Főmenü megnyitása

II. Frigyes (1534. július 1.1588. április 4.) Dánia és Norvégia királya 1559-től haláláig, és Schleswig-Holstein hercege.[1]

II. Frigyes
Dánia, Norvégia, a vendek és gótok királya,
Schleswig, Holstein, Stromarn és Dithmarschen hercege,
Oldenburg és Delmenhorst grófja
II. Frigyes. Hans Knieper festménye
II. Frigyes. Hans Knieper festménye

Dánia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1559. január 1. 1588. április 4.
Norvégia: 1559. január 1.1588. április 4.
Elődje III. Keresztély
Utódja IV. Keresztély
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oldenburg-ház
Született 1534 július 1.
Haderslev
Elhunyt 1588. április 4. (53 évesen)
Slagelse
NyughelyeRoskildei székesegyház
Édesapja III. Keresztély dán király
Édesanyja Szász-Lauenburgi Dorottya
Házastársa Mecklenburgi Zsófia
Gyermekei
  • Dániai Erzsébet braunschweg–wolfenbütteli hercegné
  • Dániai Anna
  • IV. Keresztély
  • Ulrik of Denmark
  • Augusta of Denmark
  • Hedwig of Denmark
  • John, Prince of Schleswig-Holstein
Royal Arms of Norway & Denmark (1559-1699).svg
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Frigyes témájú médiaállományokat.

Dánia királyaSzerkesztés

II. Frigyes III. Keresztély dán és norvég király és Szász-Lauenburgi Dorottya legidősebb fia volt. Tipikus reneszánsz uralkodója volt Dániának. Apjától eltérően, aki buzgó lutheránus volt, Frigyes inkább katonai babérokra tört. Szerette volna feleségül venni a szeretőjét, Anna Hardenberget, de erről végül lebeszélték. Már uralkodása első évében, 1559-ben elnyerte első győzelmét és meghódította Dithmarschent.

HáborúiSzerkesztés

Az apjától megörökölt livóniai háborúban 30 000 tallérért megvásárolta az Ösel-Wiek püspökségét és Magnus öccsének adományozta, aki cserébe lemondott Schleswig-Holsteini hercegi jogairól. Magnus később livóniai királyi címet kapott IV. Iván orosz cártól. Frigyes egyebekben igyekezett elkerülni a konfliktusokat Livóniában és jó kapcsolatot tartott fent az orosz cárral. Uralkodásának legfontosabb katonai konfliktusa az északi hétéves háború volt 1563 és 1570 között, melyben megpróbálta elhódítani Svédországot elmebeteg unokatestvérétől, XIV. Eriktől. A háború eldöntetlenül hullámzott, melyben hol az egyik, hol a másik félnek kedvezett a hadiszerencse, ám rengeteg pénzbe került, Skåne tartományt teljesen feldúlták a svédek, és Norvégiát is majdnem elfoglalták. A király maga vezette seregét, ám nem túl sok sikerrel és a háború költségei miatt egyre nőtt az Államtanács elégedetlenkedése. A kincstár hiányát valamelyest sikerült csökkenteni, mikor a király visszahívta száműzetéséből tehetséges pénzügyminiszterét, Peder Oxe-t.[2] A két ország tartalékait felőrlő háború egészen 1570-ig húzódott, amikor a status quo alapján békét kötöttek (stettini béke).

A háború utánSzerkesztés

A kortársak lobbanékony, hiú, vakmerő és ambiciózus emberként írták le Frigyest. Szerette a vadászatot, a bort és a lakomákat és a közvélekedés szerint halálra itta magát. Norvégiában 1567-ben megalapította Fredrikstad városát[3] és 1574-84 között újjáépítette az Øresund forgalmát ellenőrző Kronborg várát és egész Észak legnagyobb erődítményévé tette. Frigyes barátja és mecénása volt a híres csillagásznak, Tycho Brahének, akinek mostohaapja megmentette Frigyest a vízbefulladástól, ám később tüdőgyulladást kapott és meghalt.[4]
II. Frigyes 1588. április 4-én halt, utóda legidősebb fia, IV. Keresztély lett. Hamvait a dán királyok hagyományos temetkezési helyén, a roskildei székesegyházban helyezték el.[5]

Családja és gyermekeiSzerkesztés

II. Frigyes 1572-ben feleségül vette másodunokatestvérét, Mecklenburgi Zsófiát. Nyolc gyermekük született:

  • Erzsébet (1573. augusztus 25. – 1626. június 19.), feleségül ment Henrik Juliusz braunschweig-lüneburgi herceghez
  • Anna (1574. december 12. -1619. március 2.), feleségül ment VI. Jakab skót királyhoz
  • IV. Keresztély (1577. április 12. – 1648 február 28.), Dánia és Norvégia királya
  • Ulrik (1578. december 30. – 1624. március 27.), schleswigi és schwerini püspök
  • János Ágost (1579–1579), kisgyermekként meghalt
  • Auguszta (1580. április 8. – 1639. február 5.), feleségül ment János Adolf holstein-gottorpi herceghez
  • Hedwig (1581. augusztus 5. – 1641. november 26.), feleségül ment II. Keresztély szász választófejedelemhez
  • János (1583. július 9. – 1602 október 28.), Schleswig-Holstein hercege

ForrásokSzerkesztés

  1. Frederik 2 (Dansk Konge)
  2. 'Frederik 2 (Danish Kings and their History). [2010. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 10.)
  3. Fredrikstad museum. [2008. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 21.)
  4. Pierre Gassendi, "Tycho Brahe, the man and his work" (original in latin), 1654
  5. Frederik II (1559-1588) (Familien Sørensens Hjemmeside - og Rejseholdet)

FordításSzerkesztés


Előző uralkodó:
III. Keresztély
Dánia királya
15591588
 
Következő uralkodó:
IV. Keresztély
Előző uralkodó:
III. Keresztély
Norvégia uralkodója
15591588
 
Következő uralkodó:
IV. Keresztély