Főmenü megnyitása

Kalmar városa a svédországi Småland tartomány tengerpartján, Öland szigetével szemben található, a Kalmarsund tengerszoros partján épült, a róla elnevezett Kalmar megye és Kalmar község székhelye. Lakossága 2010. december 31-én 36 392 fő volt. A város Småland tartomány harmadik legnagyobb települése Jönköping és Växjö után. Itt köti össze Öland szigetét a szárazfölddel Svédország leghosszabb hídja, az Ölandi híd.

Kalmar
Kalmar collage.jpg
Közigazgatás
Ország Svédország
Népesség
Teljes népesség40 434 fő (2018. dec. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Kalmar (Svédország)
Kalmar
Kalmar
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 56° 40′ 010″, k. h. 16° 19′ 18″Koordináták: é. sz. 56° 40′ 010″, k. h. 16° 19′ 18″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmar témájú médiaállományokat.


Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét a régi svéd nyelvben „kőrakásos helyet” jelentett, és a jégkorszak nyomán a parton kialakult, a hajózást is nehezítő kőhalmokra utal.[2][3]

TörténeteSzerkesztés

A mai város környékén számos leletet tártak fel az északi vagy germán vaskorszak (i. sz. 400–800) idejéből, főleg temetkezési helyeket. Egyes leleteket még ennél is jóval korábbról származtatnak a régészek.

Kalmar neve először az 1000-es évek elején jelent meg egy rúnakövön, és ezzel az egyik legrégebbi svéd településnek számít, de bizonytalan, hogy ez az adat a településre vagy a tengerszorosra utal. Az 1100-as években már egy izlandi írott forrás is említi. A település magja egy ősi kereskedelmi út mentén, egy természetes kikötőhely mellett, a mai kalmari várnak helyet adó szigeten alakult ki a 12. században, ahol ekkoriban épült fel az az öregtorony, ami valószínűleg a városnak az 1200-as évek derekán megjelent, Svédországban legrégebbi címerét is ihlette.

Az 1200-as években már kiépült a település körül egy városfal, azon belül pedig létrejött egy Domonkos-rendi kolostor, valamint a Szentlélek-rend által fenntartott intézmény, a Domus sancti Spiritus, amely az öregek otthona, a szegényház és a kórház szerepét is betöltötte. 1299 után női kolostort is alapítottak.

Kalmar, illetve konkrétabban a kalmari vár hamarosan komoly politikai szerepet játszott az ország történelmében. 1266-ban itt találkozott Guido kardinális Birger Jarllal valamint Laurentius püspökkel. 1285 Magnus Ladulås nagy gyűlést rendezett egy sor Hanza-város képviselőivel hogy közvetítsen közöttük és a norvég király között. 1332-ben itt választották meg Magnus Erikssont Skåne királyává egy gyűlésen.[4]

Az 1200-as évek derekán a város már gazdaságilag is Svédország legfontosabb városai közé számított. Északi viszonylatban virágzó kereskedővárosnak is lehetett tekinteni, de a vezető szerepet német kereskedők töltötték be, akik kezükben tartották elsősorban a külkereskedelmet. A fő exporttermékek a kátrány, kő, deszka, vaj, rozs, bőrök voltak, de már korán megjelent a vas is az exportcikkek között. A követ az ölandi mészkőből bányászták, a kátrány és a fa Småland erdeiből érkezett. Az importáruk között a legfontosabb a só volt, de emellett a sör, bor, szövet, fűszerek kereskedelme is jelentős volt. A legfontosabb kereskedelmi partnerek a Hanza-városok voltak. A kereskedelem egészen Gustav Vasa koráig túlnyomórészt német kézben maradt. 1602 és 1615 között a város püspöki székhely is volt.

A város költöztetéseSzerkesztés

Az 1611–13-as svéd-dán háború során a város történetének legsúlyosabb csapásait szenvedte el. A várat ostromló dán csapatok feldúlták a várost, ami akkor a szárazföldtől keskeny természetes csatornával elhatárolt vár közvetlen közelében, a szárazföldön terült el. A város közelében csatára is sor került a felmentésre érkezett svéd csapatokkal, ami dán győzelemmel végződött. Három hónapos ostrom után a vád megadta magát. Krister Some várkapitányt a svéd uralkodó és a közvélemény árulónak tartotta, és ő ezután dán szolgálatba is állt.

A vár és a kiégett város két évig volt dán kézen. A lassan újra felépülő várost 1647-ben tűzvész sújtotta. Ekkor döntést hoztak a város új helyre, a parthoz közeli Kvarnholmen szigetre költöztetéséről, ami 1657-ig tartott. Az új városfalakon belül szabályos, sakktábla-szerű alaprajzot követően építették fel a házakat. A várat is jelentősen megerősítették. Kalmar erőd-város lett Svédország akkori déli határán. A svéd nagyhatalmi terjeszkedés nyomán azonban a határ hamarosan jóval délebbre került, így a város sokat vesztett jelentőségéből. Utoljára az 1670-es években volt Kalmar a tűzvonalban, az északi háború (1674–1679) idején.

A vár bejáratához közel, a városi parkban látható egy vasmacska, a közeli tengerrészből emeltek ki mit 1904-ben. Ez a Nyckeln vagy Kalmar Nyckel(wd) nevű vitorlás hadihajóhoz tartozott, ami 1679-ben, dán ágyútűzben süllyedt el. Ez a hajó arról volt nevezetes, hogy korábban, 1637-38-ban a Fågel Grip(wd) vitorlással együtt szállította az első svéd emigránsokat az akkor alapított észak-amerikai svéd gyarmatra, Új-Svédországba(wd) (Nya Sverige). A Kalmar Nyckel az első út után további három alkalommal is átszelte az Atlanti-óceánt újabb kivándorlókkal a fedélzetén.

E háború végével a svéd flotta főhadiszállását 1689-ben Kalmarból délebbre, az újonnan alapított Karlskrona városába helyezték át. 1786-ban királyi rendeletben szüntették meg a város erődítmény jellegét, és 1792-ben felszámolták a város helyőrségét. A vár előtti kis Grimskär sziklaszigeten kiépített erődítmény is elvesztette katonai jelentőségét. 1797-ben kitárták a kapukat és a település nyílt város lett, bár a városi hatóság elvileg egészen 1860-ig fenntartotta magának a jogot minden, a városba érkező áru és személy ellenőrzésére. A város továbbra is gazdag volt, Carl von Linné például elragadtatással nyilatkozott a sok kőépület látványáról, ami a 18. században még Svédországban – Stockholm kivételével – igen szokatlan volt. A jómódon kívül azonban erre a közeli Öland jó minőségű építőanyagot adó kőfejtői is magyarázatul szolgálhattak.

A város további fejlődéseSzerkesztés

A 19. században a város kezdett túlnőni a korábbi erőd-város határain. 1822-ben bontásra ítélték a város körüli falakat és erődítményeket a Kvarholmen szigeten. 1874-ben a vasút is megérkezett Kalmarba, és természetesen ehhez a maradék falak jelentős részét le kellett bontani. A pályaudvart a kikötőnél, a tenger partján alakították ki.

ÉghajlataSzerkesztés

Az alábbi táblázat hőmérsékleti adatai a 2002-2016 közötti időszakra, a csapadék számai 1961-1990-re vonatkoznak; a szélsőségek 1901 óta végzett megfigyelések alapján szerepelnek.

Kalmar éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)11,615,620,625,732,533,035,233,128,223,515,413,235,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,92,36,311,216,120,222,521,817,911,57,03,511,9
Átlaghőmérséklet (°C)−0,8−0,62,16,110,714,717,516,713,17,94,30,97,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,5−3,5−2,00,95,39,312,411,68,34,31,7−1,73,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−31,0−26,5−27,6−12,7−5,8−1,22,60,4−5,7−8,8−17,3−25,3−31,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)372930293539605050394741483
Forrás: SMHI[5]


Nevezetességei, látnivalóiSzerkesztés

A város egyik legfőbb nevezetessége a kalmari vár és az abban lehelyezett vármúzeum. A vár közelében, a tengerparton 1877-1880 között vetették meg az alapját a városi parknak, ami mára helyenként botanikus kert jellegét öltötte egzotikus növényeivel, például a déli bükk (Nothofagus) egy szép példányával. A parkban emelték a Kalmar Konstmuseum modern művészeti múzeumát.

A város központi területén, az egykori gőzmalom épületében kapott helyet a Kalmar Megyei Múzeum hatalmas gyűjteményével, amiben a leghíresebb a Kronan, a 17. századi svéd hadiflotta zászlóshajója sorsát és maradványait feldolgozó gyűjtemény. Itt látható a város szülötte, Jenny Nyström festőművész munkásságát bemutató kiállítás is. A megyei múzeum közelében található a Kalmari Tengerészeti Múzeum.

A város modern nevezetességei közül a legfontosabb az 1972-ben megnyílt Ölandi híd, Svédország és építésekor Európa leghosszabb hídja.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Statistiska tätorter 2018 – befolkning, landareal, befolkningstäthet. Svéd Statisztikai Hivatal, 2019. október 24.
  2. Kiss Lajos 310. o.
  3. Svensk etymologisk ordbok
  4. Sällsamheter i Småland del 4, s. 13-15
  5. Precipitation Normals 1961-1990 (svéd nyelven). Swedish Metereological and Hydrological Institute (Kalmar code 6641). [2018. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 3.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalmar című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalmars historia című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés