Főmenü megnyitása

Jelena Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő

Jelena Pavlovna orosz nagyhercegnő (oroszul: великая княжна Елена Павловна Романова, németül: Helena Pawlowna Romanowa; Szentpétervár, 1784. december 24.Ludwigslust, 1803. szeptember 24.) a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyhercegnő, I. Pál orosz cár és Marija Fjodorovna cárné második legidősebb leánya, Frigyes Lajos trónörökössel kötött házassága révén mecklenburg–schwerini hercegné.

Jelena Pavlovna
Elena Pavlovna of Russia by V.Borovikovskiy (1790s, Tretyakov gallery).jpg
Uralkodóház Holstein–Gottorp–Romanov
Született 1784. december 24.
Szentpétervár
Elhunyt 1803. szeptember 24. (18 évesen)
Ludwigslust
NyughelyeHelenen-Paulownen-Mausoleum
Édesapja I. Pál orosz cár
Édesanyja Zsófia Dorottya württembergi hercegnő
Házastársa Frigyes Lajos mecklenburg–schwerini trónörökös herceg
Gyermekei Pál Frigyes
Mária Lujza
Vallása orosz ortodox
A Wikimédia Commons tartalmaz Jelena Pavlovna témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Származása és gyermekkoraSzerkesztés

Jelena Pavlovna nagyhercegnő 1784-ben született I. Pál cár és Zsófia Dorottya württembergi hercegnő negyedik gyermekeként, illetve második leányaként a tíz gyermek közül. Születésekor apai nagyanyja, II. Katalin cárnő ült az orosz trónon, akinek kívánsága az volt, hogy az újszülöttet trójai Helené után nevezzék el.

Jelena Pavlovnának kilenc testvére volt; az idősebbek nevelését maga a cárnő vette kézbe, elszakítva őket édesanyjuktól. Jelena Pavlovnát és legkedvesebb nővérét, Alekszandra Pavlovnát magántanárok oktatták otthon. A kor leányai számára a tananyag irodalomból, zenéből, rajzolásból, festészetből és hímzésből állt; noha Jelena nagyhercegnő tanult filozófiát és több nyelvet is, mely nagy kiváltságnak számított.

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

 
Ilona trónörökös hercegné (1802; Josef Grassi)

Az 1790-es évek végén Jelena Pavlovnát eljegyezték Frigyes Lajos mecklenburg–schwerini trónörökös herceggel, I. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és Lujza szász–gothai hercegnő fiával. Körülbelül a nagyhercegnő eljegyzésével egy időben ígérték oda Alekszandra Pavlovna kezét Habsburg–Toszkánai József osztrák főhercegnek, magyar és cseh királyi hercegnek, aki Magyarországon „József nádorként” vált ismertté.

Jelena nagyhercegnő 1799. október 23-án Gatcsinában feleségül ment Frigyes Lajos herceghez. Az oroszországi esküvő a cári család hagyományai közé tartozott, akárcsak az, hogy a férjes nagyhercegnők nem hagyhatták el ortodox vallásukat. Frigyes Lajosnak és Jelena Pavlovnának két gyermeke született:

Az esküvői ünnepségek után a házaspár Schwerinbe költözött. Jelena Pavlovnának be kellett illeszkednie egy, az addigi életétől teljesen eltérő környezetbe. Férjével való harmonukis kapcsolatából 1800-ban született meg első gyermeke, akit nagyapjai után a Pál Frigyes névre kereszteltek. A következő év igen nehéz volt a trónörökös hercegné számára: március 16-án elvesztette szeretett nővérét, Alekszandra Pavlovnát, három nappal később pedig az édesapja lett merénylet áldozata. 1802-ben Jelena nagyhercegnő újból áldott állapotba került; második gyermekét 1803. március 31-én hozta világra. A kislány a Mária nevet kapta anyai nagyanyja, Marija Fjodorovna anyacárné után.

Halála és emlékezeteSzerkesztés

1803 szeptemberében Jelena Pavlovna súlyos beteg lett. A kórból nem tudott felgyógyulni, szeptember 24-én távozott el az élők sorából. Ludwigslustban temették el nagyszabású ünnepség keretében, az ő emlékére elnevezett Helena Paulowna Mauzóleumban. Később ez a mauzóleum vált a Mecklenburg–Schwerini-ház temetkezési helyévé.

Férje, Frigyes Lajos herceg 1810-ben újra megnősült, de 1816-ra már megint özvegy volt. A trónörökös 1818-ban egy hesseni hercegnőt vett el, azonban Frigyes Lajos egy év múltán elhalálozott. Soha nem lett belőle nagyherceg, mivel édesapja túlélte őt. Mecklenburg–Schwerin trónját 1837-ben Jelena Pavlovna egyetlen fia, Pál Frigyes foglalta el.

További információkSzerkesztés