Emigráció (tevékenység)
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Emigráció vagy kivándorlás az a cselekvés, melyben egy adott országot vagy területet azzal a szándékkal hagy el a lakosa, hogy tartósan egy másikban éljen. A befogadó ország vagy terület szempontjából ez az immigráció. A lakossági mozgást nevezik általában migrációnak.
Sok oka van annak, amiért az emberek a kivándorlást választják. Ezen okok kategorizálhatók: „húzó” és „taszító” tényezők szerint. A befogadó ország jobb gazdasági lehetősége egy példa a húzó tényező érvényesülésére, valamint a jobb éghajlat vonzása. A szegénységtől való félelem, a vallási vagy politikai diszkrimináció taszító tényezők. Gyakori a taszító tényezők miatt bekövetkezett emigrációt menekülésnek nevezni, melynek alanyai a menekültek.
Az emigráció nagy hatással volt a világra a 18., 19., 20. és a 21. században. A megemlítendő példák közé tartozik az a több millió ember, aki Európát a 18. és a 19. században elhagyta, a legutóbbi mexikói kivándorlás az Egyesült Államokban. Az Európai Unió 28 tagállamába 2016-ban megközelítőleg 4,3 millió bevándorló érkezett, míg a hivatalos adatok szerint legalább 3,0 millió kivándorló hagyta el ezeket az országokat.[1] A Lengyelország három felosztását követő időkben többször is felkelés tört ki, amelyek után nagyszámú emigráns hagyta el az országot. 1831-ben, a novemberi felkelés után 50 000 ember menekült el az oroszok által megszállt lengyel területekről a nagy emigráció keretében, köztük Bem József és Dembinszki Henrik. Ide sorolhatjuk még az 1956-ot követő magyarországi példát, amelyben a több mint 200 000 menekült nagy része ma mint emigráns, a magyar diaszpórát erősíti.
A kivándorlás első jelentése szerint azonban a tevékenység önkéntes mozgalom. Az akaratlan migráció olyan csoportok áttelepülését jelenti, melyben egy ellenséges erő a népességet elhagyásra kényszeríti annak elszállításával vagy etnikai tisztogatással.
Diaszpóra szerkesztés
Sok politikai vagy gazdasági okból kivándorló megy családostul, hogy az új területen békét, vagy az adott anyaországban szűkösen rendelkezésre álló munkahelyet talál. A történelem során már számos példa volt arra, hogy egy régebben kivándorolt ember később, tehetősebben, visszaköltözik anyaországába. Ezekben az esetekben a kivándorló teljesen eltérő kultúrájú területre megy, és végig vendégnek érzi magát, nem tud beleszokni a környezetbe, és saját kultúrájukat, hagyományukat, nyelvüket továbbörökítik a gyermekeiknek. A területen eredetinek számító és a betelepedett kultúra közötti különbségek könnyen okozhatnak társadalmi konfliktusokat, ami általában kényelmetlen helyzetet teremt az „idegen” számára, akinek meg kell tanulnia a teljesen új törvényi és szociális rendszert, melyek gyakran nagymértékben eltérnek a megszokottól. Gyakran jönnek létre emigránsok által alkotott csoportok a célterületen, melyek összegyűjtik az egy helyről származókat, így segítve a könnyebb és gyorsabb beilleszkedést.
Taszító hatások szerkesztés
- Háború vagy egyéb fegyveres konfliktus
- éhínség vagy aszály
- katasztrófa
- szegénység
- politikai üldözés
- vallási intolerancia
- járvány
- munkavállalási lehetőségek hiánya
Ezek a tényezők általában nem hatnak a fejlett országokban, de természeti katasztrófa miatt ilyen országokból lehetséges nagy számú kivándorlás.
Húzó hatások szerkesztés
- Magasabb jövedelem
- alacsonyabb adó
- jobb időjárási környezet
- könnyebb munkához jutási lehetőség
- jobb egészségügyi ellátás
- jobb oktatási lehetőségek
- jobb légkör az emberek között
- családi okok
- politikai stabilitás
- vallási tolerancia
- relatív több szabadság
- a sikerek híre inkább visszajut, mint a kurdarcoké
- a szomszéd kertje mindig zöldebb
A magyarok emigrációinak jelentősebb állomásai szerkesztés
- Amerikai Egyesült Államok
- Kanada
- Ausztrália
- Brazília
- Németország
- Régusse, Franciaország - magyar telepesek 1533-ban
Kivétel szerkesztés
A szó jelentését meghatározó leírást még jóval a nagyobb államegyesülések előtt alkották. Így a XXI. században már akadnak kivételek, melyek közül mindenképp kiemelendő az Európai Unió tagállamainak kapcsolata. Az Unió által létrehozott Európai Gazdasági Térség (EGT) egyes tagállamaiból egy másik tagállamában dolgozó polgárok, akik többnyire a szabad munkaerő-áramlás adta jogaikkal élnek, nem sorolhatóak ebbe a kategóriába, ők nem emigránsok.[forrás?]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A migrációra és a migráns népességre vonatkozó statisztika, ec.europa.eu
Források szerkesztés
- Bakos Ferenc (szerk): Idegen szavak szótára, Akadémiai, Budapest, 2002 ISBN 9630578751
- „Európai Unió ismertetése 2015 - AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG (EGT), SVÁJC ÉS AZ ÉSZAKI RÉGIÓ” Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés ideje: 2016. február 2.)