Ludwigslust

Ludwigslust város Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában. A település főképp az 1772-1776 között épített nagyhercegi kastélyáról, illetve annak parkjáról híres (melyekben mesterséges romok, mauzóleumok találhatók).

Ludwigslust
Ludwigslust címere Ludwigslust zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Kerület	Ludwigslust-Parchim
Járás	Ludwigslust-Parchim járás
Alapítás éve	1765
Polgármester	Reinhard Mach (független)
Irányítószám	19288
Körzethívószám	03874
Rendszám	LUP, HGN, LBZ, LWL, PCH, STB
Testvérvárosok	Lista Ahrensburg Muscatine
Népesség
Teljes népesség	12 420 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	153 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	34 m
Terület	78,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 53° 19′ 60″, k. h. 11° 30′ 08″53.33325, 11.50235
Ludwigslust Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Ludwigslust weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwigslust témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Földrajza

Ludwigslust Mecklenburg tartomány nyugati részén fekszik a Ludwigslusti-csatorna mentén, ami egy 35 km hosszú mesterség vízi összeköttetés a Stör-csatorna és a Rögnitz folyó között. A város határát nyugaton egy 550 hektáros lombhullató erdő, délnyugaton mezők, északkeleten és keleten nagy kiterjedésű gyümölcsösök alkotják. Az északkeletei határánál egy 170 hektáros tűlevelű erdő is található; hasonlóan a délnyugati részeken, a B 5/B 191 körül egy 370 hektáros fenyves van. A település legmélyebb pontja 22 méter, egy Hornkaten városrész közeli mezőn; a legmagasabb 64 méter, a B 5-nél, nyugatra Kummer városrésztől.

Kerületek

A községi terület a város területén és Techentinen kívül Glaisin, Hornkaten, Kummer és Niendorf/Weselsdorf városrészeket is magába foglalja. További települések és lakóterületek: Katenstück, Jägerhof, Weselsdorf, Alte Ziegelei, Drusenhorst, Forsthaus, Georgenhof, Lindenkrug (eredetileg Kummerhez tartozott), Mäthus (eredetileg Kummerhez tartozott) és Niendorf.

Története

Ludwigslust egy nagyon fiatal város, aminek a története szorosan összekapcsolódik a Ludwigslusti kastéllyal. A város Klenow településből jött létre.

Klenow és a név

Már 1333-ban említették Klenow birtokot egy oklevélen. A birtok a mai kastély környékén volt. Egy 1919-es Ludwigslusti Napilapban (Ludwigsluster Tageblatt) állt a következő hír: "... már 1294-ben megnevezték egy latin oklevélen klenowi Hermanus lovagot, egy ajándékozási oklevél tanújaként." Klenow falu a 16. századtól létezett. Az itteni birtokait 1616-ban a mecklenburgi herceg eladta. A település harmincéves háború után elpusztult.

A településnév írásmódja változott az idők során: 1333-ban villa Clonow, 1344-ben Klenow, 1399-ben Clenowe, 1422-ben Klene, 1438-ban Cleynow, 1534-ben Klenow és Kleynow, 1541/42-ben Kleyow, 1561-ben Kleinow és Klenow, 1603-ban Kleinow, 1637-ben és 1844-ben leggyakrabban Klenow.

Ludwigslust, mint székhely

A kastély egy 1830 körüli metszeten, balra és jobbra a régi vadászház gazdasági szárnyai

A városi templom (Stadtkirche)

1731 és 1735 között II. Krisztián Ludwig herceg ezen a területen építtetett egy egyszerű favázas vadászkastélyt Johann Friedrich Künnecke udvari építésszel. 1747-ben Károly Lipótot ő követte Mecklenburg-Schwerin hercegi trónján. 1754-ben Klenow Krisztián Ludwig herceg utasítására megkapta a "Ludwigslust" nevet. Két év múlva meghalt, és utódja, Frigyes herceg elkezdte a székhely és udvartartás áthelyezését Schwerinből ide. Az udvar végleges áthelyezése 1763-ban kezdődött és 1765-ben fejeződött be, de a kormányhivatalok továbbra is Schwerinben maradtak. Gyors építkezések kezdődtek meg, így a jól átgondolt terveknek köszönhetően Mecklenburg-Schwerin főrezidenciává vált. Északnyugatra a kastélytól lépésenként létrehozták az egyik legnagyobb észak-német parkosított vidéket.

1765-ben Johann Joachim Busch építész elkezdte az udvari templom építését (1770-re készült el, ma a városi templom (Stadtkirche)), és folytatta a rezidencia átépítését a barokk kastéllyal (1772 és 1776 között épült). A kastély körül létrehozták a mai Schlossplatz-ot (Kastély tér), Kirchplatz-ot (Templom tér), valamint a Schloßstraße-n (Kastély utca) házakat a személyzetnek. 1789-ben Johannes Matthias Sperger zeneszerző lett az udvari zenekar első nagybőgőse.

Már a 18. század végén letelepedtek itt a zsidók, nagyjából ekkor hozták létre temetőjüket, amit a kristályéjszaka után meggyaláztak és felszámoltak.

1804-ben Johann Christoph Heinrich von Seydewitz építész elkezdte a katolikus templom (ma St. Helena) építését egy szigeten a kastély parkjában. Ezt 1808-ban Johann Georg Barca fejezte be. 1837-ben Pál Frigyes nagyherceg visszahelyezte a közben nagyhercegséggé emelt tartományrész székhelyét Schwerinbe.

Katonai történet 1837-től 1992-ig

1837-ben Bernhard von Schack rittmeister (tiszt a lovasságnál) áthelyezte a 2. zászlóalját Grabowból Ludwigslustba és a Louisen utcai (Louisenstraße) laktanyán szállásolta el őket. Már 1838-ban áthelyezték az Ernst von Pentz vezérőrnagy irányítása alatt álló mecklenburg-schwerini dragonyosokat. A központtól keletre fekvő helyőrségi laktanyán lett a telephelyük. 1841-ben négy zászlóaljra bővítették az ezredet; 19 tisztet, 4 orvost, 40 altisztet, 13 trombitást, 280 dragonyost és 313 lovat foglalt magába, ehhez még hozzátartoztak a szállásmesterek, nyeregkészítők és kovácsok. A szállásként szolgáltak a kaszárnyák, a Louisen, Nummern, Sand és Mauer utcai házak, valamint a hercegi istálló. Új laktanyák, étkezdék, házak és istállók jöttek létre. Később többek között létesítettek egy uszodát a csatornánál és három lovaspályát is.

1848-ban az ezred fele részt vett az schleswig-holsteini háborúban. 1866-ban a mecklenburgi seregben harcolt a porosz–osztrák–olasz háborúban, a porosz oldalon. 1867-ben megkapták a Großherzogliches 1. Mecklenburgisches Regiment Nr. 17 (Nagyhercegi 1. mecklenburgi ezred – 17-es számú) címet, ekkor már 5 zászlóaljjal rendelkezett. 1870/71-ben részt vett a porosz–francia háborúban. 1914-ben az első világháborúban a dragonyosok először nyugaton, majd 1915-től keleten voltak. 1919-ben felbomlott az ezred, aminek a maradványai a weimari köztársaság haderejébe, a Reichswehr-be olvadt (Kavallerie-Regiment Nr. 19, később Reiterregiment 14, 1936-tól Kavallerie-Regiment). 1929-ben és 1939-ben új kaszárnyákat és istállókat építettek. A második világháborúban végbement a hadosztály-felderítő részleggé való átalakulás.

1945-től 1992-ig a ludwigslusti helyőrség a szovjet csapatok, a gépesített gyalogság műszaki állomáshelye volt. Jármű- és szerszámtárolók, benzinkutak, stb. jöttek létre.

A 34 hektáros helyőrségi terep átalakítása lakásokkal, bevásárlóközpontokkal, irodákkal, vendéglőkkel, városi nagyteremmel, gimnáziummal, hivatalokkal és szabadidőközponttal valósult meg kb. 1995-től 2006-ig.

Újkori története

1826-ban megnyitották a főutat, a mai Bundesstraße 5-öt. 1844 és 1846 között megépült a Berlin–Hamburg vasútvonal, Ludwigslustnak saját pályaudvara lett.

1834-ben az 1795-ben alapított "Klubgesellschaft Sozietät" által elkészült a színház. 1879-ben átvette a működtetést a Színház Rt. (Schauspielhaus AG), 1914-ben a város, 1921-ben a színház műegylete. 1947-ben az épület teljesen leégett.

1851-ben alapították a Stift Bethlehem diakónusházat és kórházat.

Csak 1876-ban kapta meg Ludwigslust végül már 6000 lakossal a városjogot.

Ludwigslusti polgárokat vezettek át az egykori koncentrációs táborban 1945. május 6-án

A Weimari Köztársaság korai éveiben egy területreformnak köszönhetően a település 1922-ben járási székhely (Kreisstadt) lett. A város tovább nőtt és sűrűsödött. Déli irányban összenőtt Techentin településsel. Észak felé lakóterületek épültek a vasúti vonalig, majd később át is lépték. Nyugatra a lakóterületek belenőttek a parkba. A nemzetiszocializmus idején a városfal és vasút közötti területeken Wehrmachtkaszárnyákat hoztak létre. A kastély a második világháború végéig a hercegi család kezében maradt. 1945-ben 2 km-re a városközponttól létrejött a Wöbbelini koncentrációs tábor, mint a Neuengammei KZ külső tábora. Az amerikai csapatok általi 1945. május 2-ai felszabadulás után a tábor sok áldozatát a város központjában, a Bassin téren (Bassinplatz) helyezték el tömegsírokban végső nyughelyükre.

1945. február 22-én és március 18-án az amerikai légierő bombázta a várost. A cél minden vasúti létesítmény volt. Az első támadásnál nagyjából 150 lakos vesztette életét.

1952-től Ludwigslust ismét járási székhely lett, immár az azonos nevű Schwerini kerületben, ami ebben a formában, mint körzet 1994-ig fennmaradt. Nagyjából 1970-től 1988-ig új lakóterületeket hoztak létre a Parknegyedben (Parkviertel) 693 lakással, a Grabowi és Schwerini fasoron (Grabower/Schweriner Allee) 702 lakással, mindet panelházként. 1969-től a városközpontot tehermentesítő, de a települést szétvágó keleti elkerülő út épült.

A politikai rendszerváltás után 1991-től a történelmi városközpontot a városépítési támogatás keretein belül alaposan felújították, ugyanígy 1995 óta a Parknegyedben (Parkviertel) lévő paneleket.

Az 1994-es járásreformmal a Ludwigslusti járás (Landkreises Ludwigslust) székhelye lett. A 2011-es járásreformmal szeptember 4-én beolvadt a Ludwigslust-Parchim járásba, Parchim központtal.

Egyesítések

Niendorf 1969. április 1-jén, Techentin 1972. október 1-jén, Hornkaten 1973. július 1-jén, Glaisin és Kummer 2005. január 1-jén csatlakozott Ludwigslusthoz.

Népességváltozás

1703: 85 1793: 1.500 1850: 5.435 1876: 6.005 1890: 6.500 1900: 6.640 1910: 6.911 1925: 7.179 1933: 8.005 1945: 22.000

1962: 11.800 1984: 13.000 1989: 13.176 2000: 12.506 2001: 12.449 2002: 12.275 2003: 12.195 2004: 12.057 2005: 12.907 1 2006: 12.815

¹ Glaisin és Kummer csatlakozása

Politika

A városi tanács

A Városháza (Rathaus)

A település városi tanácsa 25 választott képviselőből (akiket hat pártból választanak ki), illetve két független képviselőből áll. 2009. június 7-e óta a következő pártok képviselőiből áll a tanács:

Párt	Képviselők
Kereszténydemokrata Unió (CDU)	7
Baloldali Párt (Die Linke)	5
Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD)	4
Szövetség ’90/Zöldek (Grüne)	4
Német Szabaddemokrata Párt (FDP)	2
Független képviselő	2
Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD)	1

Címer

A címert II. Frigyes Ferenc, Mecklenburg-Schwerin nagyhercege adományozta a városnak 1876. június 16-án és az 53. címerként jegyezték be Mecklenburgban.

Leírása: Hasított, elöl aranyban hasított, előre néző, aranykoronás fekete bikafej tátott szájjal, ezüst fogakkal, kinyújtott piros nyelvvel, csipkézett, leszakított nyakszőrmével és ezüst szarvval; hátul kékben egy fél zöld rózsatő egy fél piros rózsával zöld talajon, továbbá: fent egy ezüst máltai kereszt, alul egy vadászó sas lába.

Zászló

A város zászlaja két egyforma széles keresztirányú sávból áll, a bal oldali kék, a jobb oldali arany. A közepén található a címer. Ez a zászló magasságának kétharmadát teszi ki. A hosszúság és magasság aránya 5:3.

Testvértelepülések

• Németország, Schleswig-Holstein, Ahrensburg (1990)
• Oroszország, Tatárföld, Kamskoje Ustje (1994)
• Amerikai Egyesült Államok, Iowa, Muscatine (2004)

Látványosságok, kultúra

Látnivalók

A Városi templom (Stadtkirche) oltár felőli fala, Findorff festménye

Az 1765-ös hercegi palota (Prinzenpalais) a medencénél, a kastély és Hofkirche (udvari templom) között

Vízlépcsők

A Ludwigslusti-csatorna és a Kanalstraße (Csatorna utca)

A Helena Paulowna Mauzóleum (2008)

A Schossstraße (Kastély utca)

Az egykori hercegi vendégház, ma a Weimar Hotel

A történelmi postaépület

A főmérföldkő

A kummeri szélmalom

• A késő barokk Ludwigslusti kastély Johann Joachim Busch építész tervei alapján épült E-formájú alaprajzzal 1772 és1776 között. A kastély legfontosabb szobája az Arany Terem (Goldene Saal). A létesítményhez tartozik még:
  • A barokk-klasszicista Városi Templom (Stadtkirche), amit 1765 és 1770 között építettek Busch tervei alapján.
  • A klasszicista nagyhercegi örökségű hercegi istálló (1821), Johann Georg Barca tervezte.
  • A tűzoltóház (1814) narancstermesztő üvegház létrejöttéhez (Barca).
  • Az egykori főőrség (1853) Ludwig Wachenhusentól.
  • Az egykori klasszicista hercegi palota (1800 körül) Rotsteinból a medence körüli ovális területen, ami a 2011. március 12.-13. éjszakán egy tűzvész során erősen megrongálódott.
  • Az egykori mosóház (kétemeletes faszerkezetű épület).
• A kastélykertet, melyet fasorok és szökőkutak ékesítenek, Busch tervezte a francia barokk-kertek mintájára. Ez a legnagyobb park Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Ehhez tartozik:
  • A Nagy Vízlépcsők (Große Kaskade) az udvari oldalon, amik szintén ebből az időből származnak.
  • A Nagy Csatorna (Große Kanal – Ludwigslusti-csatorna) 1760-ból, ez táplálja a vízlépcsőket.
  • A Kőhíd (Steinerne Brücke) a csatorna felett 1780-ból, Rudolph Kaplunger tervei alapján.
  • Mesterséges romok (barlang) 1788-ból (hasonló fejlődés, mint a Sanssouci kastélynál).
  • A svájci ház (Schweizerhaus) 1789-ből.
  • A katolikus St. Helena templom, mely 1803 és 1809 között épült kezdetben Seydewitz, majd Barca vezetésével neogót stílusban.
  • A klasszicista mauzóleum Jelena Pavlovna nagyhercegnő számára (I. Pál orosz cár lánya); 1806-ban épült Joseph Ramée tervei alapján.
  • Luise hercegnő mauzóleuma 1809-ből, Barca tervezte.
• Az óvárost (Altstadt) Busch, valamint Seydewitz udvari építészek, 1809-től Barca tervei alapján hozták létre klasszicista stílusban. 1809-től az egyéni építkezéseket is engedélyezték. 1837-ben véget ért az első intenzív építési szakasz. Jelentősek:
  • A tengelyirányú, még barokk stílusú Kastély utca (Schlossstraße – korábban Grote Straße) vöröstéglás házakkal, többek között:
    • az egykori Barca által tervezett lóistállóval, ami a Schloßstraße 16 házszám alatt található,
    • a Városházával (Rathaus) 1780-ból, melyet Busch épített, eleinte törvényszéki épületnek és Carton-Fabrique házának, majd takarékpénztárnak, 1876-tól városházának használták; 1996-ban felújították és kibővítették,
    • a mai Weimar Hotellel (Hotel Weimar), mely 1773-ban épült Busch tervei alapján
    • a történelmi postaépülettel 1888-ból, az ipari fellendülés időszakából
  • Az Alexandrinen tér (Alexandrinenplatz), Friedrich Georg Groß tartományi építész tervezte.
  • A Csatorna utca (Kanalstraße) klasszicista polgárházakkal, Barca tervei alapján, többek között:
    • a klasszicista szemináriumi épülettel (ma a Fritz-Reuter Iskola) 1829-ből, Groß tervei alapján,
    • 22-es szám alatt lévő, klasszicista stílusú Rudolph Suhrlandt portréfestő és litográfus házával.
  • A Nummernstraße a katonák számára megszámozott házakkal.
• A Schwerini kapunál lévő őrház (Barca tervezte).
• A Bethlehem Alapítvány kórházépülete 1851-ből.
• A temető a főbejáratával (1791), Busch tervei alapján.
• Az új városi negyterem (2000) a Christian-Ludwig utcán; egy modern kapcsolat a régi (az egykori könnyűlovasok pályája 1893-ból) és új között, egy helyi mérnökiroda tervei alapján.
• A főmérföldkő a grabowi fasoron, melyet a Hamburg-Berlin országút építésekor 1829-ben, mint gránitobeliszket emeltek.
• A kummeri szélmalom 1880-ból.

Emlékművek

A Wöbbelini koncentrációs tábor emléktáblája

I. Frigyes Ferenc nagyherceg kedvenc lovának emlékműve

• II. Frigyes herceg emlékműve allegorikusan homokkőből és a herceg márványdomborművel; Rudolph Kaplunger szobrász műve, 1791-ből, megőrződött
• Jelena Pavlovna hercegnő márványurnája; Franz Pettrich szobrász alkotása 1810 körülről, megőrződött
• I. Frigyes Ferenc nagyherceg bronzszobra; Albert Wolff szobrász műve 1869-ből, megőrződött (a feliratot részben eltávolították)
• Az 1870/71-es hősi halottak emlékműve győzelmi oszloppal, Viktória figurájával, Christian Daniel Rauch alkotása 1882-ből, 1951-ben ledöntötték
• III. Frigyes Ferenc nagyherceg mellszobra; Hugo Berwald alkotása, 1899-ben Lübtheenben állították fel, 1936-ban Ludwigslustba helyezték át, megőrződött
• A mecklenburgi 14. vadászzászlóalj (Meckl. Jägerbataillons Nr. 14) hőseinek első világháborús emlékműve Hugo Berwald bronzfigurájával; 1915-ben öntötték formába, 1922-ben leplezték le, megőrződött
• A mecklenburgi 17. dragonyosezred (Meckl. Dragonerregiments Nr. 17) hőseinek első világháborús emlékműve egy bronzozott lovasfutárral; Emil Cauer der Jüngere műve, 1932-ben állították fel, 1946-ban ledöntötték
• Alexandrine nagyhercegnő lovasszobra, 2003-ban állították
• Wöbbelini koncentrációs tábor 200 áldozatának emlékműve a Schloßvorplatz Am Bassin téren; 1951-ben Herbert Bartholomäus művész tervezte meg
• Emlékkő a wöbbelini koncentrációs tábor 116 név szerint ismert és 112 ismeretlen foglyának az evangélikus-lutheránus városi templom temetőjében (Friedhof der Evangelisch-Lutherischen Stadtkirche) (1945-ből)
• Emlékkő az egykori izraelita temető helyén a holokauszt áldozatainak emlékére (1962-ből)
• Emlékkő a szemináriumi kertben (Seminargarten) a buchenwaldi koncentrációs táborban 1944-ben meggyilkolt munkásmozgalmi vezető, Ernst Thälmann emlékére (1961-ből)
• I. Frigyes Ferenc nagyherceg kedvenc lovának emlékműve; 1815 körül állították, Johann Georg Barca alkotása

Rendezvények

• Barokkfesztivál – május
• Hársfafesztivál – június
• Burning Summer Festival – (rock és punk fesztivál) július
• "Kis fesztivál a nagy parkban" – augusztus
• Open Air koncertek a kastélynál – nyáron
• Barokk adventi vásár

Kultúra

• Ludwigslusti Harsonások Menete (bejegyzett egyesület), 1957 óta
• Ludwigslusti kastélyt támogató bejegyzett egyesület, 1992 óta; cél: kastély és kultúra
• Ludwigslusti Hársfaváros Barátai bejegyzett egyesület, 1991 óta; cél: kultúra, színház, alnémet nyelv, tanulmányi utak
• Ludwigslusti Rajzszakkör, kb. 1966 óta
• Luna Filmszínház, 1912 óta
• Ludwigslusti Postások Énekes Egyesülete, 1976 óta
• Ludwigslusti Hársfaváros Lövészegylet (bejegyzett egyesület), 1990 óta
• Techentini Karnevál Klub (Techentiner Carneval Club – TCC), 1957 óta
• ZEBEF (Zentrum für Bildung, Erholung und Freizeit e.V.), – Oktatási, üdülési és szabadidőközpont (bejegyzett egyesület), 1995 óta; cél: oktatás, pihenés és a gyerekeknek, ill. fiataloknak szabadidős foglalkozás
• Egyesület az emberbarát ifjúsági munkáért és fiatalavatásért (bejegyzett egyesület), 1990 óta

Sport

• TSG – Ludwigslusti Torna- és Sportegyesület 1969-től (korábban BSG)
• Ludwigslusti Postai Sportegyesület, 1950 óta (bejegyzett egyesület)
• SG 03 Ludwigslust/Grabow – focicsapat 2003 óta
• Ludwigslusti Halláskárosult Sportegyesület (bejegyzett egyesület)
• Masamune bejegyzett egyesület a sótókan karatésoknak
• Ludwigslusti Kézilabda PSV 1990 (bejegyzett egyesület)
• Ludwigslusti Motorsportklub, 1958 óta
• Ludwigslusti Röplabda Tigrisek (bejegyzett egyesület), 2000 óta
• Ludwigslusti Egyetértés 1994 (bejegyzett egyesület)

Infrastruktúra, gazdaság

A Hamburg-Berlin vasútvonalnak köszönhetően a város közlekedési csomóponttá fejlődött Mecklenburg délnyugati részén.

Közlekedés

Vasút

A pályaudvar

A ludwigslusti pályaudvar a Berlin–Hamburg nagysebességű vasútvonal mentén fekszik és a Ludwigslust-Wismar, illetve a Parchim-Ludwigslust vasútvonal végállomása. 4-es típusú pályaudvara van, mely jelentős átszállópont, főképp azok számára, akik Hamburg felé ingáznak. Ezt tükrözi az is, hogy a város ICE-megállóval rendelkezik. Ezáltal a tartományi központból, Schwerinből utazók számára lehetségessé válik a gyors ICE-kapcsolat Berlin felé. A reggelente megálló vonat sok ingázót visz el kb. 40 perc alatt a 120 km-re fekvő Hamburgba.

Ludwigslust vasútkapcsolatai:

Távolsági:

• ICE Hamburg felé (3-4-szer naponta; kb. 40 perc, naponta egyszer tovább Koppenhága és Aarhus felé)
• ICE Berlin felé (3-4-szer naponta; kb. egy óra)
• IC/EC Hamburg felé (napi 4-szer)
• IC/EC Berlin/Drezda felé (EC tovább Prága/Budapest felé; napi 4-szer)
• IC Schwerin/Rostock felé (nyáron napi egyszer, télen hetente kétszer)
• IC Magdeburg/Lipcse felé (nyáron napi egyszer, télen hetente kétszer)

Helyi:

• RE 4: Wismar – Schwerin – Ludwigslust – Nauen – Berlin – Ludwigsfelde (2 óránként Berlin felé; óránként Wismar-Ludwigslust és néhány közvetlen járat ("Fliegender Schweriner"-repülő schwerini) Berlin felől/felé)
• ODEG: Ludwigslust – Parchim – Lübz – Karow – Waren (Müritz) – Neustrelitz (minden órában Parchim felé, 2 óránként tovább Neustrelitz felé)
• ODEG: Ludwigslust – Hagenow Land – Hagenow (óránként)

A Ludwigslust-Dömitz vasútvonalon a személyszállítást 2000-ben beszüntették, 2001-ben teljesen leállt, a következő évben elbontották. Helyette közvetlen buszok közlekednek.

Busz

A város környéki buszkapcsolatokat a Ludwigslusti Közlekedési Társaság (németül: Ludwigsluster Verkehrsgesellschaft-LVG) üzemelteti, Hagenow székhellyel, egy ludwigslusti kirendeltséggel és egy privát buszvállalattal, a Bus Kröger-rel (Neustadt-Glewe központtal).

Közút

Ludwigslustban találkoznak az 5-ös, 106-os és 191-es főutak. A B 106-ról és B 191-ről át tudnak hajtani az A24-es autópályára a 9 km-re lévő ludwigslusti, és a 12 km-re lévő neustadt-glewei felhajtón.

Ezenfelül tervezik az A14-es autópálya hiányzó részének megépítését Magdeburg és a schwerini autópálya-kereszteződés között. Elkészültével a város kapcsolatot szerezne egy észak-déli irányú autópályával.

Oktatási intézmények

A Peter Joseph Lenné-Schule

• Általános iskolák: "Fritz Reuter"-Grundschule, Edith-Stein-Grundschule, Grundschule Techentin és Grundschule Kummer
• Körzeti iskola: "Peter Joseph Lenné"-Schule
• Gimnáziumok: Goethe-Gymnasium és Wirtschaftsgymnasium
• Szakiskolák: Berufliche Schule és BBS-Start
• Kisegítő iskolák: Allgemeine Förderschule "Johann Heinrich Pestalozzi" és "Schule an der Bleiche" (az egyéni "életküzdelmek" iskolája)
• Kreismusikschule "Johann Matthias Sperger"
• Körzeti felnőtt- és továbbképző iskola (Kreisvolkshochschule-VHS)

Egyéb közintézmények

Ludwigslusti elsőfokú bíróság

• Ludwigslusti elsőfokú bíróság
• Munkaügyi hivatal
• Német nyugdíjbiztosító
• Hagenowi adóhivatal kirendeltsége
• Ludwigslust-Land hivatala
• Vámhivatal
• ZEBEF (Zentrum für Bildung, Erholung und Freizeit e.V.) – Oktatási, üdülési és szabadidőközpont (bejegyzett egyesület)

Helyi vállalatok

• Ludwigsluster Fleisch- und Wurstwarenspezialitäten GmbH & Co. KG-LFW (Ludwigslusti Hús- és Kolbászkülönlegességek Kft. & Társa Bt.) – 1892 óta
• Areva T&D – magasfeszültségű energiaátalakító
• Stahl- und Behälterbau Ludwigslust GmbH & Co. KG-SBL (Ludwigslusti acélszerkezet és konténerépítő Kft. & Társa Bt.)
• RATTUNDE & Co GmbH (RATTUNDE & Társa Kft.) – beépített fűrészrendszerekkel foglalkozik
• HAAR Mecklenburg GmbH & CO. KG (HAAR Mecklenburg Kft. & Társa Bt.) – gépgyártással foglalkozik

A városhoz köthető híres emberek

Díszpolgárok

Ludwigslust 1876 óta tíz személyt tüntetett ki díszpolgári címmel. Időrendi sorrendben:

• Ludwig Heinrich Martin Daneel
• Otto Kaysel
• Otto Jantzen
• IV. Frigyes Ferenc nagyherceg
• Hermann Schuldt
• Meta Malikowski
• Sofija Jewstignejew
• Nikolai Jewstignejew
• Bruno Theek
• Leonhard Linton

A város szülöttei

Ludwigslust

• Horst von Bassewitz (* 1932), építész
• Ludwig Beissner (1843-1927), kertész és dendrológus
• Franz Benque (1842-1921), fényképész
• Wilhelm Benque (1814-1895), kertépítő
• Christoph Biemann (* 1952), rendező, műsorvezető és producer
• Paul Rudolf von Bilguer (1815-1840), sakkmester
• Alfons von Boddien (1802-1857), porosz hivatalnok, tiszt, 1848/49-ben a frankfurti parlament tagja, karikaturista
• Alexander von Bülow (1829-1901), mecklenburg-schwerini államminiszter és miniszterelnök
• Annelies Burmeister (1928-1988), énekesnő, nemzetközileg ismert a nagy repertoárjáról
• Sarolta Friederike hercegnő (1784-1840), mecklenburgi hercegnő, dán királynő
• Bertha Clément (1852-1930), írónő
• III. Frigyes nagyherceg (1851-1897), mecklenburg-schwerini nagyherceg
• Maika Friemann-Jennert (* 1964), országgyűlési képviselő (CDU)
• Anton Gilsing (1875-1946), politikus
• Theodor Hahn (1824-1883), gyógyszerész, természetgyógyász és szakíró
• Helmut Holter (* 1953), politikus
• Johann-Georg Jaeger (* 1965), politikus (Szövetség ’90/Zöldek)
• Birgit Jerschabek (* 1969), hosszútávfutó
• Fritz Jürß (* 1932), filológus
• Marco Küntzel (* 1976), labdarúgó
• Angela Marquardt (* 1971), politikus
• Ida Masius (1824-1897), a schwerini Anna kórház alapítója
• Mario Naster (* 1965), jégkorongjátékos
• Manfred Osten (* 1938), szerző és kultúrtörténész
• Pál Frigyes nagyherceg (1800-1842), mecklenburg-schwerini nagyherceg
• Sigelind von Platen (* 1914), szerzőnő
• Karl Prosch (1802-1876), birodalmi gyűlési (Reichstag) képviselő
• Bastian Reinhardt (* 1975), labdarúgó és sportigazgató
• August von Rodde (1847-1927), vezérőrnagy a lovasságnál
• Werner Schultz (1878-1944), belgyógyász és hematológus
• Bernd Spier (* 1944), slágerénekes
• Rudolph Suhrlandt (1781-1862), portréfestő és litográfus
• Gerhard Venzmer (1893-1986), hormonkutató
• Adolf Zehlicke (1834-1904), tanár és író
• Klaus Krickeberg (* 1929), statisztikus
• Andreas Zülow (* 1965), olimpiai bajnok ökölvívó

Glaisin

• Johannes Gillhoff (1861-1930), tanár, néprajzkutató és író

Emberek, akik Ludwigslustban tevékenykedtek

• Alexander Petrowitsch Apsit (1880-1943), lett művész
• Johann Georg Barca (1781-1826), udvari építész
• Herbert Bartholomäus (1910-1973), grafikus és festő
• Albrecht von Bodecker (* 1932), grafikus
• Johann Joachim Busch (1720-1802), építész
• Helene von Bülow (1816-1890), alapítója és az első zárdafőnöknője a "Stift Bethlehem" diakónusháznak
• Johann Dietrich Findorff (1722-1772), udvari festő és grafikus
• Franz Xaver Hammer (1741-1817), csellista és az udvari zenekar zeneszerzője
• Dethloff Carl Hinstorff (1811-1882), könyvkiadó, 1835 és 1849 között nyomdát üzemeltetett Ludwigslustban
• Theodor Kliefoth (1810-1895), lutheránus teológus
• Antonio Rosetti (1750-1792), zeneszerző és az udvari zenekar vezetője
• Christian Ludwig Seehas (1750-1812), zeneszerző és az udvari zenekar nagybőgőse
• Johann Heinrich Suhrlandt (1742-1827), udvari festő
• Rudolf Tarnow (1867-1933), alnémet költő
• Bruno Theek (1891-1990), városi lelkész Ludwigslustban, 1945-ben átmenetelileg megbízott polgármester
• Leontine von Winterfeld-Platen (1883-1960), írónő

Fordítás

A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwigslust témájú médiaállományokat.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Ludwigslust című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.