Főmenü megnyitása

EseményekSzerkesztés

Határozott dátumú eseményekSzerkesztés

  • április 9. – A nagyenyedi protestáns zsinaton kudarcba fullad a lutheri, illetve helvét irányzat tanainak egyeztetése; a két felekezet egyházszervezetileg szétválik.
  • augusztus 20.szeptember 1. – Az országgyűlésen a rendek törvénybe iktatják, hogy legalább két évente legyen országgyűlés; a végvárak parancsnokságát ne bízzák idegen kapitányokra; a városokba menekült nemesek viseljék polgárok módjára a városi terheket és hogy tilos a törököknek fegyvert eladni.
  • szeptember 8.Miksa főherceget Pozsonyban magyar királlyá koronázzák.

Határozatlan dátumú eseményekSzerkesztés

  • az év folyamán
    • Lengyel–svéd összecsapás a livóniai háborúban.
    • Bornemisza Péter nyomdát alapított Semptén.
    • Debrecenben megjelenik az első magyar nyelvű biblia magyarázata, Máliusz Juhász PéterMagyar Prédikációk” című gyűjteménye.
    • Pozsony lesz a magyar koronázóváros, egészen 1835-ig.
    • Erdélyben szabályozzák a székelyek közötti katolikusok és protestánsok templomhasználatát. (Ahol csak egy templom van, az egyik felekezet istentisztelete és a hívek kivonulása után mehetnek be a másik felekezet tagjai.)[1]

Az év témáiSzerkesztés

SzületésekSzerkesztés

HalálozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Oborni Teréz: A vallási béke szigete. A reformáció szerepe az erdélyi államszervezésben. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 314. (2017/12.) sz., 47. oldal, ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1563 témájú médiaállományokat.