III. Magnus svéd király

Svédország királya
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 17.

III. Magnus Birgersson vagy Hombárzáró Magnus (1245 k.[2]1290. december 18.[2]) svéd király 1275-től haláláig, a feudális társadalmi rend megalapítója Svédországban.[3]

III. Magnus
Magnus királyi pecsétje
Magnus királyi pecsétje

Svédország királya
Uralkodási ideje
1275 1290
KoronázásaGamla Uppsala[1]
1276. május 24.
ElődjeValdemár
UtódjaBirger
Életrajzi adatok
UralkodóházFolkung-ház
Született1245 k.
Elhunyt1290. december 18. (45 évesen)
Visingsö[1]
NyughelyeRiddarholmskyrkan,[1] Stockholm
ÉdesapjaBirger jarl
ÉdesanyjaSvédországi Ingeborg
Testvére(i)
  • Rikissa Birgersdotter
  • Catherine Birgersdotter of Bjelbo
  • Ingeborg Birgersdotter of Bjelbo
  • Eric Birgersson
  • Valdemár svéd király
  • Gregers Birgersson
  • Benedict, Duke of Finland
HázastársaHedwig of Holstein
Gyermekei
  • Ingeborg Magnusdotter of Sweden
  • Birger svéd király
  • Eric Magnusson
  • Valdemar
  • Richeza Magnusdotter of Sweden
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Magnus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Birger jarl második legidősebb fia volt[3] és apja mellett a hercegi címet örökölte.[4] 1275-ben Magnus norvég segítséggel fellázadt bátyja, Valdemár ellen, és elűzte a trónról.[4] 1277-ben Valdemár dán segítséggel az ország déli részeit visszaszerezte,[4] de 1278-ban Magnus kezébe kaparintotta azokat is,[4] és megalapította a Gotlandi királyságot.[5] Német hercegnőt vett feleségül, ami hozzásegítette az európai feudalizmus megismeréséhez.[3] 1279-ben, Alsnőben kiadott rendeletében megteremtette a világi nemesség, a frälse osztályát, amelynek tagjai a katonáskodás fejében adókedvezményeket és társadalmi rangot kaptak.[3] A sors iróniája, hogy a királyt éppen ennek az intézkedésének a nyomán tekintették a köznép és tulajdona védelmezőjének, amire a Ladulås ("hombárzáró") jelző is utal (bár némely kutató szerint a ragadványnév Magnus másik nevének, a Ladislausnak az eltorzulásából alakult ki).[3] Magnus adókedvezményekkel az egyház támogatását szintén megnyerte, kiterjesztette a német és a svéd kereskedők előjogait, királyi tanácsadó testületet állított fel, hozzáfogott a jogrend törvénybe foglalásához, és más reformokat is szorgalmazott a királyi hatalom megerősítésére és a közigazgatás fejlesztésére.[3] Halála után fia, Birger követte a trónon.[3]

  1. a b c https://archive.today/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
  2. a b c http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/schweden/magnus_1_scheunenschloss_koenig_1290.html
  3. a b c d e f g Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 440. oldal
  4. a b c d Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6 129. oldal
  5. Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, 129‑130. oldal
  6. a b c d e Folkunga family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés


Előző uralkodó:
Valdemár
Következő uralkodó:
Birger