Népességfogyás Magyarországon

A népességfogyás Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1981 óta 737 000 fő. (2011 áprilisában az ország becsült népessége 9 972 000 fő volt.)[1] Az 1988 és 2009 közti időszakban 363 504 fő volt az ország vándorlási nyeresége, így az azóta bevándorolt, főként határon túli magyarok nélkül a csökkenés meghaladná az 1 000 000 főt.[2][3][4][5]

A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között

A természetes fogyás esetén a halálozások száma meghaladja az élveszületésekét, ha a be- és kivándorlás egyenlegét nullának tekintjük. (Az össznépesség számításában azonban ez utóbbi népességnyereségét vagy veszteségét is számba veszik.)

A népességfogyás kialakulásának háttereSzerkesztés

A Ratkó-korszak derekán, 1954-ben európai viszonyokhoz képest még gyors volt a természetes szaporodás (12‰), azonban a gyermektelenségi adó eltörlése, az 1956-os forradalom után bekövetkező társadalmi változások és az abortusztilalom feloldása miatt nagy mértékű visszaesés következett be, 1954 és 1962 között a természetes szaporodás mértéke 12‰-ről 2,1‰-re zuhant. Az 1960-as években az NDK mellett Magyarország volt a világ legalacsonyabb termékenységű országa, a demográfiai hullámvölgyet részben az 1956-ban kivándorolt termékeny korú fiatalok hiánya idézte elő. A népességnövekedés mérséklődésében nagy szerepe volt az abortuszoknak is, 1960 és 1973 között több volt a terhességmegszakítások száma mint az élveszületéseké.[6]

Az 1960-as évek végétől a konszolidáció; a tömeges állami lakásépítések és a GYES 1967-es bevezetése[7] kisebb mértékű népességnövekedést eredményezett, azonban 1957 óta így sem érte el a népesség reprodukciójához szükséges szintet. 1974-77 között a Ratkó-gyerekek szülőképes korba való érkezése és az abortusz szigorítása miatt újabb látványos – viszont hasonlóan az 1950-es évekbeli társához tiszavirág-életű – demográfiai hullámhegyet regisztráltak, a teljes termékenységi arányszám erre a rövid időszakra elérte a népesség középtávú fenntartáshoz szükséges 2,1-es szintet. 1977 után látványos és tartós hullámvölgy következett amely ma is tart. Az egyre növekvő halálozások számát már nem tudta ellensúlyozni az egyre csökkenő születések száma, így 1981-ben megindult a népesség fogyása. Az 1980-as években a természetes fogyást kivándorlás is növelte, közel 200 000 fő volt az ország vándorlási vesztesége az említett évtizedben.[3] A rendszerváltás után a statisztikák szerint némiképpen enyhült a fogyás a fokozódó mértékű bevándorlás következtében. 2010 augusztusában a lakosság száma 10 millió fő alá csökkent.[8]

Táblázat: Magyarország népességének fogyása 1980–2011 között (Forrás: KSH)

Év Népesség
1980 10 709 463
1990 10 374 823
2001 10 198 315
2002 10 174 853
2003 10 142 362
2004 10 116 742
2005 10 097 549
2006 10 076 581
2007 10 066 158
2008 10 045 401
2009 10 031 000
2010 10 014 000
2011 9 937 628[9]
2012 9 980 000[10]
2013 9 908 798
 
Magyarország népességének változása 1910 és 2009 között, évekre bontva

Térségi összehasonlításSzerkesztés

„A hazánkban az évtizedek alatt kialakult demográfiai helyzet sok vonatkozásban rokon a fejlett európai országokban megfigyelhető népesedési jelenségekkel, de néhány jellemzője természetszerűleg a kelet-, közép-európai mutatókhoz áll közelebb” – írta 2006-os első összefoglaló jelentésében a KSH.

A magyar élveszületési arány (2009-ben ezer lakosra 9,51) megközelíti az Európai Unió átlagát (9,9), és a környezetünkhöz képest is közepes (például Lengyelország 10,04, Csehország 8,83, Szlovénia 8,97), a halálozási ráta (12,94 ezrelék) azonban Bulgária és Lettország után a harmadik legmagasabb Kelet-Közép-Európában.

A magyar természetes fogyás (-0,25%) ugyancsak magas a térségben, csak Bulgária (-0,81%), Lettország (-0,63%) és Litvánia (-0,28%) adatánál alacsonyabb. (2008-ban a térségben csak Szlovákiában volt természetes népességnövekedés tapasztalható, 0,14%)

A fenti térképen jól látható, hogy Európában Magyarország, a Balkán, a balti államok, Észak-Európa, az Ibériai-félsziget nyugati fele és Németország esetében a vidéki népesség csökken és csak a nagyvárosok népessége növekszik. Másutt ez kevésbé jellemző, vagy legalábbis nagyobb régiókban növekszik a lakosság száma.

Területi egység 2018 2019
neve szintje I. negyedév I. félév I–III. negyedév I–IV. negyedév I. negyedév I. félév I–III. negyedév I–IV. negyedév
Budapest főváros, régióa 6089 10871 15889 21546 6106 10922 15748 21000
Pest megye, régiób 4282 7597 11054 14824 4282 7756 11075 14700
Közép-Magyarország nagyrégióc 10371 18468 26943 36370 10388 18678 26823 35700
Fejér megye 1619 2929 4291 5748 1628 2913 4236 5600
Komárom-Esztergom megye 1131 2073 2989 4072 1203 2185 3118 4100
Veszprém megye 1292 2376 3475 4580 1355 2412 3449 4600
Közép-Dunántúl régió 4042 7378 10755 14400 4186 7510 10803 14300
Győr-Moson-Sopron megye 1561 2834 4115 5518 1518 2706 3957 5300
Vas megye 893 1714 2485 3364 1008 1791 2531 3400
Zala megye 1134 2045 2959 3952 1130 2038 2871 3850
Nyugat-Dunántúl régió 3588 6593 9559 12834 3656 6535 9359 12550
Baranya megye 1457 2584 3717 5039 1530 2718 3855 5050
Somogy megye 1286 2342 3448 4598 1388 2437 3441 4500
Tolna megye 861 1602 2384 3203 922 1676 2424 3200
Dél-Dunántúl régió 3604 6528 9549 12840 3840 6831 9720 12750
Dunántúl nagyrégió 11234 20499 29863 40074 11682 20876 29882 39600
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2635 4762 7012 9487 2720 4930 7083 9450
Heves megye 1302 2308 3327 4526 1262 2306 3359 4400
Nógrád megye 862 1564 2269 3056 955 1664 2387 3100
Észak-Magyarország régió 4799 8634 12608 17069 4937 8900 12829 16950
Hajdú-Bihar megye 1898 3544 5080 6773 1931 3501 5063 6700
Jász-Nagykun-Szolnok megye 1580 2863 4093 5494 1664 2988 4323 5700
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1911 3577 5171 6977 1959 3514 5099 6700
Észak-Alföld régió 5389 9984 14344 19244 5554 10003 14485 19100
Bács-Kiskun megye 1990 3655 5273 6972 2014 3622 5250 7000
Békés megye 1476 2695 4002 5318 1575 2886 4060 5400
Csongrád megye 1609 2849 4099 5456 1572 2875 4101 5450
Dél-Alföld régió 5075 9199 13374 17746 5161 9383 13411 17850
Alföld és Észak nagyrégió 15263 27817 40326 54059 15652 28286 40725 53900
Ország összesend ország 37009 67050 97550 131045 37795 68023 97729 129600
Az előző év azonos időszaka = 100,0%
Budapest főváros, régióa 96,5 96,1 97,7 99,8 100,3 100,5 99,1 97,5
Pest megye, régiób 97,9 97,9 99,3 99,6 100 102,1 100,2 99,2
Közép-Magyarország nagyrégióc 97,1 96,8 98,4 99,7 100,2 101,1 99,6 98,2
Fejér megye 101,1 100 102 102,8 100,6 99,5 98,7 97,4
Komárom-Esztergom megye 95 95,7 98 99,7 106,4 105,4 104,3 100,7
Veszprém megye 91,7 93,7 96,7 95,4 104,9 101,5 99,3 100,4
Közép-Dunántúl régió 96,2 96,7 99,1 99,4 103,6 101,8 100,4 99,3
Győr-Moson-Sopron megye 95,5 99,1 99 100,7 97,2 95,5 96,2 96
Vas megye 80,9 92,1 94 95,1 112,9 104,5 101,9 101,1
Zala megye 93,6 98,6 100 101,3 99,6 99,7 97 97,4
Nyugat-Dunántúl régió 90,8 97 98 99,3 101,9 99,1 97,9 97,8
Baranya megye 92,4 92,1 93,3 96,7 105 105,2 103,7 100,2
Somogy megye 93,5 97,2 99,7 100,5 107,9 104,1 99,8 97,9
Tolna megye 90 93,5 97,6 99,3 107,1 104,6 101,7 99,9
Dél-Dunántúl régió 92,2 94,2 96,6 98,7 106,5 104,6 101,8 99,3
Dunántúl nagyrégió 93,2 96 97,9 99,2 104 101,8 100,1 98,8
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 91,8 93,4 96,3 98,5 103,2 103,5 101 99,6
Heves megye 96,4 97 99,6 102,4 96,9 99,9 101 97,2
Nógrád megye 98,1 96,8 98,7 100,5 110,8 106,4 105,2 101,4
Észak-Magyarország régió 94,1 94,9 97,6 99,9 102,9 103,1 101,8 99,3
Hajdú-Bihar megye 98,2 104,5 105,3 105 101,7 98,8 99,7 98,9
Jász-Nagykun-Szolnok megye 97,2 97,5 97,9 99,4 105,3 104,4 105,6 103,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 96,6 98,5 102,1 102,8 102,5 98,2 98,6 96
Észak-Alföld régió 97,3 100,3 101,9 102,6 103,1 100,2 101 99,3
Bács-Kiskun megye 94,1 95,2 97,1 96,8 101,2 99,1 99,6 100,4
Békés megye 87,9 91,4 94 94,3 106,7 107,1 101,4 101,5
Csongrád megye 96,9 95,7 97,5 98,2 97,7 100,9 100 99,9
Dél-Alföld régió 93,1 94,2 96,3 96,5 101,7 102 100,3 100,6
Alföld és Észak nagyrégió 94,9 96,5 98,6 99,6 102,5 101,7 101 99,7
Ország összesend ország 95 96,5 98,4 99,5 102,1 101,5 100,2 98,9
1.5. Halálozások a gyakoribb halálokok szerint (1990–)
Év Összesen Ebből:
rosszindulatú daganatok heveny szívizom-elhalás egyéb ischaemiás szívbetegség Az adatok módosítása 1990–1996. között a BNO IX-ről a BNO X-re történő konvertálása miatt vált szükségessé. agyér-betegség Heveny hörghurut nélkül. hörghurut, tüdőtágulat és asztma máj-betegségek motorosjármű-balesetek szándékos önártalom
$Férfi
1990 76 936 17 497 8 540 6 776 9 556 3 035 3 802 1 942 2 980
1991 76 762 17 872 8 670 6 967 9 394 2 866 4 106 1 741 2 880
1992 79 633 18 297 8 680 7 389 9 342 2 985 5 256 1 721 2 939
1993 80 498 18 072 9 027 7 670 9 314 3 153 6 070 1 343 2 715
1994 78 654 18 493 8 372 7 462 8 941 2 969 6 318 1 285 2 727
1995 77 344 18 525 8 615 7 581 8 891 2 877 6 167 1 341 2 478
1996 74 827 18 899 8 145 7 744 8 924 2 697 4 964 1 049 2 522
1997 73 278 18 986 7 691 7 990 8 465 2 455 4 932 1 076 2 388
1998 74 300 19 013 7 626 8 233 8 670 2 291 5 293 1 102 2 469
1999 74 641 19 030 7 280 8 480 8 569 2 634 5 248 1 054 2 550
2000 70 475 18 732 6 530 8 126 8 559 2 263 4 982 963 2 463
2001 68 389 18 807 6 240 8 330 8 360 1 940 4 565 1 000 2 282
2002 68 837 18 668 5 763 8 581 8 340 2 007 4 476 1 146 2 195
2003 70 016 18 827 5 787 9 441 8 322 2 364 4 390 1 110 2 161
2004 68 381 18 842 5 609 9 753 7 771 2 134 4 302 1 078 2 087
2005. évtől a haláloki feldolgozásban változás történt. A kézi módszert felváltotta az automatikus haláloki feldolgozás, mely során a szöveges haláloki bejegyzések kódolása és a statisztikában közölt elsődleges halálok kiválasztása gépi úton készül. 2005 69 781 17 134 5 895 11 664 6 837 2 843 3 912 958 2 028
2006 67 851 17 614 4 929 11 536 6 416 2 887 3 867 1 069 1 861
2007 68 241 17 760 4 749 11 107 6 492 2 977 3 973 999 1 879
2008 66 269 17 899 4 341 10 972 6 176 2 774 3 756 818 1 911
2009 66 324 18 177 4 403 11 185 6 246 2 735 3 630 690 1 902
2010 65 137 18 032 4 258 11 132 6 083 2 708 3 302 590 1 945
2011 63 883 17 990 4 013 11 219 5 804 2 783 2 963 548 1 847
2012 63 504 18 279 3 929 10 928 5 550 2 885 2 655 512 1 803
2013 61 894 17 815 3 636 10 999 5 427 2 913 2 391 476 1 588
2014 61 992 17 763 3 351 11 238 5 269 2 913 2 468 478 1 480
2015 63 545 17 655 3 359 11 241 5 448 3 413 2 371 540 1 391
2016 62 658 18 020 3 365 11 089 4 713 3 028 2 284 529 1 317
2017 64 025 17 716 3 250 11 581 4 960 3 292 2 296 537 1 241
2018 64 016 17 617 3 250 11 417 4 851 3 260 2 412 530 1 276
$Nő
1990 68 724 13 374 5 912 6 963 11 662 1 818 1 768 681 1 153
1991 68 051 13 535 5 899 7 333 11 504 1 632 1 886 589 1 113
1992 69 148 14 014 5 733 7 772 11 338 1 817 2 155 641 1 061
1993 69 746 14 129 5 964 8 283 11 082 1 740 2 455 463 979
1994 68 235 14 210 5 754 8 393 10 573 1 808 2 394 434 898
1995 68 087 14 416 6 015 8 531 10 923 1 752 2 422 409 891
1996 68 303 14 576 5 942 9 515 11 234 1 683 1 870 378 916
1997 66 156 14 472 5 547 9 670 10 419 1 539 1 878 380 826
1998 66 570 14 534 5 425 10 158 10 535 1 489 2 040 361 778
1999 68 569 14 791 5 136 10 593 10 717 1 722 2 031 353 778
2000 65 126 14 548 4 782 10 361 10 380 1 469 1 901 329 806
2001 63 794 14 511 4 708 10 684 10 461 1 226 1 892 352 697
2002 63 996 14 345 4 452 10 878 10 170 1 236 1 661 401 648
2003 65 807 14 703 4 373 11 846 10 304 1 565 1 865 347 640
2004 64 111 14 660 4 124 12 538 9 696 1 506 1 769 348 655
2005. évtől a haláloki feldolgozásban változás történt. A kézi módszert felváltotta az automatikus haláloki feldolgozás, mely során a szöveges haláloki bejegyzések kódolása és a statisztikában közölt elsődleges halálok kiválasztása gépi úton készül. 2005 65 951 13 481 4 352 14 982 8 720 2 006 1 613 311 593
2006 63 752 13 669 3 848 14 597 8 120 1 940 1 615 311 600
2007 64 697 13 926 3 627 14 031 8 032 2 150 1 630 329 571
2008 63 758 14 212 3 437 14 078 7 820 1 852 1 516 263 566
2009 64 090 14 359 3 306 14 292 7 899 1 999 1 450 234 559
2010 65 319 14 428 3 223 15 229 7 918 1 881 1 320 203 547
2011 64 912 14 680 3 072 14 926 7 565 2 060 1 213 194 575
2012 65 936 14 945 3 089 15 005 7 531 2 203 1 042 187 547
2013 64 884 14 933 2 883 14 586 7 401 2 378 933 185 505
2014 64 316 14 985 2 621 14 929 7 121 2 299 972 192 447
2015 68 152 15 137 2 669 15 738 7 052 2 853 935 194 479
2016 64 395 14 967 2 379 14 451 5 988 2 462 893 163 446
2017 67 649 15 128 2 508 15 306 6 424 2 818 947 191 393
2018 67 029 14 969 2 583 14 852 6 416 2 833 931 205 380
$Összesen
1990 145 660 30 871 14 452 13 739 21 218 4 853 5 570 2 623 4 133
1991 144 813 31 407 14 569 14 300 20 898 4 498 5 992 2 330 3 993
1992 148 781 32 311 14 413 15 161 20 680 4 802 7 411 2 362 4 000
1993 150 244 32 201 14 991 15 953 20 396 4 893 8 525 1 806 3 694
1994 146 889 32 703 14 126 15 855 19 514 4 777 8 712 1 719 3 625
1995 145 431 32 941 14 630 16 112 19 814 4 629 8 589 1 750 3 369
1996 143 130 33 475 14 087 17 259 20 158 4 380 6 834 1 427 3 438
1997 139 434 33 458 13 238 17 660 18 884 3 994 6 810 1 456 3 214
1998 140 870 33 547 13 051 18 391 19 205 3 780 7 333 1 463 3 247
1999 143 210 33 821 12 416 19 073 19 286 4 356 7 279 1 407 3 328
2000 135 601 33 280 11 312 18 487 18 939 3 732 6 883 1 292 3 269
2001 132 183 33 318 10 948 19 014 18 821 3 166 6 457 1 352 2 979
2002 132 833 33 013 10 215 19 459 18 510 3 243 6 137 1 547 2 843
2003 135 823 33 530 10 160 21 287 18 626 3 929 6 255 1 457 2 801
2004 132 492 33 502 9 733 22 291 17 467 3 640 6 071 1 426 2 742
2005. évtől a haláloki feldolgozásban változás történt. A kézi módszert felváltotta az automatikus haláloki feldolgozás, mely során a szöveges haláloki bejegyzések kódolása és a statisztikában közölt elsődleges halálok kiválasztása gépi úton készül. 2005 135 732 30 615 10 247 26 646 15 557 4 849 5 525 1 269 2 621
2006 131 603 31 283 8 777 26 133 14 536 4 827 5 482 1 380 2 461
2007 132 938 31 686 8 376 25 138 14 524 5 127 5 603 1 328 2 450
2008 130 027 32 111 7 778 25 050 13 996 4 626 5 272 1 081 2 477
2009 130 414 32 536 7 709 25 477 14 145 4 734 5 080 924 2 461
2010 130 456 32 460 7 481 26 361 14 001 4 589 4 622 793 2 492
2011 128 795 32 670 7 085 26 145 13 369 4 843 4 176 742 2 422
2012 129 440 33 224 7 018 25 933 13 081 5 088 3 697 699 2 350
2013 126 778 32 748 6 519 25 585 12 828 5 291 3 324 661 2 093
2014 126 308 32 748 5 972 26 167 12 390 5 212 3 440 670 1 927
2015 131 697 32 792 6 028 26 979 12 500 6 266 3 306 734 1 870
2016 127 053 32 987 5 744 25 540 10 701 5 490 3 177 692 1 763
2017 131 674 32 844 5 758 26 887 11 384 6 110 3 243 728 1 634
2018 131 045 32 586 5 833 26 269 11 267 6 093 3 343 735 1 656

Nemzetközi vándorlásSzerkesztés

A népességfogyás ütemét, annak felgyorsulását illetve mérséklődését a természetes népmozgalom mellett jelentősen befolyásolta a ki- és bevándorlás is az 1956-os forradalom óta. A forradalom leverése után hozzávetőlegesen 200 000 ember hagyta el az országot, főként fiatalok. Az érett kádárizmus (1963-1979) alatt a korábbi időszakokhoz képest minimális szintű volt a nemzetközi vándorlás, összességében az érett kádárizmus kezdetétől az első szabad választásokig, 1963-tól 1990-ig az Elnöki Tanács jegyzőkönyveinek adatai szerint mindössze 16 504 fő volt az ország vándorlási vesztesége, amely kisebb ingadozásokkal, de egyenletesen oszlott meg a közel három évtizedben.[2] Ennek ellentmondanak a KSH adatai, ezek szerint az 1980-as években közel 200 000-rel többen vándoroltak ki, mint ahányan Magyarországon leltek új hazára, a két korábbi évtizedben viszont pozitív vándorlási egyenleget mutattak ki.[3] 1956 és az ezredforduló között a potenciális utódokkal együtt a kivándorlásból fakadó népességveszteség meghaladta a 400 000 főt.[2] Az ország vándorlási egyenlege 1988 óta pozitív, 1988 és 2009 között a nemzetközi vándorlásnak köszönhetően 363 504 fővel gyarapodott az ország lakossága, a természetes fogyás azonban ezt jelentősen felülmúlta, így folyamatos az ország népességének fogyása.

A Magyarországra történő bevándorlás jelentősen eltér a Nyugat-Európában tapasztaltakhoz képest. Az Európai Unió régi tagországaiba főként Európán kívüli, a befogadó nemzettől szokásaiban, vallásában, ritkább esetben nyelvében különböző népesség érkezik, ami bizonyos esetekben konfliktusok forrása lehet. Ezzel szemben Magyarország még nem számít célországnak az Európán kívülről érkezők számára, a gazdasági helyzet és a magyar társadalom bevándorlásellenessége[11] miatt feltételezhetően rövid időn belül nem is lesz az. A rendszerváltás óta állampolgárságot kapott bevándoroltak 90%-a magyar nemzetiségű.[12]

A népességvándorlást tekintve a régió vegyes (2009): Magyarország 1,567%-os adatával a nettó befogadó országok közé tartozik, a középmezőnyben (Szlovénia 8,793%, Csehország 3,338%, Horvátország 1,590% (2008), Szlovákia 0,721%). Más országok nettó népességkibocsátók (Litvánia -4,627%, Bulgária -0,123%, Románia -0,116%).[5] A vándorlási nyereség jelentős mértékben mérsékli a természetes fogyást, 2009-ben 33 900 fő volt a természetes fogyás, viszont a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege miatt ténylegesen csak 18 000 fővel csökkent az ország népessége.[13]

Társadalmi folyamatokSzerkesztés

A születésszám alacsony szinten való állandósulásában jelentős szerepe van a későbbi önállósulásnak, az együttélési formák megváltozásának (az élettársi kapcsolatok és a "szingliség" elterjedése), a tanulási idő meghosszabbodásának és ezekkel összefüggésben a szülések időbeli kitolódásának. A huszonévesek körében folyamatosan csökken a gyermekvállalási kedv; 2009-ben már nem csak a 20-24 éves nők, hanem a 25-29 évesek szülési gyakorisága is jelentős mértékben csökkent és a 30-34 évesek termékenységének az elmúlt évekre jellemző enyhe növekedése is megállt, a 35-39 évesek továbbra is egyre gyakrabban szülnek a korábbi évekhez képest. 2009-ben a gyermekek 40,8%-a házasságon kívül született, ami az eddigi legmagasabb arány. A teljes termékenységi arányszám csökkent az előző évhez képest; 2008-ban az átlagos gyermekszám 1,35 volt, 2009-ben 1,33, ami messze elmarad a népesség középtávú fennmaradásához szükséges 2,1-es szinttől.[13]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Népesség, népmozgalom (KSH)
  2. a b c L. Rédei Mária: Demográfia, p. 75
  3. a b c Vándorlási különbözet (KSH)
  4. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Statisztikák 2008-2009[halott link]
  5. a b Vándorlási egyenleg korrekciókkal (1998-2009), KSH. (Hozzáférés: 2010. március 26.)
  6. Kamarás Ferenc: Terhességmegszakítások Magyarországon. [2009. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 25.)
  7. Tárkányi Ákos: A magyar családpolitika története. [2010. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 25.)
  8. Senkit sem ért váratlanul: 10 millió fő alatt a népesség (belfoldihirek.com). [2010. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  9. Az OECD adatai Archiválva 2017. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben szerint 9 972 000
  10. Az OECD adatai Archiválva 2017. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben szerint.
  11. Nem kedveljük a bevándorlókat: lehet kínai, ukrán és török (Népszabadság Online)
  12. Bevándorlók Magyarországon (Magyar Nemzet Online)
  13. a b Népmozgalom, 2009 (KSH). (Hozzáférés: 2010. március 26.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés