Népességfogyás Magyarországon

A népességfogyás Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1981 óta 737 000 fő. (2011 áprilisában az ország becsült népessége 9 971 000 fő volt.) (Ez a létszám a 2022-es népszámlálás 2023 februárjában közzétett előzetes demográfiai adatai alapján 9 millió 604 ezerre csökkent.) Az 1988 és 2009 közti időszakban 363 504 fő volt az ország vándorlási nyeresége, így az azóta bevándorolt, főként határon túli magyarok nélkül a csökkenés meghaladná az 1 000 000 főt.

A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között

A természetes fogyás esetén a halálozások száma meghaladja az élveszületésekét, ha a be- és kivándorlás egyenlegét nullának tekintjük. (Az össznépesség számításában azonban ez utóbbi népességnyereségét vagy veszteségét is számba veszik.)

A népességfogyás kialakulásának háttere

A Ratkó-gyerekek és unokák Magyarország korfáján

A Rákosi-korszakon belül 1950-1956 között tartott Ratkó-korszak derekán, 1954-ben európai viszonyokhoz képest még gyors volt a természetes szaporodás (12‰), azonban a gyermektelenségi adó eltörlése, az 1956-os forradalom után bekövetkező társadalmi változások és az abortusztilalom feloldása miatt nagy mértékű visszaesés következett be, 1954 és 1962 között a természetes szaporodás mértéke 12‰-ről 2,1‰-re zuhant. Az 1960-as években az NDK mellett Magyarország volt a világ legalacsonyabb termékenységű országa, a demográfiai hullámvölgyet részben az 1956-ban kivándorolt termékeny korú fiatalok hiánya idézte elő. A népességnövekedés mérséklődésében nagy szerepe volt az abortuszoknak is, 1960 és 1973 között több volt a terhességmegszakítások száma mint az élveszületéseké.

Az 1960-as évek végétől a Kádár-rendszer konszolidációja; a tömeges állami lakásépítések és a GYES 1967-es bevezetése kisebb mértékű népességnövekedést eredményezett, azonban 1957 óta így sem érte el a népesség reprodukciójához szükséges szintet. 1970-1979 között a Ratkó-gyerekek szülőképes korba való érkezése és az abortusz szigorítása miatt újabb látványos – viszont hasonlóan az 1950-es évekbeli társához tiszavirág-életű – demográfiai hullámhegyet regisztráltak. (Ők lettek a Ratkó-unokák.) A teljes termékenységi arányszám erre a rövid időszakra elérte a népesség középtávú fenntartáshoz szükséges 2,1-es szintet. 1977 után látványos és tartós hullámvölgy következett amely ma is tart. Az egyre növekvő halálozások számát már nem tudta ellensúlyozni az egyre csökkenő születések száma, így 1981-ben megindult a népesség fogyása. Az 1980-as években a természetes fogyást kivándorlás is növelte, közel 200 000 fő volt az ország vándorlási vesztesége az említett évtizedben. A rendszerváltás után a statisztikák szerint némiképpen enyhült a fogyás a fokozódó mértékű bevándorlás következtében. 2010 augusztusában a lakosság száma 10 millió fő alá csökkent. Táblázat: Magyarország népességének fogyása 1980–2011 között (Forrás: KSH)

Év Népesség 1980 10 709 463 1990 10 374 823 2001 10 198 315 2002 10 174 853 2003 10 142 362 2004 10 116 742 2005 10 097 549 2006 10 076 581 2007 10 066 158 2008 10 045 401 2009 10 031 000 2010 10 014 000 2011 9 937 628 2012 9 980 000 2013 9 908 798 2014 9 877 365 2015 9 855 571 2016 9 830 485 2017 9 797 561

Magyarország népességének változása 1910 és 2009 között, évekre bontva

Térségi összehasonlítás

„A hazánkban az évtizedek alatt kialakult demográfiai helyzet sok vonatkozásban rokon a fejlett európai országokban megfigyelhető népesedési jelenségekkel, de néhány jellemzője természetszerűleg a kelet-, közép-európai mutatókhoz áll közelebb” – írta 2006-os első összefoglaló jelentésében a KSH.

A magyar élveszületési arány (2009-ben ezer lakosra 9,51) megközelíti az Európai Unió átlagát (9,9), és a környezetünkhöz képest is közepes (például Lengyelország 10,04, Csehország 8,83, Szlovénia 8,97), a halálozási ráta (12,94 ezrelék) azonban Bulgária és Lettország után a harmadik legmagasabb Kelet-Közép-Európában.

A magyar természetes fogyás (-0,25%) ugyancsak magas a térségben, csak Bulgária (-0,81%), Lettország (-0,63%) és Litvánia (-0,28%) adatánál alacsonyabb. (2008-ban a térségben csak Szlovákiában volt természetes népességnövekedés tapasztalható, 0,14%)

• A népesség számának alakulása Európában településenként (2001–2011) – Térkép

A fenti térképen jól látható, hogy Európában Magyarország, a Balkán, a balti államok, Észak-Európa, az Ibériai-félsziget nyugati fele és Németország esetében a vidéki népesség csökken és csak a nagyvárosok népessége növekszik. Másutt ez kevésbé jellemző, vagy legalábbis nagyobb régiókban növekszik a lakosság száma.

Területi egység	2018					2019
neve	szintje	I. negyedév	I. félév	I–III. negyedév	I–IV. negyedév	I. negyedév	I. félév	I–III. negyedév	I–IV. negyedév
Budapest	főváros, régióa	6089	10871	15889	21546	6106	10922	15748	21000
Pest	megye, régiób	4282	7597	11054	14824	4282	7756	11075	14700
Közép-Magyarország	nagyrégióc	10371	18468	26943	36370	10388	18678	26823	35700
Fejér	megye	1619	2929	4291	5748	1628	2913	4236	5600
Komárom-Esztergom	megye	1131	2073	2989	4072	1203	2185	3118	4100
Veszprém	megye	1292	2376	3475	4580	1355	2412	3449	4600
Közép-Dunántúl	régió	4042	7378	10755	14400	4186	7510	10803	14300
Győr-Moson-Sopron	megye	1561	2834	4115	5518	1518	2706	3957	5300
Vas	megye	893	1714	2485	3364	1008	1791	2531	3400
Zala	megye	1134	2045	2959	3952	1130	2038	2871	3850
Nyugat-Dunántúl	régió	3588	6593	9559	12834	3656	6535	9359	12550
Baranya	megye	1457	2584	3717	5039	1530	2718	3855	5050
Somogy	megye	1286	2342	3448	4598	1388	2437	3441	4500
Tolna	megye	861	1602	2384	3203	922	1676	2424	3200
Dél-Dunántúl	régió	3604	6528	9549	12840	3840	6831	9720	12750
Dunántúl	nagyrégió	11234	20499	29863	40074	11682	20876	29882	39600
Borsod-Abaúj-Zemplén	megye	2635	4762	7012	9487	2720	4930	7083	9450
Heves	megye	1302	2308	3327	4526	1262	2306	3359	4400
Nógrád	megye	862	1564	2269	3056	955	1664	2387	3100
Észak-Magyarország	régió	4799	8634	12608	17069	4937	8900	12829	16950
Hajdú-Bihar	megye	1898	3544	5080	6773	1931	3501	5063	6700
Jász-Nagykun-Szolnok	megye	1580	2863	4093	5494	1664	2988	4323	5700
Szabolcs-Szatmár-Bereg	megye	1911	3577	5171	6977	1959	3514	5099	6700
Észak-Alföld	régió	5389	9984	14344	19244	5554	10003	14485	19100
Bács-Kiskun	megye	1990	3655	5273	6972	2014	3622	5250	7000
Békés	megye	1476	2695	4002	5318	1575	2886	4060	5400
Csongrád	megye	1609	2849	4099	5456	1572	2875	4101	5450
Dél-Alföld	régió	5075	9199	13374	17746	5161	9383	13411	17850
Alföld és Észak	nagyrégió	15263	27817	40326	54059	15652	28286	40725	53900
Ország összesend	ország	37009	67050	97550	131045	37795	68023	97729	129600
Az előző év azonos időszaka = 100,0%
Budapest	főváros, régióa	96,5	96,1	97,7	99,8	100,3	100,5	99,1	97,5
Pest	megye, régiób	97,9	97,9	99,3	99,6	100	102,1	100,2	99,2
Közép-Magyarország	nagyrégióc	97,1	96,8	98,4	99,7	100,2	101,1	99,6	98,2
Fejér	megye	101,1	100	102	102,8	100,6	99,5	98,7	97,4
Komárom-Esztergom	megye	95	95,7	98	99,7	106,4	105,4	104,3	100,7
Veszprém	megye	91,7	93,7	96,7	95,4	104,9	101,5	99,3	100,4
Közép-Dunántúl	régió	96,2	96,7	99,1	99,4	103,6	101,8	100,4	99,3
Győr-Moson-Sopron	megye	95,5	99,1	99	100,7	97,2	95,5	96,2	96
Vas	megye	80,9	92,1	94	95,1	112,9	104,5	101,9	101,1
Zala	megye	93,6	98,6	100	101,3	99,6	99,7	97	97,4
Nyugat-Dunántúl	régió	90,8	97	98	99,3	101,9	99,1	97,9	97,8
Baranya	megye	92,4	92,1	93,3	96,7	105	105,2	103,7	100,2
Somogy	megye	93,5	97,2	99,7	100,5	107,9	104,1	99,8	97,9
Tolna	megye	90	93,5	97,6	99,3	107,1	104,6	101,7	99,9
Dél-Dunántúl	régió	92,2	94,2	96,6	98,7	106,5	104,6	101,8	99,3
Dunántúl	nagyrégió	93,2	96	97,9	99,2	104	101,8	100,1	98,8
Borsod-Abaúj-Zemplén	megye	91,8	93,4	96,3	98,5	103,2	103,5	101	99,6
Heves	megye	96,4	97	99,6	102,4	96,9	99,9	101	97,2
Nógrád	megye	98,1	96,8	98,7	100,5	110,8	106,4	105,2	101,4
Észak-Magyarország	régió	94,1	94,9	97,6	99,9	102,9	103,1	101,8	99,3
Hajdú-Bihar	megye	98,2	104,5	105,3	105	101,7	98,8	99,7	98,9
Jász-Nagykun-Szolnok	megye	97,2	97,5	97,9	99,4	105,3	104,4	105,6	103,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg	megye	96,6	98,5	102,1	102,8	102,5	98,2	98,6	96
Észak-Alföld	régió	97,3	100,3	101,9	102,6	103,1	100,2	101	99,3
Bács-Kiskun	megye	94,1	95,2	97,1	96,8	101,2	99,1	99,6	100,4
Békés	megye	87,9	91,4	94	94,3	106,7	107,1	101,4	101,5
Csongrád	megye	96,9	95,7	97,5	98,2	97,7	100,9	100	99,9
Dél-Alföld	régió	93,1	94,2	96,3	96,5	101,7	102	100,3	100,6
Alföld és Észak	nagyrégió	94,9	96,5	98,6	99,6	102,5	101,7	101	99,7
Ország összesend	ország	95	96,5	98,4	99,5	102,1	101,5	100,2	98,9

1.5. Halálozások a gyakoribb halálokok szerint (1990–)

Év	Összesen	Ebből:
		rosszindulatú daganatok	heveny szívizom-elhalás	egyéb ischaemiás szívbetegség	Az adatok módosítása 1990–1996. között a BNO IX-ről a BNO X-re történő konvertálása miatt vált szükségessé. agyér-betegség	Heveny hörghurut nélkül. hörghurut, tüdőtágulat és asztma	máj-betegségek	motorosjármű-balesetek	szándékos önártalom
Férfi
1990	76 936	17 497	8 540	6 776	9 556	3 035	3 802	1 942	2 980
1991	76 762	17 872	8 670	6 967	9 394	2 866	4 106	1 741	2 880
1992	79 633	18 297	8 680	7 389	9 342	2 985	5 256	1 721	2 939
1993	80 498	18 072	9 027	7 670	9 314	3 153	6 070	1 343	2 715
1994	78 654	18 493	8 372	7 462	8 941	2 969	6 318	1 285	2 727
1995	77 344	18 525	8 615	7 581	8 891	2 877	6 167	1 341	2 478
1996	74 827	18 899	8 145	7 744	8 924	2 697	4 964	1 049	2 522
1997	73 278	18 986	7 691	7 990	8 465	2 455	4 932	1 076	2 388
1998	74 300	19 013	7 626	8 233	8 670	2 291	5 293	1 102	2 469
1999	74 641	19 030	7 280	8 480	8 569	2 634	5 248	1 054	2 550
2000	70 475	18 732	6 530	8 126	8 559	2 263	4 982	963	2 463
2001	68 389	18 807	6 240	8 330	8 360	1 940	4 565	1 000	2 282
2002	68 837	18 668	5 763	8 581	8 340	2 007	4 476	1 146	2 195
2003	70 016	18 827	5 787	9 441	8 322	2 364	4 390	1 110	2 161
2004	68 381	18 842	5 609	9 753	7 771	2 134	4 302	1 078	2 087
2005*	69 781	17 134	5 895	11 664	6 837	2 843	3 912	958	2 028
2006	67 851	17 614	4 929	11 536	6 416	2 887	3 867	1 069	1 861
2007	68 241	17 760	4 749	11 107	6 492	2 977	3 973	999	1 879
2008	66 269	17 899	4 341	10 972	6 176	2 774	3 756	818	1 911
2009	66 324	18 177	4 403	11 185	6 246	2 735	3 630	690	1 902
2010	65 137	18 032	4 258	11 132	6 083	2 708	3 302	590	1 945
2011	63 883	17 990	4 013	11 219	5 804	2 783	2 963	548	1 847
2012	63 504	18 279	3 929	10 928	5 550	2 885	2 655	512	1 803
2013	61 894	17 815	3 636	10 999	5 427	2 913	2 391	476	1 588
2014	61 992	17 763	3 351	11 238	5 269	2 913	2 468	478	1 480
2015	63 545	17 655	3 359	11 241	5 448	3 413	2 371	540	1 391
2016	62 658	18 020	3 365	11 089	4 713	3 028	2 284	529	1 317
2017	64 025	17 716	3 250	11 581	4 960	3 292	2 296	537	1 241
2018	64 016	17 617	3 250	11 417	4 851	3 260	2 412	530	1 276
Nő
1990	68 724	13 374	5 912	6 963	11 662	1 818	1 768	681	1 153
1991	68 051	13 535	5 899	7 333	11 504	1 632	1 886	589	1 113
1992	69 148	14 014	5 733	7 772	11 338	1 817	2 155	641	1 061
1993	69 746	14 129	5 964	8 283	11 082	1 740	2 455	463	979
1994	68 235	14 210	5 754	8 393	10 573	1 808	2 394	434	898
1995	68 087	14 416	6 015	8 531	10 923	1 752	2 422	409	891
1996	68 303	14 576	5 942	9 515	11 234	1 683	1 870	378	916
1997	66 156	14 472	5 547	9 670	10 419	1 539	1 878	380	826
1998	66 570	14 534	5 425	10 158	10 535	1 489	2 040	361	778
1999	68 569	14 791	5 136	10 593	10 717	1 722	2 031	353	778
2000	65 126	14 548	4 782	10 361	10 380	1 469	1 901	329	806
2001	63 794	14 511	4 708	10 684	10 461	1 226	1 892	352	697
2002	63 996	14 345	4 452	10 878	10 170	1 236	1 661	401	648
2003	65 807	14 703	4 373	11 846	10 304	1 565	1 865	347	640
2004	64 111	14 660	4 124	12 538	9 696	1 506	1 769	348	655
2005*	65 951	13 481	4 352	14 982	8 720	2 006	1 613	311	593
2006	63 752	13 669	3 848	14 597	8 120	1 940	1 615	311	600
2007	64 697	13 926	3 627	14 031	8 032	2 150	1 630	329	571
2008	63 758	14 212	3 437	14 078	7 820	1 852	1 516	263	566
2009	64 090	14 359	3 306	14 292	7 899	1 999	1 450	234	559
2010	65 319	14 428	3 223	15 229	7 918	1 881	1 320	203	547
2011	64 912	14 680	3 072	14 926	7 565	2 060	1 213	194	575
2012	65 936	14 945	3 089	15 005	7 531	2 203	1 042	187	547
2013	64 884	14 933	2 883	14 586	7 401	2 378	933	185	505
2014	64 316	14 985	2 621	14 929	7 121	2 299	972	192	447
2015	68 152	15 137	2 669	15 738	7 052	2 853	935	194	479
2016	64 395	14 967	2 379	14 451	5 988	2 462	893	163	446
2017	67 649	15 128	2 508	15 306	6 424	2 818	947	191	393
2018	67 029	14 969	2 583	14 852	6 416	2 833	931	205	380
Összesen
1990	145 660	30 871	14 452	13 739	21 218	4 853	5 570	2 623	4 133
1991	144 813	31 407	14 569	14 300	20 898	4 498	5 992	2 330	3 993
1992	148 781	32 311	14 413	15 161	20 680	4 802	7 411	2 362	4 000
1993	150 244	32 201	14 991	15 953	20 396	4 893	8 525	1 806	3 694
1994	146 889	32 703	14 126	15 855	19 514	4 777	8 712	1 719	3 625
1995	145 431	32 941	14 630	16 112	19 814	4 629	8 589	1 750	3 369
1996	143 130	33 475	14 087	17 259	20 158	4 380	6 834	1 427	3 438
1997	139 434	33 458	13 238	17 660	18 884	3 994	6 810	1 456	3 214
1998	140 870	33 547	13 051	18 391	19 205	3 780	7 333	1 463	3 247
1999	143 210	33 821	12 416	19 073	19 286	4 356	7 279	1 407	3 328
2000	135 601	33 280	11 312	18 487	18 939	3 732	6 883	1 292	3 269
2001	132 183	33 318	10 948	19 014	18 821	3 166	6 457	1 352	2 979
2002	132 833	33 013	10 215	19 459	18 510	3 243	6 137	1 547	2 843
2003	135 823	33 530	10 160	21 287	18 626	3 929	6 255	1 457	2 801
2004	132 492	33 502	9 733	22 291	17 467	3 640	6 071	1 426	2 742
2005*	135 732	30 615	10 247	26 646	15 557	4 849	5 525	1 269	2 621
2006	131 603	31 283	8 777	26 133	14 536	4 827	5 482	1 380	2 461
2007	132 938	31 686	8 376	25 138	14 524	5 127	5 603	1 328	2 450
2008	130 027	32 111	7 778	25 050	13 996	4 626	5 272	1 081	2 477
2009	130 414	32 536	7 709	25 477	14 145	4 734	5 080	924	2 461
2010	130 456	32 460	7 481	26 361	14 001	4 589	4 622	793	2 492
2011	128 795	32 670	7 085	26 145	13 369	4 843	4 176	742	2 422
2012	129 440	33 224	7 018	25 933	13 081	5 088	3 697	699	2 350
2013	126 778	32 748	6 519	25 585	12 828	5 291	3 324	661	2 093
2014	126 308	32 748	5 972	26 167	12 390	5 212	3 440	670	1 927
2015	131 697	32 792	6 028	26 979	12 500	6 266	3 306	734	1 870
2016	127 053	32 987	5 744	25 540	10 701	5 490	3 177	692	1 763
2017	131 674	32 844	5 758	26 887	11 384	6 110	3 243	728	1 634
2018	131 045	32 586	5 833	26 269	11 267	6 093	3 343	735	1 656

^* 2005. évtől a haláloki feldolgozásban változás történt. A kézi módszert felváltotta az automatikus haláloki feldolgozás, mely során a szöveges haláloki bejegyzések kódolása és a statisztikában közölt elsődleges halálok kiválasztása gépi úton készül.

Nemzetközi vándorlás

A népességfogyás ütemét, annak felgyorsulását illetve mérséklődését a természetes népmozgalom mellett jelentősen befolyásolta a ki- és bevándorlás is az 1956-os forradalom óta. A forradalom leverése után hozzávetőlegesen 200 000 ember hagyta el az országot, főként fiatalok. Az érett kádárizmus (1963-1979) alatt a korábbi időszakokhoz képest minimális szintű volt a nemzetközi vándorlás, összességében az érett kádárizmus kezdetétől az első szabad választásokig, 1963-tól 1990-ig az Elnöki Tanács jegyzőkönyveinek adatai szerint mindössze 16 504 fő volt az ország vándorlási vesztesége, amely kisebb ingadozásokkal, de egyenletesen oszlott meg a közel három évtizedben. Ennek ellentmondanak a KSH adatai, ezek szerint az 1980-as években közel 200 000-rel többen vándoroltak ki, mint ahányan Magyarországon leltek új hazára, a két korábbi évtizedben viszont pozitív vándorlási egyenleget mutattak ki. 1956 és az ezredforduló között a potenciális utódokkal együtt a kivándorlásból fakadó népességveszteség meghaladta a 400 000 főt. Az ország vándorlási egyenlege 1988 óta pozitív, 1988 és 2009 között a nemzetközi vándorlásnak köszönhetően 363 504 fővel gyarapodott az ország lakossága, a természetes fogyás azonban ezt jelentősen felülmúlta, így folyamatos az ország népességének fogyása. Hazánk 2004-es Európai Uniós csatlakozása óta és különösen a 2011-es munkaerőpiaci nyitást követően több mint 600 ezer magyar (legtöbben a magasan képzett, pályakezdő fiatal felnőttek korosztályából) hagyta el az országot és telepedett le gazdasági bevándorlóként valamelyik nyugat-európai országban.

A Magyarországra történő bevándorlás jelentősen eltér a Nyugat-Európában tapasztaltakhoz képest. Az Európai Unió régi tagországaiba főként Európán kívüli, a befogadó nemzettől szokásaiban, vallásában, ritkább esetben nyelvében különböző népesség érkezik, ami bizonyos esetekben konfliktusok forrása lehet. Ezzel szemben Magyarország még nem számít célországnak az Európán kívülről érkezők számára, a gazdasági helyzet és a magyar társadalom bevándorlásellenessége miatt feltételezhetően rövid időn belül nem is lesz az. A rendszerváltás óta állampolgárságot kapott bevándoroltak 90%-a magyar nemzetiségű és jellemzően a határon túli magyar populációból érkezett.

A népességvándorlást tekintve a régió vegyes (2009): Magyarország 1,567%-os adatával a nettó befogadó országok közé tartozik, a középmezőnyben (Szlovénia 8,793%, Csehország 3,338%, Horvátország 1,590% (2008), Szlovákia 0,721%). Más országok nettó népességkibocsátók (Litvánia -4,627%, Bulgária -0,123%, Románia -0,116%). A vándorlási nyereség jelentős mértékben mérsékli a természetes fogyást, 2009-ben 33 900 fő volt a természetes fogyás, viszont a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege miatt ténylegesen csak 18 000 fővel csökkent az ország népessége.

Társadalmi folyamatok

A születésszám alacsony szinten való állandósulásában jelentős szerepe van a későbbi önállósulásnak, az együttélési formák megváltozásának (az élettársi kapcsolatok és a "szingliség" elterjedése), a tanulási idő meghosszabbodásának és ezekkel összefüggésben a szülések időbeli kitolódásának. A huszonévesek körében folyamatosan csökken a gyermekvállalási kedv; 2009-ben már nem csak a 20-24 éves nők, hanem a 25-29 évesek szülési gyakorisága is jelentős mértékben csökkent és a 30-34 évesek termékenységének az elmúlt évekre jellemző enyhe növekedése is megállt, a 35-39 évesek továbbra is egyre gyakrabban szülnek a korábbi évekhez képest. 2009-ben a gyermekek 40,8%-a házasságon kívül született, ami az eddigi legmagasabb arány. A teljes termékenységi arányszám csökkent az előző évhez képest; 2008-ban az átlagos gyermekszám 1,35 volt, 2009-ben 1,33, ami messze elmarad a népesség középtávú fennmaradásához szükséges 2,1-es szinttől.

Magyarország népesedési kilátásai 2050-ig

2023 szeptemberében Obádovics Csilla és Tóth G. Csaba népesedéskutatók a Statisztikai Szemlében tanulmányt tettek közzé Magyarország népességének 2050-ig várható alakulásáról.

Eszerint Magyarország népessége 2050-re a jelenlegi 9,7 millióról 8,5 millió főre csökken. A termékenység növekedése esetén is csak 8,8 millió fő él majd az országban. Migráció nélkül számítva a népesség várható létszáma 8,2 millió fő lesz. Népességnövekedés csak Budapesten és környékén várható, a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon alig változik, illetve kismértékben csökken, a többi régióban jelentősen, akár 20%-ot is meghaladóan csökken majd a népességszám.

További információk

• Magyarország demográfiai adatai
• Haász János, Bakró-Nagy Ferenc - Felkapcsolták a lámpát: eltűnt 334 ezer magyar (Telex.hu, 2023.03.01.)
• Pálos Máté - Sosem csökkent még ilyen mértékben Magyarország népessége két népszámlás között (g7.hu, 2023.02.18.)
• Szabó Krisztián - 700 ezernél is több magyar él külföldön, 2020 óta egyre többen vándorolnak ki (Átlátszó.hu, 2023.09.25.)
• Krász Zsombor - Nem elég a honvágy és a pénzügyi támogatás a külföldön élők hazacsábítására, az egész rendszeren változtatni kellene (Telex.hu, 2024.04.16.)

Források

• L. Rédei Mária: Demográfia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2001, ISBN 963-463-465-6

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarország népessége
• Budapest népessége
• Teljes termékenységi arányszám
• Halálozási ráta
• Betelepülések és betelepítések Magyarországra