kerület – Askim (Svédország), Torslanda és Älvsborg – helyi választásokat tartott, és le akart válni a városról, de a svéd kormány visszautasította kérelmüket.

Kerületek:

Göteborg és 12 másik község együttműködik Göteborg Régió Önkormányzati Szövetség (Göteborgsregionens kommunalförbund, GR) keretei között.[14]

Gazdaság

szerkesztés
 
A Volvo Personvagnar központja

Előnyös földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Göteborgnak van a legfontosabb kikötője egész Skandináviában.[12] A kereskedelem és hajózás mindig fontos szerepet töltött be a városban, a 18. században itt volt a Svéd Kelet-indiai Társaság székhelye.

Fejlett az ipar (SKF, Volvo, Ericsson), a város Svédország egyik gazdasági központja.[12] Itt található többek között a Volvo és a Volvo Personvagnar központja.

Közlekedés

szerkesztés
 
Villamos és nosztalgiavillamos (utóbbi főleg a turisták körében közkedvelt)

A városnak két nemzetközi repülőtere van; a legtöbb nagy európai városba minden nap indul közvetlen járat.[1][5] Fő repülőtere a Göteborgtól 20 km-re található Landvetter melletti Göteborg Landvetter repülőtér. A kisebb, a Göteborg City repülőtér a várostól 14 km-re északnyugatra fekszik. Reptérbusszal mindkettő 20 perc alatt elérhető a városközpontból.[5]

Vasúton a legtöbb svéd és norvég várossal napi több expresszvonat köti össze, de több európai fővárossal is napi szintű kapcsolata van. Stockholm, Koppenhága és Oslo egyaránt három óra alatt érhető el.[5] Fontosabb vasútállomásai a 'Centralstationen („Központi állomás”) és a Nils Ericson Pályaudvar, ahonnan számos távolsági autóbuszjárat is indul. A Göteborg–Oslo vasútvonal teljes kétvágányúsítását és a menetidő 2 órára csökkentését 2019-re tervezik.[15]

A göteborgi kikötő a legnagyobb Skandináviában.[5] Évente 10 940 hajó köt ki itt.[1] Naponta indulnak kompok Frederikshavnba és Kielbe,[5] de a környező szigetek közlekedését is kompok szolgáltatják. A kikötőben évente 2,65 millió komputas fordul meg.[1]

A helyi és regionális közösségi közlekedést a Västtrafik biztosítja.[16][17] 12 villamosvonalát 237 jármű szolgálja ki.[1]

A közúti kapcsolatot Oslo felé az E6-os európai út és a határon átívelő 2005-ben átadott Svinesund-híd biztosítja.[15] A várost érinti az E20-as és az E45-ös európai út is.

A városon keresztülhalad a 3-as és a 12-es számú EuroVelo kerékpáros útvonal.[18]

Kultúra

szerkesztés

Oktatási rendszer

szerkesztés

Göteborgnak két egyeteme van: a Göteborgi Egyetem és a Chalmers Műszaki Egyetem. A városban 60 000 diák tanul.[1]

Ebben a városban tartják a Volvo Adventure Nemzetközi Környezetvédelmi Versenyt minden évben.

Kulturális intézmények

szerkesztés
 
A Göteborgi Operaház

Göteborgban 20 múzeum, 25 színház, 38 mozi és 54 művészeti galéria található.[1][12] Az új Göteborgi Operaház 1994-ben nyílt meg. A múzeumok közül legjelentősebbek a Göteborgi Művészeti Múzeum, a Röhss Múzeum (tervezési és művészeti múzeum), hajózási, történelmi, tudományos, kelet-indiai múzeumok és a Világkultúra Múzeuma, ami 2004-ben nyílt meg.

A Göteborgi Botanikus Kert az egyik legjelentősebb a világon.[4]

Művészetek

szerkesztés

Minden év februárjában megrendezik a Göteborgi Filmfesztivált, míg ősszel a Göteborgi Nemzetközi Könyvvásárra kerül sor.[4]

Itt játszódik az Andra Avenyn svéd filmsorozat, valamint annak internetes betétsorozata, a Riverside.

Zene

szerkesztés

1985-ben a Göteborgban található Scandinaviumban rendezték az Eurovíziós Dalfesztivált. 1990-ben a városban alakult meg az In Flames melodic death metal zenekar. Az általuk játszott, és azóta más bandák által is átvett dallamvilágot azóta a göteborgi hangzás (Gothenburg-sound) néven is említik. Szintén itt alapították 1993-ban a HammerFall power metal zenekart. A legtöbb évben a Melodifestivalen svéd eurovíziós nemzeti dalválasztó show egyik válogatóját itt rendezik meg.

Gasztronómia

szerkesztés

A vendéglátásról 668 étterem (köztük öt Michelin-csillagos) és 167 kávézó gondoskodik.[1]

Turizmus

szerkesztés
 
Göteborg látképe a Liseberg vidámparkból

Göteborg régió 112 szállodája összesen több mint 10 000 szobát kínál.[1]

A Liseberg vidámpark, Skandinávia legnagyobb vidámparkja[4] a belvárosban található, és Svédország egyik legjelentősebb turistalátványossága. A Liseberget és a karácsonyi vásárt évente hárommillió látogató keresi fel.[1] Mellette található az Universeum nevű tudományos központ. A belvárosra és a kikötőre szép kilátás nyílik a GötheborgsUtkiken kilátóból.

Sport

szerkesztés

A városnak három legjelentősebb labdarúgócsapata az IFK Göteborg, a GAIS és az Örgryte IS. Mindhárom együttes otthona a Gamla Ullevi stadion.

Számos nemzetközi sportversenynek ad helyszínt: itt rendezték többek között az 1973-as vívó-világbajnokságot, az 1977-es birkózó-világbajnokságot, az 1981-es birkózó-Európa-bajnokságot, az 1985-ös műkorcsolya Európa-bajnokságot, az 1991-es amatőr ökölvívó-Európa-bajnokságot, az 1991-es uszonyos- és búvárúszó Európa-bajnokságot, az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokság több mérkőzését (köztük a döntőt), az 1997-es rövidpályás úszó-világbajnokságot, a 2006-os atlétikai Európa-bajnokságot, valamint a 2006-os női kézilabda-Európa-bajnokság mérkőzéseinek egy részét.

Itt játszik Svédország egyik legkedveltebb jégkorongcsapata, a Frölunda Indians.

A göteborgi félmaratonon 50 000-en vesznek részt.[1] Nyaranta itt rendezik a Gothia Kupát, a világ legnagyobb ifjúsági labdarúgótornáját.[4]

Személyek

szerkesztés
 
Björn Ulvaeus (ABBA)
 
Stefan Olsdal (Placebo)
 
Alicia Vikander

Testvérvárosok

szerkesztés

Göteborgnak három testvérvárosa van, amelyekkel felváltva szervezik meg az évente esedékes találkozókat. Ezek a skandináv országok második legnagyobb városai, melyekkel a kapcsolat a II. világháború utáni évekre nyúlnak vissza. A meglévőkön kívül hosszú ideje nem kötnek új testvérvárosi kapcsolatokat.[19][20]

A testvérvárosokon kívül több partnervárosa is van, amelyekkel konkrét projektek szintjén működik együtt, jellemzően határozott idejű együttműködési megállapodások alapján.[19] 1998 óta partnerkapcsolatban áll a dél-afrikai Port Elizabeth városával, és együtt keresnek lehetőségeket az olyan közérdekű dolgok fejlesztésére, mint a közkönyvtárak, sport, turizmus és a hulladékkezelés. Ezzel együtt három stratégiai partnervárosa van, ezek a következők:[21]

További partnervárosok, akikkel kevésbé élénk a kapcsolat:[21]

 

A város több nemzetközi szervezet – például a Eurocities, a Union of the Baltic Cities és az ICLEI – tagja.[21] Oslóval a Göteborg–Oslo régió (GO) keretei között működik együtt 1995 óta, amit 2003-ban kiterjesztettek a norvégiai Akershus és Østfold, valamint a svédországi Västra Götaland megyékre.[15]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r About Gothenburg (angol nyelven). go:teborg. [2010. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  2. ↑ a b Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
  3. ↑ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
  4. ↑ a b c d e f g The City of Gothenburg (angol nyelven). Göteborgi Egyetem, 2009. június 5. [2010. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  5. ↑ a b c d e f Travel to Gothenburg (angol nyelven). go:teborg. [2011. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  6. ↑ Inventory of World Cities (1998) (angol nyelven). GaWC. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  7. ↑ Hellquist, Elof: Svensk etymologisk ordbok. Twee boekdele. Lund: LiberLäromedel 1980. Pamp, Bengt: Ortnamnen i Sverige. Tweede uitgawe. Malmö: Lundastudier i Nordisk Språkvetenskap. Serie B, 2. 1970
  8. ↑ 'University of Gothenburg, University of Gothenburg - the University's new English name. [2009. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
  9. ↑ Copenhagen, DK (angol nyelven). MSN Weather, 2010. [2009. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 7.)
  10. ↑ Gothenburg Viking era (angol nyelven). go:teborg. [2010. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  11. ↑ a b History (angol nyelven). Göteborg. [2010. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  12. ↑ a b c d Komlós Attila: Észak-Európa – 28. Svédország: Göteborg (magyar nyelven). Hetedhéthatár. [2007. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  13. ↑ a b c d Gothenburg's East India era (angol nyelven). go:teborg. [2011. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  14. ↑ The Göteborg Region Association of Local Authorities (GR) (angol nyelven). GR. [2011. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 18.)
  15. ↑ a b c Gothenburg – Oslo (angol nyelven). Oslo község, 2009. február 11. [2011. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  16. ↑ Travel in Gothenburg (angol nyelven). go:teborg. [2011. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  17. ↑ Welcome to Västtrafik (angol nyelven). Västtrafik, 2007. augusztus 29. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  18. ↑ Overview EuroVelo routes 1-12 (angol nyelven). Európai Kerékpáros Szövetség. [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  19. ↑ a b Vänorter och Partnerstäder (svéd nyelven). Göteborg község, 2010. november 25. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  20. ↑ Vänorter (angol nyelven). Göteborg község, 2011. február 17. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  21. ↑ a b c Göteborgs Stads partnerstäder (svéd nyelven). Göteborg község, 2011. február 17. (Hozzáférés: 2011. március 21.)

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Göteborg témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Göteborg&oldid=27224748”