A svédek (svédül: svenskar) a skandináv népek csoportjába tartozó észak-európai germán nép, mely a mai Svédország területének déli és középső részén alakult ki. A mai svédek azok, akik különböző – etnikai, szociális, kulturális, jogi, földrajzi vagy nyelvi – szempontok szerint Svédországhoz kötődnek.

Svédek
svenskar
Gustav Vasa • Carl von Linné • J. J. Berzelius • Alfred Nobel Selma Lagerlöf • Ann-Margret • Björn Ulvaeus • Markus Näslund
Gustav VasaCarl von LinnéJ. J. BerzeliusAlfred Nobel
Selma LagerlöfAnn-MargretBjörn UlvaeusMarkus Näslund
Teljes lélekszám
kb. 16 millió
Lélekszám régiónként
Régió
Svédország Svédország9 100 000[1][2][3]
USA USA4 500 000[4]
Kanada Kanada500 000
Finnország Finnország9 000 svéd állampolgár, és
290 000 finnsvéd (finlandsvenska)
Brazília Brazília250 000
Argentína Argentína175 000
Ausztrália Ausztrália100 000[5]
Egyesült Királyság Egyesült Királyságkb. 100 000
Norvégia Norvégia100 000
Németország Németország50 000
Spanyolország Spanyolország50 000 (2006)
Észtország Észtország50 000(2006)[6]
Egyéb régiókban400 000
Nyelvek
Svéd
Vallások
Történelmileg pogány természetimádók, majd az érett középkortól egyre inkább elterjedt a kereszténység. A reformáció után az evangélikus kereszténység terjedt el, ma is ehhez az egyházhoz tartozik a svédek többsége, de emellett erős a szekularizáció és muzulmán bevándorlás.
Rokon népcsoportok
dánok, norvégok, izlandiak, tágabb értelemben germánok

Nevük etimológiája szerkesztés

A legtöbb nyelvész egyetért abban, hogy a svédek önelnevezése, ami a legkorábbi forrásokban Suiones és hasonló germán formákban maradt fenn, az indoeurópai alapnyelv „magunk”, „mieink” jelentésű visszaható névmásából származik, és a latin suus szó rokona. A modern skandináv nyelvekben ugyanebből származik a svåger (sógor) és svägerska (sógornő) szó is. Népnévként hasonló utat járt be a svábok neve, akik neve az ókorból suebi formában maradt fenn.[7][8][9]

Eredetük szerkesztés

Skandinávia első lakói azok a nomád vadászok voltak, akik a jégkorszak vége felé, i. e. 11 000 körül, az eljegesedés északra húzódásával a mai Németország területén lévő tundrákról a rénszarvasokat követve behatoltak a mai dán és dél-svéd vidékekre. Az első települések i. e. 6000 körül jöttek létre, de ezek inkább csak időleges táborhelyek voltak a vadászati és növénygyűjtögetési lehetőségek kihasználására. A régészeti kutatások nem mutatták a jelét semmiféle későbbi bevándorlásnak, más népcsoportok érkezésének, így a vikingek, illetve a mai skandináv népek minden bizonnyal ugyanennek a népességnek a leszármazottai.[10]

A mai Svédország középső területein két népcsoport alakult ki, a svea (svear) népcsoport Uppsala központtal, valamint délebbre a gautok (götar) népcsoportja. Egészen délen, a mai Skåne tartományban dán törzsek voltak őshonosak.

Genetikai kutatások jelentős hasonlóságokat mutattak ki a svédek és számos közép-európai népcsoport, főleg a németek között.[11]

Földrajzi elhelyezkedésük szerkesztés

A svédek által lakott terület nagyrészt megegyezik azzal a területtel, ami a svédek korai őseinek lakhelye volt. A terület Svédország területe, mely a Skandináv-félsziget keleti felén található, valamint a kapcsolódó szigetek. A svédek itteni települései kb. ezer évnyi történelemre nyúlnak vissza. Hozzájuk tartoznak még a Finnország területén lakó svéd anyanyelvűek, valamint Åland szigetének majdnem kizárólagosan svéd lakossága, mely terület ma Finnországhoz tartozik. Észtországban is jelentős svéd kisebbséget találunk, akik jelenléte szintén a történelmi időkre vezethető vissza.

1809 előtt a mai Finnország területének nagy része Svédországhoz tartozott. Az ezt az évet megelőző időszakból származó forrásokban ezért időnként a finneket is svédekként említik.

Svéd kisebbségek szerkesztés

Számos területen élnek olyan svéd kisebbségek, akik jelenléte nem modern kori emigrációra, hanem Svédország történelmi nagyhatalmi pozíciójára, vagy a viking kalandozásokra vezethetők vissza.

Finnországi svédek szerkesztés

Finnország svéd nemzetiségű lakosai saját megnevezésük szerint „finnországi svédek” (finlandsvenska) és számuk kb. 265 000 főre tehető, mely Finnország népességének 5,1%-át teszi ki. Åland svéd lakosságát hozzászámítva ez az érték 5,5%-ra nő. Finnországban ezen kívül kb. 9000 svéd állampolgár él.

Észtországi és ukrajnai svédek szerkesztés

A svédek észtországi jelenlétének dokumentálása a 14. századig nyúlik vissza, és feltehetőleg még a viking korból eredeztethető. 1563-ban az észtországi svédek becsült száma 12 000 volt. Észtország 1558 és 1710 között svéd fennhatóság alá tartozott, majd az 1721-es nystadi békében Oroszországra szállt a terület. 1781-ben mintegy 1300 észtországi svédet kényszerített II. Katalin cárnő arra, hogy Új-Oroszországba, a mai Ukrajna területére költözzenek. Itt alapították meg a Gammalsvenskby nevű községet. Az 1934-es népszámlálási adatok szerint Észtországban 7641 svéd élt még, mellyel ezek Észtország harmadik legnagyobb kisebbségi csoportját alkották a maguk 0,7%-ával. (Az oroszok és németek megelőzik őket). A második világháború ideje alatt a teljes észtországi svéd lakosság Svédországba menekült. Mára a területen pár száz svéd él, számuk Ukrajnában sem haladja meg ezt a szintet. Az adatokat persze befolyásolja, hogy kik azok, akik svédnek vallják magukat a népszámlálásokkor.

Az észtországi és ukrajnai svédek többsége mára már nem beszéli ősei nyelvét, de etnikailag mégis sokan svédeknek vallják magukat. Az ezeken a területeken élő svédeket „keleti svédeknek”, azaz östsvenskar-nak nevezik, szemben a svédországi svédeket leíró riksvenskar (birodalmi svéd), vagy västsvenskar (nyugati svédek) csoportjaival.

További csoportok szerkesztés

A 19. századi európai kivándorlási hullámok eredményeként jelentős svéd kisebbségek találhatók az USA-ban és Kanadában is.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Befolkningsstatistik - Statistik från SCB. [2011. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
  2. Azon 16,7%-os, vagy 1,53 milliós népesség számából becsülve, akik nem tartoznak abba a csoportba, akik legalább egyik szülője, vagy ők maguk külföldön születtek. A külföldön születettek között lehetnek finnországi svédek, vagy egyéb kisebbségi svédek, akik magukat svédnek tartják. SCB - Sveriges befolkning, kommunala jämförelsetal, 31/12/2006 Archiválva 2008. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben 2006 december 31. (Svédül). Lehívás: 2008. március 6.
  3. A 2004-es népességadatok alapján 1,1 millió, vagy 12% külföldi születésű. The Swedish Integration Board (2006). Pocket Facts: Statistics on Integration. Integrationsverket, 2006. ISBN 91-89609-30-1. Online Archiválva 2007. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF). Lehívás: 2008. március 10.
  4. US Census Bureau. [2020. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 30.)
  5. Az ABS 2001-es becslése szerint Ausztráliában 50 000 és 150 000 van azok száma, akik magukat, vagy őseiket svédnek tartják. Az itt megadott adat a középérték, feltételezve, hogy 2001 óta nem történt jelentős változás. [1]
  6. CSO Ireland - 2006-os népszámlálás
  7. Noreen, A. Nordens äldsta folk- och ortnamn (i Fornvännen 1920 sid 32).
  8. Hellquist, Elof. 1922. Svensk etymologisk ordbok. Svear
  9. Bandle, Oskar. 2002.
  10. Haywood 18. o.
  11. Archivált másolat. [2004. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 28.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Swedish people című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Svenskar című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés