Svédország uralkodóinak listája

Wikimédia-listaszócikk

Az alábbi táblázat Svédország uralkodóinak sorát tartalmazza. Az ország királyai, királynői, régensei és alkirályai a kalmari unió időszakában is fel vannak sorolva.

A történészek leggyakrabban az Yngling-ház uralkodóival nyitják a svéd uralkodók sorát. Az Yngling-ház kapcsán valójában a legelső uralkodók esetében nem igazolt kétséget kizáróan, hogy ők az Yngling családhoz tartoznának, azért gyakori az Uppsala-ház vagy a Munsö-ház elnevezés is ezekre az uralkodókra.

Korai uralkodók

szerkesztés

Mitológiai uralkodók (I. e. 1. század695)

szerkesztés

Az alábbi uralkodók léte és uralkodása nem tisztázott. Forrásokat csak a mondavilágból meríthetünk róluk, a történészek körében sok a vitatéma velük kapcsolatban.

A családfájukat lásd: [1]

Mondabeli uralkodók (695975)

szerkesztés

Az alábbi uralkodók már létezhettek, de személyük nehezen rekonstruálható

Az Yngling-ház történelmi uralkodói (9701061)

szerkesztés

A Sverker- és az Erik-ház uralkodóinak trónharca (11301250)

szerkesztés

A Kalmari unió vegyesházi uralkodói (13891523)

szerkesztés

A Bernadotte-ház uralkodói (1818–napjaink)

szerkesztés
  1. A hagyomány szerint a svéd adóügy uralkodása alatt született meg: Svitjodban mindenki egy ércpénzt fizetett neki ("orradó"), cserébe békét kellett tartania országában, és gondoskodnia kellett arról, hogy a szántók jó termést hozzanak. Halála után istenné avatták. (a GERMÁNOK FŐISTENE)
  2. A hagyomány szerint egy karácsonyi lakomán lerészegedett, és egy méhsörös kádba fulladt.
  3. A hagyomány szerint egyik országjárása alatt egy törpe bevarázsolta egy kőrakásba, ami agyonnyomta őt.
  4. A hagyomány szerint álmában egy lidérc fojtotta meg.
  5. A hagyomány szerint egy, az országát sújtó hosszú szárazság miatt elmaradt a termés, mire alattvalói feláldozták Ceres istennek.
  6. A hagyomány szerint elhagyta a feleségét, ezért Huld jósnő - a királyné ösztönzésére olyannyira megbabonázta, hogy belehalt.
  7. A hagyomány szerint természetes halállal halt meg.
  8. A hagyomány szerint egy Skjalf nevű finn királylányt vett feleségül, aki felakasztotta őt egy aranyláncra.
  9. A hagyomány szerint egyik összetűzésük folyamán lovuk kantárával fojtották meg egymást.
  10. Az évkönyvek mindössze annyit írtak róluk, hogy megölték egymást, és holttestüket felvitték a Fyris sáncra.
  11. A hagyomány szerint 10 fiából 9-et feláldozott Odin istennek, hogy az cserébe mindegyikükért egy-egy évvel meghosszabbítsa az ő életét. Köztudott, hogy természetes halállal fejezte be életét.
  12. Azt mesélik róla, hogy birkát akart áldozni az isteneknek, de a felingerelt állat őt öklelte halálra.
  13. A hagyomány szerint barátságos, és sikeres uralkodó volt: megritkíttatta a Svitjod nevű hatalmas erdőséget, termővé tette a vadont, és utakat építtetett az ingoványok, mocsarak és szirtek között.
  14. A hagyomány szerint gyermekkorában megette egy farkas szívét, ezért vált felnőtt korában kegyetlen, rosszindulatú királlyá. Apja halotti torát (állítólag) azzal ünnepelte meg, hogy apósát és még 5 másik királyt elevenen elégettetett. Kiterjesztette birodalma határait, és folytatta a kegyetlenkedéseit. Két kiskirály (Granmar és Hjorvard) nagy vendégséget tartottak a Mälaren-tóbeli Sela-szigeten, amikor Ingjald rájuk gyújtatta az erdőt. Sorsát azonban nem kerülhette el, mert Öles Ivar dán király az upplandi Räningban megölette.
  15. A hagyomány szerint ő volt az első svéd király, aki nem Uppsalában tartott udvart. Nyugat felé terjeszkedett, és Värmland nagy erdőit kiirtatta. Egy, az isteneknek szánt áldozat bemutatásakor égett el Vänern-tónál.
  16. A Bråvalla-i csatában vesztette életét.
  17. Williamson, David (1988). Debrett's Kings and Queens of Europe. London: Webb & Bower. ISBN 0-86350-194-X.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der schwedischen Könige című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 963 7775 43 9  , 342–344. oldal
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9  

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés