A Rákosi-korszakon belüli Ratkó-korszak Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben (1950-1956) született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják. (A fogalom a társadalomkutatásban a generációs korcsoportok magyar viszonylatú felosztásában lényegi szerepet kapott. Ők alkotják az úgynevezett Nagy generációt.[1])

„Ratkó-gyerekek” és „Ratkó-unokák”Szerkesztés

 
A Ratkó-gyerekek és unokák Magyarország korfáján

A 2000-es évek harmincévesei (1970-1979 között születettek) az úgynevezett Ratkó-unokák, a Ratkó-gyerekek gyerekei. Szüleik korosztálya rendkívül népes volt, és részben a sok, családra vágyó fiatal, részben a harminc éve életbe léptetett születésösztönző intézkedések következtében az 1974-es és az 1975-ös év demográfiai csúcsot hozott. A korosztály az általános iskolát még a Kádár-rendszer idején végezte, de a középiskolai tanulmányaik nagyobb része már a rendszerváltás utánra esett. A külföldre utazás számukra így nem jelentett rendkívüli eseményt, viszont nyelvtudásukon érezhető, hogy még az orosz tanulásával kezdtek.[forrás?] Nagyon aktív korosztály: alig tízezer harmincéves vonult ki a munkaerőpiacról, és csak hat-hétezer köztük a munkanélküli. A többiek – 160 ezren – dolgozók.[forrás?] (A közbeszédben és a populáris kultúrában néha használatos rájuk a Kis generáció megnevezés.[2])

A korabeli munkaerő-piaci elemzésekben és társadalompolitikai tanulmányokban gyakran említik a Ratkó-gyerekeket és a Ratkó-unokákat, erre vezették vissza, hogy Magyarországnak akkoriban nem volt akut demográfiai problémája. A Ratkó-gyerekek még, a Ratkó-unokák már a munkaerőpiacon voltak, a kereső-eltartott arány emiatt a 2010-es évekig viszonylag kedvezően alakult. A Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulásával feltehetőleg pótlólagos erőforrások bevonására lesz szükség a munkaerőpiacon.[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bereményi Géza forgatott róluk filmet 1985-ben, amelyet 1986-ban mutattak be.
  2. Az Első Emelet együttes utolsó albuma róluk szól.
  3. Miért fogy a magyar? - informatív videó az Index.hu Youtube csatornáján, 2019.07.22.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés