Dánia uralkodóinak listája
Az alábbi táblázat Dánia uralkodóit tartalmazza, az első bizonyíthatóan uralkodó királytól a középkori történelmi uralkodókon át napjainkig. Az ősi dán mitológia gyökerei az ókori időkig mutatnak, azonban a történészek kutatásaira hagyatkozva ezek jelentős része nem valóságos történelmi személyt jelöl.
A homályos mondabeli hősök után az első bizonyítottan történelmi alak Dánia uralkodói között Öreg Gorm. Bár valószínűleg édesapja I. Hardeknut is létező történelmi személy. Japán császárait és a Vatikán felett uralkodó pápaságot leszámítva Dánia rendelkezik a leghosszabb mindmáig trónon lévő uralkodói listával. A történelem folyamán kevés alkalommal veszítette el a dán nép a bizalmát az uralkodóival szemben, ezért nem is jellemző az udvar elleni lázongás Dánia története során. Az is igaz, hogy trónviszályok sem jellemezték a dán királyi vonalat. I. Keresztély király 1460-ban Schleswig hercege, szintén 1460-ban Holstein grófja, majd 1474-től Holstein hercege lett. A dán királyok ezután, perszonálunióban, 1864-ig, Schleswig-Holstein hercegei voltak.[1]
- Megjegyzés: a Knutok számozása 2-féleképpen történhet:
- Középkori hagyomány: 2 Hardeknut + 4 Knut együtt Knutként van számozva. (I–VI.) ⇒ a lista ezt követi
- Modern változat: külön számozva a 2 Hardeknut (I–II.) és a 4 Knut (I–IV.)
- Rokoni kapcsolataikat lásd: Dán királyok családfája
A Jelling-ház uralkodói (917–1047)
szerkesztés[1.] | Jelling | I. Hardeknut = I. Knut * kb. 850 † 934 |
(17 évig) |
||
[2.] | Jelling | III. Öreg Gorm * 888? † 958 |
(24 évig) |
I. Hardeknut fia. Gorm egyesítette a dán és viking törzseket, birodalma a mai Svédország déli részére is kiterjedt. 934-ig csak egy részterületen uralkodik. | |
[3.] | Jelling | I. Kékfogú Harald * 908/911 † 986. november 1. |
(28 évig) |
Gorm fia. Az ő nevéhez fűződik viszont a dánok megtérése 965 körül. Ő tette át a királyi székhelyet Jellingből Roskildébe. Fia, Svend fellázadt ellene, és Harald ebben a felkelésben vesztette életét 986-ban (egyes források szerint 985-ben). A Gesta Danorum szerint egy Toko nevű íjász ölte meg, akit korábban arra kényszerített, hogy fia fejéről lőjje le az almát. Erről mintázta később egy ismeretlen Tell Vilmos történetét. Neve dánul: Harald I Gormsen Blåtand. | |
[4.] | Jelling | I. Villásszakállú Svend * 963. április 17. † 1014. február 3. |
(28 évig) |
I. Harald fia. Miután Olaf Tryggvasson norvég király 1000-ben meghalt, Svend kiterjesztette uralmát Norvégiára, II. Erik a vazallusa lett. 1013-ban a dán flotta élén támadást intézett Anglia ellen, és el is foglalta azt. II. Ethelred (Æthelred) angol király Normandiába menekült. Svendet karácsony napján királlyá választották. Nekikezdett a királyság újjászervezésének, de alig öt héttel később, 1014. február 3-án meghalt. Neve dánul: Svend I Haraldsen Tveskæg. | |
[5.] | Jelling | II. Harald * kb. 989 † 1018 |
(4 évig) |
I. Svend fia. Neve dánul: Harald II Svendsen. | |
[6.] | Jelling | II. Nagy Knut * kb. 992 † 1035. november 12. |
(17 évig) |
II. Harald öccse. Dánia, Norvégia és Anglia uralkodója. Neve dánul: Knud II Svendsen den Store. | |
[7.] | Jelling | II. Hardeknut = III. Knut * 1018 † 1042. június 8. |
(7 évig) |
Nagy Knut fia. III. Knutként is ismert. Neve dánul: Knud III Hardeknud. | |
[8.] | Yngling | I. Jóságos Magnus * 1024 áprilisa/júniusa † 1047. október 25. |
(5 évig) |
Norvégia királya is. Neve dánul: Magnus den Gode. |
A Svend Estridsen-ház uralkodói (1047–1157)
szerkesztés[9.] | Estridsen | II. Svend * kb. 1018/1019 † 1076. április 28. |
(29 évig) |
I. Knut unokaöccse; I. Svend lányának, Astridnak, és Ulf jarlnak ("grófnak") a fia. Neve dánul: Svend II Estridsen. | |
[10.] | Estridsen | III. Hén Harald * kb. 1041 † 1080. április 17. |
(4 évig) |
II. Svend fia. Békés, jóképességű uralkodó volt, aki a dán pénz értékének a javításán fáradozott. Neve dánul: Harald III Svendsen Hen. | |
[11.] | Estridsen | IV. Szent Knut * kb. 1043 † 1086. július 17. |
(6 évig) |
II. Svend fia. A pogányok ölték meg. Neve dánul: Knud IV den Hellige. | |
[12.] | Estridsen | I. Éhes Olaf * kb. 1052 † 1095. augusztus 18. |
(9 évig) |
II. Svend törvénytelen fia. Országát uralkodása alatt éhínségek dúlták. Rejtélyes körülmények közt halt meg. Neve dánul: Oluf I Svendsen Hunger. | |
[13.] | Estridsen | I. Jó Erik * kb. 1056 † 1103. július 10. |
(8 évig) |
II. Svend fia. Legyőzte a tengeri rablókat, Lundot a három skandináv ország érseki székhelyévé tette. Neve dánul: Erik I Ejegod. | |
[14.] | Estridsen | Niels * 1063/1064 † 1134. június 25. |
(30 évig) |
II. Svend fia. II. Lothar német római császártól hűbérűl kapta az oboritok földjét. Neve dánul: Niels Svendsen af Danmark. | |
[15.] | Estridsen | II. Felejthetetlen Erik * kb. 1090 † 1137. szeptember 18. |
(3 évig) |
I. Erik törvénytelen fia. A felejthetetlen melléknevet önmagának adományozta, miután legyőzte nagybátyját, Nielset, és így megnyílt előtte az út a trónhoz. Megölette testvérét, Haraldot és annak fiát; elismerte Lothar császár fennhatóságát és Rügen sziget lakóit a keresztény hit felvételére kényszerítette. Neve dánul: Erik Eriksen II Emune. | |
[16.] | Estridsen | III. Bárány Erik * 1104? † 1146. augusztus 27. |
(9 évig) |
I. Erik unokája. Neve dánul: Erik III Lam. | |
– | Estridsen | (II.) Olaf † 1143 |
I. Erik fiúági unokája. Több lista nem ismeri el Dánia királyának, hiszen fellázadt a trón ellen, és önmagát tette meg uralkodónak. Neve dánul: Oluf Haraldsen. | ||
[17.] | Estridsen | III. Grathe Svend * kb. 1127 † 1157. október 23./28. |
(11 évig) |
II. Erik törvénytelen fia. Neve dánul: Svend III Eriksen Grathe. | |
[18.] | Estridsen | V. Knut * kb. 1129 † 1157. augusztus 9. |
(11 évig) |
Niels unokája. Neve dánul: Knud V. |
A Valdemár-ház uralkodói (1157–1375)
szerkesztés[19.] | Valdemár | I. Nagy Valdemár * 1131. január 14. † 1182. május 12. |
(28 évig) |
III. Knut unokatestvére. Leverte az egyházi tized bevezetése miatt kitört parasztfelkelést (1177–1181). Neve dánul: Valdemar I den Store. | |
[20.] | Valdemár | VI. Istenfélő Knut * 1163 † 1202. november 12. |
(20 évig) |
I. Valdemár fia. 1184-ben elfoglalta Pomerániát és Mecklenburgot; 1194-ben, és 1196-ban hadjáratot vezetett az észtek ellen. Neve dánul: Knud VI Valdemarsen. | |
[21.] | Valdemár | II. Győzedelmes Valdemár * 1170. június 28. † 1241. március 28. |
(39 évig) |
VI. Knut öccse. 1231-ben kiadta a Liber Censust, amely a dán király bevételének és vagyonának a rögzítését jelentette. Neve dánul: Valdemar II Valdemarsen Sejr. | |
– | Valdemár | (III.) Valdemár * 1209 † 1231. november 28. |
Társuralkodó volt, 1231-ben bekövetkezett haláláig. II. Valdemár első házasságából származó fia. | ||
[22.] | Valdemár | IV. Ekepénzes Erik * 1216 † 1250. augusztus 9. |
(9 évig) |
II. Valdemár második házasságából származó legidősebb fia. Rövid uralkodását a testvéreivel folytatott elkeseredett harcok jellemezték. Különösen Ábellel voltak heves összetűzései, aki Slesvig hercegeként nagyobb függetlenséget próbált elérni amiben Holstein grófjai is támogatták. Ezen kívül harcolt a skåne-i parasztokkal is, akik fellázadtak a szigorú adók ellen, amelyeket különböző dolgok, például az ekék után kivetett (1249, innen ered mellékneve). Neve dánul: Erik IV Valdemarsen Plovpenning. | |
[23.] | Valdemár | Ábel * 1218 † 1252. július 29. |
(2 évig) |
IV. Erik öccse. Neve dánul: Abel Valdemarsen. | |
[24.] | Valdemár | I. Kristóf * 1219? † 1259. május 29. |
(7 évig) |
Ábel öccse. Neve dánul: Christoffer I Valdemarsen. | |
[25.] | Valdemár | V. Pislogó Erik * 1249 † 1286. november 22. |
(27 évig) |
I. Kristóf fia. 1282-ben kiadta a Nyborgi szabadságlevelet a dán nemesség részére. Neve dánul: Erik V Christoffersen Glipping. | |
[26.] | Valdemár | VI. Erik * 1274 † 1319. november 13. |
(33 évig) |
V. Erik fia. Eredménytelen háborúkat vívott az északnémet városok, és Svédország ellen. Neve dánul: Erik VI Eriksen Menved. | |
[27.] | Valdemár | II. Kristóf * 1276. szeptember 29. † 1332. augusztus 2. |
(6 évig) |
VI. Erik öccse. Neve dánul: Christoffer II Eriksen. | |
[28.] | Valdemár | III. Valdemár * 1314 † 1364 |
(3 évig) |
Ellenkirályként lépett fel először. Erik slesvigi herceg fia, Ábel ükunokája. Neve dánul: Valdemar III Eriksen. | |
[27.] | Valdemár | II. Kristóf (2x) | (3 évig) |
Második trónra lépése. | |
– | Valdemár | (VII.) Erik * 1307 † 1332 |
Társuralkodó volt. II. Kristóf fia. Neve dánul: Erik Christoffersen. | ||
– | Holsteini | Gerhardt * 1293 † 1340. április 1. |
V. Erik unokájának a férje. Jylland hercege, dán kormányzó. Az interregnum alatt az ő kezében volt a hatalom. | ||
[29.] | Valdemár | IV. Pirkasztó Valdemár * 1321 † 1375. október 24. |
(35 évig) |
Egy 1332-ben kezdődött interregnum után lépett trónra. II. Kristóf fia. Neve dánul: Valdemar IV Christoffersen Atterdag. |
Folkung-házi uralkodók (1376–1387)
szerkesztés- Bővebben: Folkung-ház
Uralkodó Uralkodási ideje |
Portré | Címere | Született Felmenői |
Házastárs(ak) Utódai |
Elhunyt | |
---|---|---|---|---|---|---|
1376. május 3. – 1387. augusztus 3. |
Oslo VI. Haakon norvég király és Estridsson Margit dán hercegnő fia |
nem születtek gyermekei |
Falsterbo 16 évesen |
30. |
Estridsson-házi uralkodók (1387–1412)
szerkesztés- Bővebben: Estridsson-ház
Uralkodó Uralkodási ideje |
Portré | Címere | Született Felmenői |
Házastárs(ak) Utódai |
Elhunyt | |
---|---|---|---|---|---|---|
1387. augusztus 10. – 1412. október 28. |
Vordingborg IV. Valdemár dán király és Estridsson Hedvig schleswigi hercegnő lánya |
1363. április 9. Koppenhága Gyermekeinek száma: 1 |
Flensburg 59 évesen |
31. |
Greifen-házi uralkodók (1396–1439)
szerkesztés- Bővebben: Pomerániai-ház
Uralkodó Uralkodási ideje |
Portré | Címere | Született Felmenői |
Házastárs(ak) Utódai |
Elhunyt | |
---|---|---|---|---|---|---|
Pomerániai Erik 1396. január 24. – 1439. június 23. |
Darłowo VII. Vratiszláv pomerániai herceg és Mecklenburgi Mária mecklenburg-schwerini hercegnő fia |
1406. október 26. Lund nem születtek gyermekei |
Darłowo 76–78 éves kora körül |
32. |
Wittelsbach-házi uralkodók (1440–1448)
szerkesztés- Bővebben: Wittelsbach-ház
Uralkodó Uralkodási ideje |
Portré | Címere | Született Felmenői |
Házastárs(ak) Utódai |
Elhunyt | |
---|---|---|---|---|---|---|
Bajor Kristóf 1440. április 9. – 1448. január 5/6. |
Neumarkt in der Oberpfalz János rajnai palotagróf és Greifen Katalin pomerániai hercegnő fia |
1445. szeptember 12. Koppenhága nem születtek gyermekei |
Helsingborg 31 évesen |
33. |
Oldenburg-házi uralkodók (1448–1863)
szerkesztés- Bővebben: Oldenburg-ház
Uralkodó Uralkodási ideje |
Portré | Címere | Született Felmenői |
Koronázása | Házastárs(ak) Utódai |
Elhunyt | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1448. szeptember 1. – 1481. május 21. |
Oldenburg Dietrich oldenburgi gróf és Schaumburgi Helvig oldenburgi grófné fia |
1449. október 28. Koppenhága |
1449. október 28. Koppenhága Gyermekeinek száma: 5 |
Koppenhága 55 évesen |
34. | ||
1481. május 21. – 1513. február 20. |
Aalborg I. Keresztély dán király és Hohenzollern Dorottya brandenburgi őrgrófnő fia |
1483. május 18. Koppenhága |
1478. szeptember 6. Koppenhága Gyermekeinek száma: 5 |
Aalborg 58 évesen |
35. | ||
Zsarnok Keresztély 1513. július 13. – 1523. január 20. |
Nyborg János dán király és Wettin Krisztina szász hercegnő fia |
1514. június 11. Koppenhága |
1515. augusztus 12. Koppenhága Gyermekeinek száma: 6 |
Kalundborg 77 évesen |
36. | ||
Békeszerető Frigyes 1523. január 20. – 1533. április 10. |
Haderslev I. Keresztély dán király és Hohenzollern Dorottya brandenburgi őrgrófnő fia |
1524. augusztus 7. Koppenhága |
1502. április 10. Stendal (2.) Greifen Zsófia 1518. október 9. Kiel Gyermekeinek száma: 8 |
Schleswig 61 évesen |
37. | ||
1534. július 4. – 1559. január 1. |
Schleswig I. Frigyes dán király és Hohenzollern Anna brandenburgi őrgrófnő fia |
1537. augusztus 12. Koppenhága |
1525. október 29. Lauenburg Gyermekeinek száma: 5 |
Kolding 55 évesen |
38. | ||
1559. január 1. – 1588. április 4. |
Haderslev III. Keresztély dán király és Askanier Dorottya szász–lauenburgi hercegnő fia |
1559. augusztus 20. Koppenhága |
1572. július 20. Lauenburg Gyermekeinek száma: 8 |
Slagelse 53 évesen |
39. | ||
1588. április 4. – 1648. február 28. |
Hillerød II. Frigyes dán király és Mecklenburgi Zsófia mecklenburg–güstrowi hercegnő fia |
1596. augusztus 29. Koppenhága |
1597. november 27. Haderslev (2.) Munk Krisztina 1615. december 31. Koppenhága Gyermekeinek száma: 19 |
Koppenhága 70 évesen |
40. | ||
1648. július 6. – 1670. február 9. |
Haderslev IV. Keresztély dán király és Hohenzollern Anna Katalin brandenburgi őrgrófnő fia |
1648. november 23. Koppenhága |
1643. október 1. Glücksburg Gyermekeinek száma: 8 |
Koppenhága 60 évesen |
41. | ||
1670. február 9. – 1699. augusztus 25. |
Flensburg III. Frigyes dán király és Hanoveri Zsófia Amália brunswick–lüneburgi hercegnő fia |
1671. június 7. Hillerød |
1667. június 25. Nykøbing Gyermekeinek száma: 8 |
Koppenhága 53 évesen |
42. | ||
1699. augusztus 25. – 1730. október 12. |
Koppenhága V. Keresztély dán király és Sarolta Amália hessen–kasseli hercegnő fia |
1700. április 15. Hillerød |
1695. december 5. Koppenhága (2.) Vieregg Erzsébet Ilona 1703. szeptember 6. (3.) Reventlow Anna Zsófia 1721. április 4. Koppenhága Gyermekeinek száma: 10 |
Odense 59 évesen |
43. | ||
1730. október 12. – 1746. augusztus 6. |
Koppenhága IV. Frigyes dán király és Mecklenburgi Lujza mecklenburg–güstrowi hercegnő fia |
1671. június 7. Hillerød |
1721. augusztus 7. Pretzsch Gyermekeinek száma: 3 |
Hørsholm 46 évesen |
44. | ||
1746. augusztus 6. – 1766. január 14. |
Koppenhága VI. Keresztély dán király és Hohenzollern Zsófia Magdolna brandenburg–kulmbachi őrgrófnő fia |
1747. szeptember 4. Hillerød |
1743. december 11. Hamburg (2.) 1752. július 8. Gyermekeinek száma: 6 |
Koppenhága 42 évesen |
45. | ||
1766. január 14. – 1808. március 13. |
Koppenhága V. Frigyes dán király és Hannoveri Lujza brit hercegnő fia |
1767. május 1. Koppenhága |
1766. november 8. Koppenhága Gyermekeinek száma: 2 |
Rendsburg 59 évesen |
46. | ||
1808. március 13. – 1839. december 3. |
Koppenhága VII. Keresztély dán király és Hannoveri Karolina Matilda walesi hercegnő fia |
1815. július 31. Hillerød |
1790. július 31. Schleswig Gyermekeinek száma: 8 |
Koppenhága 71 évesen |
47. | ||
1839. december 3. – 1848. január 20. |
Koppenhága Frigyes dán koronaherceg és Mecklenburgi Zsófia Friderika mecklenburg-schwerini hercegnő fia |
1840. június 28. Hillerød |
1806. június 21. Ludwigslust (2.) Schleswig–Holstein–Sonderburg–Augustenburgi Karolina Amália 1815. május 22. Augustenborg Gyermekeinek száma: 2 |
Koppenhága 61 évesen |
48. | ||
1848. január 20. – 1863. november 15. |
Koppenhága VIII. Keresztély dán király és Mecklenburgi Sarolta Friderika mecklenburg-schwerini hercegnő fia |
1828. november 1. Koppenhága (2.) Mecklenburgi Karolina Marianna 1841. június 10. Neustrelitz (3.) Rasmussen Lujza 1850. augusztus 7. Hillerød nem születtek gyermekei |
Glücksburg 55 évesen |
49. |
Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-házi uralkodók (1863–)
szerkesztésUralkodó Uralkodási ideje |
Portré | Címere | Született Felmenői |
Házastárs(ak) Utódai |
Elhunyt | |
---|---|---|---|---|---|---|
1863. november 15. – 1906. január 29. |
Schleswig Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg és Lujza Karolina hessen–kasseli hercegnő fia |
1842. május 26. Koppenhága Gyermekeinek száma: 6 |
Koppenhága 87 évesen |
50. | ||
1906. január 29. – 1912. május 14. |
Koppenhága IX. Keresztély dán király és Lujza hessen–kasseli hercegnő fia |
1869. július 28. Stockholm Gyermekeinek száma: 8 |
Hamburg 68 évesen |
51. | ||
1912. május 14. – 1947. április 20. |
Koppenhága VIII. Frigyes dán király és Bernadotte Lujza svéd hercegnő fia |
1898. április 26. Cannes Gyermekeinek száma: 2 |
Koppenhága 76 évesen |
52. | ||
1947. április 20. – 1972. január 14. |
Koppenhága X. Keresztély dán király és Alexandrina mecklenburg-schwerini hercegnő fia |
1935. május 24. Stockholm Gyermekeinek száma: 3 |
Koppenhága 72 évesen |
53. | ||
1972. január 14. – 2024. január 14. |
Koppenhága IX. Frigyes dán király és Bernadotte Ingrid svéd hercegnő lánya |
1967. június 10. Koppenhága Gyermekeinek száma: 2 |
54. | |||
2024. január 14. – napjainkig |
Koppenhága II. Margit dán királynő és Henrik dán herceg fia |
2004. május 14. Koppenhága Gyermekeinek száma: 4 |
55. |
Tabló
szerkesztésDánia uralkodói időrendben |
---|
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a List of Danish monarchs című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 963 7775 43 9 , 280–282. oldal
- John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9
- http://roglo.eu/roglo?lang=da - 2014. április 16.
- http://www.homar.org/genealog/ - 2014. április 16.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A dán uralkodók azonban, mint Schleswig-Holstein hercegei, nem tartóztak a német választófejedelmek közé (en:Duke of Schleswig; de:Kurfürst – 2014. április 16.).