Wismar

város Németországban

Wismar egy kis kikötőváros, egykori Hanza-város, Németország északi részén, a Balti-tenger partján, Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi államban. Kb. 45 km-re fekszik keletre Lübecktől és 30 km-re északi irányban Schwerintől. Természetes kikötőjét a Wismari-öbölben turzás védi. Lakossága 1905-höz képest megduplázódott 21 902 lakosról 45 388 lakosra. Építészetére jellemző a téglagótika. Óvárosát 2002-ben felvették az UNESCO világörökség listájára.

Wismar
Wismar címere
Wismar címere
Wismar zászlaja
Wismar zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Alapítás éve1229
Polgármester Thomas Beyer (SPD)
Irányítószám 23952, 23966, 23968, 23970
Körzethívószám 03841
Rendszám HWI
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség43 878 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1089 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság14 m
Terület41,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 53° 53′ 33″, k. h. 11° 27′ 54″Koordináták: é. sz. 53° 53′ 33″, k. h. 11° 27′ 54″
Wismar (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Wismar
Wismar
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Wismar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wismar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A név eredete szerkesztés

A város neve a szláv Vysěmêr vagy Visemêr településnévből ered. 1229-ben Wyssemaria-nak, 1230-ban Wissemaria-nak, 1246-ban Wismaria-nak hívták a települést.[2]

Történelme szerkesztés

A 10. századig a szlávok lakták a területet. Nem messze a mai várostól a 8. században egy viking kereskedelmi hely volt, amely 808-ban leégett.

A Wismar nevet először 1147-ben említik az írások a Wizmar Havn (Wizmar-öböl) néven.

1211-ben az írások két hajót említenek, amelyek a település tulajdonát képezik. Wismar 1229-ben kapott városi kiváltságokat, majd 1301-től Mecklenburg része lett. 1259-ben szövetséget kötött Lübeck és Rostock városokkal a Balti-tengeri kalózok elleni védelemben, melyből később kialakult a Hanza-szövetség. A 13. és 14. századok során virágzó Hanza-város volt gyapjúárugyártó manufaktúrákkal. Noha az 1376-os pestisjárvány több mint 10 000 lakosát elpusztította, a város képes volt jómódúnak maradni a 16. századig.

A vesztfáliai béke következtében 1648-ban Wismar, Poel sziget és Neukloster svéd fennhatóság alá került. A németországi svéd területeket kormányzó grófok (Reichsfürsten) révén a svéd király képviseltette magát a Német-római Birodalom országgyűléseiben. 1803-ban Svédország eladta 1 250 000 királyi dinárért (Riksdaler) a várost Mecklenburgnak, de megtartotta a visszavásárlás jogát 100 év elteltével. Emiatt Wismar nem képviseltethette magát a Mecklenburgi országgyűlésen csak 1897-től. 1903-ban Svédország véglegesen lemondott a városról.

1848-ban megépült a schwerini vasút, amelyet 1883-ban a rostocki, majd 1897-ben a karowi követett.

A 20. század elején Wismar iparának nagy részét a vasmegmunkálás, gépipar, papírfeldolgozás valamint aszfaltkészítés adta. Ugyanakkor számottevő kereskedelmet is folytatott, főleg tengeren. Exporttermékei között volt a gabona, vaj, importált szenet, fát és vasat. Miután természetes kikötője kellően mély volt, képes volt 5 m merülési mélységű gőzhajókat is fogadni.

A második világháború alatt a várost lebombázták. Sok történelmi épület lett a bombák ill. a tűz áldozata. 1945. július 1-jén vonult be a vörös hadsereg Wismarba. 1952-ben a Rostocki körzet része és járási székhely lett.

2002-ben az UNESCO az óvárost a világörökség részévé nyilvánította.

Címer szerkesztés

 
címer 1918-1995 között
 
Wismar hanza-város nyomdai jele

Wismar hanza-város címere egy kék pajzs. Ezüst színben a címer alján három ezüst hal található. Az alsó hal jobb felé fordul, a két felső hal közül a bal oldali jobbra, míg a jobb oldali balra néz. A címer közepén helyezkedik el egy hajó képe, amelynek árbócán egy aranysárga pajzs látható, benne egy koronás bika képével. Az árbóc tetején egy aranyszínű kereszt áll. A kereszt alatt egy fehér-piros csíkos zászló lobog. A pajzs és a zászló között egy sárga árbóckosár található.

A hanza-város nyomdai jele egy osztott pajzs. A bal oldalon egy fél, koronás bika van. A jobb oldal fehér-piros csíkkal tarkított.[3]

Közlekedés szerkesztés

Városi közlekedés szerkesztés

A városi pályaudvar az óvárostól északkeletre fekszik. Ide futnak be a RegionalExpress szerelvényei.

A pályaudvar közelében található a buszpályaudvar (ZOB). Itt van a városi és a távolsági buszok végállomása is.

Munkanapokon ezek a buszvonalak vannak:

  • A vonal: Seebad Wendorf ↔ ZOB ↔ Bahnhof ↔ Lindengarten ↔ Fischkaten (30 perc)
  • B-D vonal: Seebad Wendorf ↔ {Am Markt → Lindengarten → Bahnhof → ZOB} ↔ Gartenstadt (30 perc)
  • C vonal: Friedenshof ↔ ZOB ↔ Bahnhof ↔ Lindengarten ↔ Dargetzow (60 perc)
  • E vonal: Friedenshof ↔ ZOB ↔ Bahnhof ↔ Lindengarten ↔ Rothentor (60 perc)
  • F vonal: Weidendammplatz → Hegede → Am Markt → Dahlberg → Weidendammplatz (30 perc)
  • G vonal: Ostseeblick ↔ Wendorf ↔ Gartenstadt ↔ Lindengarten ↔ Bahnhof ↔ ZOB (60 perc)
  • 242 vonal: (Proseken ↔ Gägelow ↔) Ostseeblick ↔ Lindengarten ↔ Bahnhof ↔ Dargetzow ↔ Kritzow
Stralsund és Wismar óvárosa
Világörökség
 
Alter Schwede
Adatok
OrszágNémetország
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve2002
Elhelyezkedése
 
 
Wismar
Pozíció Németország térképén
  é. sz. 53° 53′ 33″, k. h. 11° 27′ 54″
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Wismar témájú médiaállományokat.

Wismart az A 20-as autópályán Rostockból érhetjük el. Az A 14-es autópálya, amely Lübecket köti össze 2009-ben fejezik be egészében.

Főbb látnivalói szerkesztés

  • Piactér (Marktplatz) – a legnagyobb hasonló jellegű építmény Németországban (10 000m²). Elegáns épületek fogják közre, melyek között találunk 14. századitól kezdve 19. századiakat is. Központja egy 1602-ből származó, Hollandiából hozott, vasrácsokkal védett kút a Wasserkunst. Északi oldalán található a Városháza (Rathaus), mely neoklasszikus stílusban épült 1817–1819 között. A tér egyik legszebb épülete az 1380-ban épült Alter Schwede (Öreg svéd).
  • Marienkirche – ma már csak a 80 m magas torony tanúskodik az egykori (13. század) templomról, mely a téglagótika egyik legszebb alkotása volt. A második világháború súlyos pusztításait követően, 1960-ban a kelet-német kommunista vezetés elrendelte lebontását.
  • Nikolaikirche – 1381 és 1460 között épült. Magas hajójával az Észak-németországi téglagótika egyik kiemelkedő építménye.
  • St Georgen-Kirche – a 13. század első felében épült. A második világháborúban elpusztították, de 1990-ben újjáépült.
  • Fürstenhof – az egykori hercegi palotát ma a városvezetés használja. 1552 és 1565 között épült, majd 1877–1879 között restaurálták. Belsejét korai reneszánsz freskók díszítik.
  • Régi Iskola – 1300 környékén épült, ma múzeumként üzemel.
 
Nagy városiskola

Oktatás szerkesztés

Wismarban egy szakfőiskola, a Wismar főiskola található.

A városban 2 gimnázium van. A Gerhart Hauptmann Gimnázium a Dahlmannstraße-n van a Wismari Nagy Városiskola mellett.

A városban található továbbá:

  • Johann Wolfgang von Goethe Gyűjtőiskola (IGS) (Domonkos-kolostor)
  • 4 alapiskola
  • egy zeneiskola
  • 2 magániskola

Kultúra szerkesztés

Múzeumok szerkesztés

  • Wismari Várostörténeti Múzeum "Schabbellhaus"
  • Baumhaus
  • Tanácsépület pincéje
  • KUNSTstoff - A mai művészetek galériája
  • Technikai Állami Múzeum
  • Hanza Pezsgőpincészet

Lakosság szerkesztés

Év Lakosság
1300 5000
1632 3000
1799 6000
1818 6 700
1830. december 1. 1 10 560
1840. december 1. 1 11 427
1850. december 1. 1 12 975
1860. december 1. 1 13 253
1871. december 1. 1 14 068
1875. december 1. 1 14 462
1880. december 1. 1 15 518
1885. december 1. 1 15 797
1890. december 1. 1 16 787
Év Lakosság
1895. december 2. 1 17 809
1900. december 1. 1 20 222
1905. december 1. 1 21 902
1910. december 10. 1 24 378
1916. december 1. 1 21 513
1917. december 5. 1 21 819
1919. október 8. 1 25 201
1925. június 16. 1 26 016
1933. június 16. 1 27 493
1939. május 17. 1 36 054
1945. december 1. 1 37 832
1946. október 29. 1 42 018
1950. augusztus 31. 1 47 486
Év Lakosság
1955. december 31. 54 834
1960. december 31. 55 400
1964. december 31. 1 55 067
1971. január 1. 1 56 287
1975. december 31. 56 811
1981. december 31. 1 57 718
1985. december 31. 57 465
1988. december 31. 58 058
1990. december 31. 55 509
1995. december 31. 50 368
2000. december 31. 47 031
2005. december 31. 45 391
2006. december 31. 45 182
2008. december 31. 44 730

1 Népszámlálás

Média szerkesztés

A városban több filmet is forgattak:

Wismarban működik a Wismar TV, amely városi televízió és a város híreit, embereit mutatja be.

Az Ostsee-Zeitung a régió lapja, amelyet itt nyomtatnak. Emellett még több ingyenes újság is megjelenik a városban.

Wismar híres szülöttei szerkesztés

Testvértelepülések szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Friedrich Schlie: Die Kunst- und Geschichts-Denkmäler des Grossherzogthums Mecklenburg-Schwerin. II. Band: Die Amtsgerichtsbezirke Wismar, Grevesmühlen, Rehna, Gadebusch und Schwerin. Schwerin 1898, Neudruck Schwerin 1992, S. 1–221. ISBN 3910179061
  • Friedrich Techen: Geschichte der Seestadt Wismar. Wismar 1929
  • Angela Pfotenhauer, Elmar Lixenfeld: Wismar und Stralsund – Welterbe. Monumente-Edition. Monumente-Publikation der Deutschen Stiftung Denkmalschutz, Bonn 2004, ISBN 3-936942-55-2 (Paperback) oder ISBN 3-936942-56-0 (Festeinband)
  • Ingo Ulpts: Die Bettelorden in Mecklenburg. Saxonia Franciscana 6. Werl 1995

Jegyzetek szerkesztés

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Paul Kühnel:Die slavischen Ortsnamen in Meklenburg in Verein für Mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde:Jahrbücher des Vereins für Mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde. - Bd. 46 (1881), S. 159
  3. Vgl.: Hauptsatzung der Hansestadt Wismar vom 18. Februar 1994 Archiválva 2011. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk szerkesztés