Magyarország népessége

Magyarország népessége 2021. január 1-jén 9 730 526 fő volt,[2] ami 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve elöregedő. Ez a létszám a 2022-es népszámlálás 2023-ban közzétett demográfiai adatai alapján 9 603 634 főre csökkent.[1] 2010 augusztusában 4 302 827 lakást tartottak számon az ország területén. Nemzetiségi szempontból viszonylag homogénnek tekinthető, a 2011-es népszámláláson a lakosság 83,7%-a magyarnak vallotta magát, 14,7% nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre és 1,69%-a vallotta magát egy másik nemzetiséghez tartozónak, úgy, hogy ezzel együtt magyarnak nem (a 2011-es népszámláláson egy személy több nemzetiséget is megjelölhetett). A magyar nyelvet beszéli a lakosság 99%-a. 2021-ben a társadalom 72 százaléka élt városokban.[3]

Magyarország népessége
Magyarország korfája 2020-ban
Magyarország korfája 2020-ban
Ország Magyarország
Népesség9 603 634 fő[1] (2023)
Születési arányszám9,5/1000 fő (2020)
Halálozási arányszám14,3/1000 fő (2020)
Teljes termékenységi arányszám1,52 (2022)
Hivatalos nyelvmagyar nyelv
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország népessége témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Magyarország népessége a XXI. században

szerkesztés

Nemzetiségek

szerkesztés
 
A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között
 
A Magyarországon élő külföldiek származás szerinti földrajzi eredete 2001-es adatok alapján
 
A születéskor várható élettartam változása Magyarországon 1900 és 2009 között

[4][5]

Népszámlálás 2001-2022
Nemzetiség 2001 2011 2022
Lélekszám % Lélekszám % Lélekszám %
magyar 9 416 045 92,3% 8 314 029 83,6% 8 095 852 84,2%
bolgár 1 358 0,0% 3 556 0,0% 3 770 0,0%
cigány 189 984 2,0% 308 957 3,6% 200 306 2,0%
görög 2 059 0,0% 3 916 0,0% 4 773 0,0%
horvát 15 597 0,2% 23 561 0,3% 19 099 0,1%
lengyel 2 962 0,0% 5 730 0,0% 5 602 0,0%
német 62 105 0,6% 131 951 1,6% 98 402 1,0%
örmény 620 0,0% 3 293 0,0% 3 242 0,0%
román 7 995 0,1% 26 345 0,3% 18 195 0,1%
ruszin 1 098 0,0% 3 323 0,0% 5 162 0,0%
szerb 3 816 0,0% 7 210 0,1% 8 035 0,0%
szlovák 17 693 0,2% 29 647 0,3% 25 534 0,2%
szlovén 3 025 0,0% 2 385 0,0% 2 984 0,0%
egyéb 16 086 0,1% 73 399 0,9% 66 654 0,6%
nem válaszolt 570 537 5,6% 1 455 883 14,7% 1 316 716 13,7%
Teljes 10 198 315 9 937 628 9 603 634
  • Megjegyzés: A százalékos arányok csak a nemzetiségi kérdésre érdemi választ adók arányát tükrözik
  • Egy személy 2001-ben csak egy, 2011-ben viszont több nemzetiséghez tartozónak is vallhatta magát

Világnézeti megoszlás 2022-ben

szerkesztés

[6]

Vallás Lélekszám
Teljes lakosság 9 603 634
Katolikus 2 886 634 (29,22%)
Református 943 982 (9,83%)
Evangélikus 176 503 (1,84%)
Hit Gyülekezete 22 674 (0,23%)
Jehova tanúi 22 249 (0,23%)
Baptista 17 662 (0,18%)
Ortodox keresztény 15 578 (0,16%)
Más keresztény felekezet 78 639
Muszlim 7 983
Izraelita 7 635 (0,08%)
Más vallási közösséghez, felekezethez tartozó 21 994 (14,5%)
Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó 1 549 610 (16,1%)
Nem kíván válaszolni 3 852 533 (40,1%)

Történelmi

szerkesztés
Időpont Népesség A magyarok aránya Megjegyzések
900 kb. 800 000 -1348 000 35-55% Mind a honfoglaló magyarok, mind a Kárpát-medencében élő népek lélekszáma ismeretlen. Szt. István királyságában az államalapításkor közel 1 millióan élhettek. Vékony Gábor szerint (Molnár Erik nyomán) 900 körül 1 348 000 fő élt itt. A honfoglalók számát max. 400 000 főre teszik (Györffy Gy. nyomán)
1222 kb. 2 000 000 ?70-80*% Az Aranybulla ideje. A népesség alakulásban fontos szerepet játszott a besenyők és az úzok letelepítése.
1242 kb. 1 800 000 ? A tatárjárás után. Az első demográfiai mélypont.
1332 2 300 000 ? A pápai tizedjegyzék készítésének idején.
1370 2 500 000 60-70% Az Anjou-házi királyok kora.
1500 3 500 000 80%** Az egyházi intézményrendszer és az 1498. évi törvénycikkek alapján, a török hódítás előtt.
1699 3 300 000 50-55% A karlócai béke ideje (kevesebb mint 2 millió magyar).
1711 3 000 000 53% A Rákóczi-szabadságharc vége (1,6 millió magyar).
1790 8 525 480 37,7% 3,2 millió magyar (alsó becslés)
1828 3 567 508 40-45% 4,6-5,2 millió magyar (felső becslés)
1846 12 033 399 40-45% 4,8-5,4 millió magyar (alsó becslés)
1880 13 749 603 46% 6,3 millió magyar (alsó becslés)
1900 16 838 255 51,4% 8,6 millió magyar (alsó becslés)
1910 18 264 533 54,5% 9,95 millió magyar (alsó becslés)
    • Megjegyzés (1500-as 80%): Valószínűtlenül magas arány (a felvidéki hegyvidék tömegében szlovák, Dél-Erdély román és szász, Kelet-Bánság és Beszterce-Máramaros román, Szlavónia horvát összefüggő népessége miatt) . Még a mai Magyarország területére vetítve is kérdéses a 80%-os arány (bár ott hihető), tekintve a városok és a nyugati határvidék jelentős német népességét, a kunok és jászok településeit, akik az elmagyarosodás utolsó fázisában voltak.

[14]

 
Magyarország lakosságszámának változása 1715 és 2008 között (a mai országterületre vetítve)
Nemzetiség 1495 1715 1784 1880 1900 1910
Magyarok 990 000
95,9%
1 176 000
79,5%
2 103 000
79,0%
4 402 364
82,4%
5 890 999
85,9%
6 730 299
88,4%
Németek 17 000
1,6%
136 600
9,2%
291 900
11%
606 363
11,3%
604 751
8,8%
553 179
7,3%
Szlovákok n.a.
37 700
2,5%
130 400
4,9%
199 788
3,7%
192 227
2,8%
165 317
2,2%
Horvátok 1 200
0,1%
58 900
4%
71 700
2,7%
59 251
1,1%
68 161
1%
62 018
0,8%
Egyéb 23 800
2,4%
70 800
4,8%
66 214
2,4%
75 598
1,5%
98 277
1,5%
101 301
1,3%
Összesen 1 032 000 1 480 000 2 663 214 5 343 364 6 854 415 7 612 114
  • Megjegyzés: A mai országterületre vetítve
 
A ma legnagyobb magyar városok népességnövekedése a mai közigazgatási területekre vetítve (Budapest nélkül), 1870-2009
 
A magyarság százalékos aránya Magyarország kistérségeiben
Nemzetiség 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980
Magyarok 7 155 973
89,6%
8 000 335
92,1%
11 881 455
80,9%
9 076 041
98,6%
9 786 038
98,2%
10 166 237
98,5%
10 638 974
99,3%
Németek 550 062
6,9%
477 153
5,5%
533 045
3,6%
22 455
0,2%
50 765
0,5%
35 594
0,4%
11 310
0,1%
Szlovákok 141 877
1,8%
104 786
1,2%
175 550
1,2%
25 988
0,3%
30 630
0,3%
21 176
0,2%
9 101
0,1%
Románok 23 695
0,3%
16 221
0,2%
1 051 026
7,2%
14 713
0,2%
15 787
0,2%
12 624
0,1%
8 874
0,1%
Ruszinok 547 770
3,7%
Horvátok 58 931
0,7%
47 337
0,5%
12 346
0,1%
20 423
0,2%
33 014
0,3%
17 609
0,2%
13 895
0,1%
Szerbek 17 132
0,2%
7 031
0,1%
213 585
1,5%
5 158
0,1%
4 583
0,1%
12 235
0,1%
2 805
0,02%
Szlovének 6 087
0,1%
5 464
0,1%
20 336
0,1%
4 473
0,1%
4 205
0,04%
1 731
0,01%
Cigányok 6 989
0,1%
7 841
0,1%
76 209
0,5%
21 387
0,2%
25 633
0,3%
34 957
0,3%
6 404
0,1%
Egyéb 26 123
0,3%
18 946
0,2%
29 210
0,2%
14 161
0,1%
14 534
0,1%
17 462
0,2%
16 369
0,2%
Zsidók 139 041
0,9%
Összesen 7 986 875 8 685 109 14 679 573 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 709 463

Megjegyzések: Az 1941-es adatok a bécsi döntések utáni Magyarország területére vonatkoznak. A zsidókat (1941 kivételével) vallási kisebbségként kezelték.

A népesedés változásai a mai Magyarország területére vetítve

szerkesztés

A magyarországi népszámlálások 1869-es, 1880-as, 1890-es, 1900-as, 1910-es, 1920-as, 1930-as, 1941-es, 1949-es, 1960-as, 1970-es, 1980-as, 1990-es, 2001-es és 2011-es 2022-es eredménye.

[15][16]

 
Magyarország korfája 1960-ban, szembetűnő az első világháború miatti születéskimaradás és a Ratkó-korszak
 
Magyarország korfája 2005-ben[17]
 
Magyarország népességének változása 1910 és 2009 között, évekre bontva

Magyarország népesedésére a 20. században a folyamatos változékonyság, demográfiai csúcsok és hullámvölgyek váltakozása volt jellemző. Az első világháborúig igen jelentős volt a népességnövekedés dinamikája a kedvező népmozgalmi arányszámoknak és a központi országrészben (mai országterület) a tengerentúli kivándorlást ellensúlyozó budapesti vándorlási nyereségnek köszönhetően. A termékenység mérséklődése már a századfordulón megindult, azonban egészen a világháborúig nem volt jelentős. Az első nagy fordulópont a világégés kezdetén következett be, emelkedett a halálozási ráta, drasztikusan visszaesett a termékenység a fiatal férfi népesség távolléte és ezzel összefüggésben a nők munkába állása miatt. A legdrasztikusabb visszaesés Budapesten következett be.[18] A háború után újra emelkedett a születések száma, viszont a világégés előtti szintet nem érte el, tulajdonképpen ekkor kezdődött Magyarország és Európa demográfiai hanyatlása. A Horthy-korszakban a meghozott szociális és egészségügyi intézkedéseknek köszönhetően (OTI megalapítása, kórházak építése, orvosegyetemek fejlesztése) látványosan növekedett a születéskor várható élettartam (lásd diagram), folyamatosan csökkent a halálozási ráta, azonban a születési ráta ennél nagyobb mértékben csökkent, így a népességnövekedés csillapodásával jellemezhető a korszak. A trianoni békeszerződés miatt menekültek tömegei érkeztek az anyaországba, aminek következtében lakáshiány alakult ki a nagyobb városokban és közigazgatási központokban, a legsúlyosabb helyzet a fővárosban alakult ki,[19] részeben ennek hatására vált általánossá a budapesti egykézés. A XX. századi magyar történelem legsötétebb időszaka, a második világháború újabb fordulatot hozott. A termékenység visszaesése az első világháború időszakával ellentétben nem volt jelentős, azonban a halálozási ráta drasztikusan emelkedett a harci események, ostromok és a vészkorszak miatt. Az ország 1944-1945 között hozzávetőlegesen félmillió állampolgárát veszítette el a mai országterületről, ebből 200 000 a holokauszt áldozatainak száma.[20] A béke beköszöntével jelentősen lecsökkent a halálozási ráta, és részben pszichológiai okokra visszavezethetően növekedett a születési ráta, így felgyorsult a népességnövekedés. Az 1940-es évek második felében az ország további több százezer állampolgárt veszített (németek kitelepítése, zsidók kivándorlása Izraelbe és a szovjet csapatok elől nyugatra menekülők), ezt a veszteséget azonban pótolta a határon túli magyarok bevándorlása és a természetes szaporulat. Az 1949 és 1956 közötti időszak az újkori magyar népesedés egyik leginkább közismert időszaka. A Ratkó Anna népjóléti- majd egészségügyi miniszter nevét viselő korszakban soha nem látott szintre csökkent a halálozási ráta részben a társadalombiztosítás általános kiterjesztése miatt, a gyermektelenségi adó bevezetése és az abortusztilalom szigorú betartása miatt pedig látványosan megemelkedett a születések száma, így a természetes szaporulat a magyar viszonyokhoz képest nagyon magas szintet ért el, évente 100 000 fővel gyarapodott az ország népessége.[21] Az ebben az időszakban születetteket Ratkó-gyerekeknek szokás nevezni, generációjuk szembetűnő Magyarország korfáján. 1956-ban feloldották az abortusztilalmat, a forradalom leverése után pedig eltörölték a gyermektelenségi adót. A tömeges abortuszok (1960 és 1973 között több volt az abortuszok száma, mint a születéseké![22]) és a fogamzásgátlás elterjedése miatt az 1960-as évekre jelentősen lecsökkent a termékenység, azóta egy magyar nő az 1974-1977 közti kisebb demográfiai csúcsot leszámítva átlagosan 2-nél kevesebb gyermeket szül, így közel fél évszázada nem biztosított a népesség reprodukciója (újratermelődése). 1962-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb a teljes termékenységi arányszám a Földön. A '60-as évek óta megkezdődött a halálozási ráta növekedése az elöregedés és társadalmi okok (túlhajszoltság a második gazdaság miatt, stressz, alkoholizmus, a világon legmagasabb öngyilkossági ráta stb.) miatt. A Kádár-korszak szerény népszaporulata egyedül 1974 és 1977 között élénkült meg a Ratkó-unokák megszületése és az abortusz szigorítása miatt. 1981 óta már nem tudta az egyre növekvő halálozások számát az egyre csökkenő születések száma ellensúlyozni, megkezdődött a természetes fogyás, amely azóta is tart. Az 1980-as években a természetes fogyást kivándorlás is súlyosbította, közel 200 000 fő volt az ország vándorlási vesztesége az említett évtizedben.[23] A rendszerváltás óta felgyorsult a népesség csökkenése, üteme 1999-ben érte el mélypontját, azóta enyhén lassult a csökkenés. Az ország vándorlási egyenlege 1988 óta pozitív, az azóta érkezetteknek köszönhetően csak 2010 augusztusára csökkent az ország népessége a lélektani 10 millió alá. A határon túli magyarok bevándorlása nélkül az ország népességvesztesége meghaladná az 1 000 000 főt (összehasonlításképpen: a pesti oldal lakossága).

Népsűrűség

szerkesztés


Természetes népmozgalom

szerkesztés

Adatok: Központi Statisztikai hivatal.[24]

Születések és halálozások

szerkesztés

[25][26]

Népesség (ezer fő) Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás Nyers születési arányszám Nyers halálozási arányszám Természetes szaporodás (1000 főre) Teljes termékenységi arányszám Vándorlási különbség
1918 128 000 207 000 -79 000 15.3 25.7 -10.4
1919 7 860 217 000 157 000 60 000 27.6 20.0 7.6
1920 7 940 249 000 170 000 79 000 31.4 21.4 10.0
1921 8 020 255 000 170 000 85 000 31.8 21.2 10.6
1922 8 080 249 000 173 000 76 000 30.8 21.4 9.4
1923 8 170 239 000 159 000 80 000 29.2 19.5 9.7
1924 8 220 221 000 168 000 53 000 26.9 20.4 6.5
1925 8 300 235 000 142 000 93 000 28.3 17.1 11.2
1926 8 370 229 000 140 000 89 000 27.4 16.7 10.7
1927 8 490 219 000 151 000 68 000 25.8 17.8 8.0
1928 8 510 225 000 146 000 79 000 26.4 17.2 9.2
1929 8 580 215 000 153 000 62 000 25.1 17.8 7.3
1930 8 660 220 000 134 000 86 000 25.4 15.5 9.9
1931 8 730 207 000 145 000 62 000 23.7 16.6 7.1
1932 8 783 206 000 157 000 49 000 23.4 17.9 5.5
1933 8 845 194 000 130 000 64 000 21.9 14.7 7.2
1934 8 915 194 279 129 049 65 230 21.8 14.5 7.3
1935 8 980 189 479 136 923 52 556 21.1 15.2 5.9
1936 9 040 183 369 128 333 55 036 20.3 14.2 6.1
1937 9 100 182 449 128 049 54 400 20.0 14.1 6.0
1938 9 159 182 206 130 628 51 578 19.9 14.3 5.6
1939 9 217 178 633 124 591 54 042 19.4 13.5 5.9
1940 9 280 185 562 132 735 52 827 20.0 14.3 5.7
1941 9 340 177 047 123 349 53 698 19.0 13.2 5.7
1942 9 392 187 187 136 844 50 343 19.9 14.6 5.4
1943 9 440 173 295 127 158 46 137 18.4 13.5 4.9
1944 9 250 190 000 144 048 45 952 20.5 15.6 5.0
1945 9 055 169 091 211 323 -42 232 18.7 23.3 -4.7
1946 9 042 169 120 135 486 33 634 18.7 15.0 3.7 2,38
1947 9 093 187 316 117 537 69 779 20.6 12.9 7.7 2,63
1948 9 158 191 907 105 780 86 127 21.0 11.6 9.4 2,63
1949 9 249 190 398 105 718 84 680 20.6 11.4 9.2 2,54
1950 9 338 195 567 106 902 88 665 20.9 11.4 9.5 2,60
1951 9 423 190 645 109 998 80 647 20.2 11.7 8.6 2,53
1952 9 504 185 820 107 443 78 377 19.6 11.3 8.2 2,47
1953 9 595 206 926 112 039 94 887 21.6 11.7 9.9 2,76
1954 9 706 223 347 106 670 116 677 23.0 11.0 12.0 2,97
1955 9 825 210 430 97 848 112 582 21.4 10.0 11.5 2,80
1956 9 911 192 810 104 236 88 574 19.5 10.5 8.9 2,59
1957 9 840 167 202 103 645 63 557 17.0 10.5 6.5 2,30
1958 9 882 158 428 97 866 60 562 16.0 9.9 6.1 2,18
1959 9 937 151 194 103 880 47 314 15.2 10.5 4.8 2,09
1960 9 984 146 461 101 525 44 936 14.7 10.2 4.5 2,02
1961 10 029 140 365 96 410 43 955 14.0 9.6 4.4 1,94
1962 10 072 130 053 108 273 21 780 12.9 10.7 2.2 1,79
1963 10 104 132 335 99 871 32 464 13.1 9.9 3.2 1,82
1964 10 135 132 141 100 830 31 311 13.0 9.9 3.1 1,80
1965 10 160 133 009 108 119 24 890 13.1 10.6 2.4 1,81
1966 10 197 138 489 101 943 36 546 13.6 10.0 3.6 1,88
1967 10 223 148 886 109 530 39 356 14.6 10.7 3.8 2,01
1968 10 275 154 419 115 354 39 065 15.0 11.2 3.8 2,06
1969 10 316 154 318 116 659 37 659 15.0 11.3 3.7 2,03
1970 10 338 151 819 120 197 31 622 14.7 11.6 3.1 1,97
1971 10 368 150 640 123 009 27 631 14.5 11.9 2.7 1,92
1972 10 398 153 625 118 991 34 634 14.8 11.4 3.3 1,94
1973 10 432 156 224 123 366 32 858 15.0 11.8 3.1 1,95
1974 10 479 186 288 125 816 60 472 17.8 12.0 5.8 2,30
1975 10 532 194 240 131 102 63 138 18.4 12.4 6.0 2,38
1976 10 589 185 405 132 240 53 165 17.5 12.5 5.0 2,26
1977 10 637 177 574 132 031 45 543 16.7 12.4 4.3 2,17
1978 10 673 168 160 140 121 28 039 15.8 13.1 2.6 2,08
1979 10 698 160 364 136 829 23 535 15.0 12.8 2.2 2,02
1980 10 707 148 673 145 355 3 318 13.9 13.6 0.3 1,92
1981 10 700 142 890 144 757 -1 867 13.3 13.5 -0.2 1,88
1982 10 683 133 559 144 318 -10 759 12.5 13.5 -1.0 1,78
1983 10 656 127 258 148 643 -21 385 11.9 13.9 -2.0 1,73
1984 10 619 125 359 146 709 -21 350 11.8 13.8 -2.0 1,73
1985 10 579 130 200 147 614 -17 414 12.3 14.0 -1.6 1,83
1986 10 534 128 204 147 089 -18 885 12.2 14.0 -1.8 1,83
1987 10 486 125 840 142 601 -16 761 12.0 13.6 -1.6 1,79
1988 10 443 124 296 140 042 -15 746 11.9 13.4 -1.5 1,78
1989 10 398 123 304 144 695 -21 391 11.9 13.9 -2.1 1,78
1990 10 374 125 679 145 660 -19 981 12.1 14.0 -1.9 1,84
1991 10 373 127 207 144 813 -17 606 12.3 14.0 -1.7 1,85
1992 10 369 121 724 148 781 -27 057 11.7 14.3 -2.6 1,76
1993 10 357 117 033 150 244 -33 211 11.3 14.5 -3.2 1,68
1994 10 343 115 598 146 889 -31 291 11.2 14.2 -3.0 1,64
1995 10 329 112 054 145 431 -33 377 10.8 14.1 -3.2 1,57
1996 10 311 105 272 143 130 -37 858 10.2 13.9 -3.7 1,45
1997 10 290 100 350 139 434 -39 084 9.8 13.6 -3.8 1,37
1998 10 267 97 301 140 870 -43 569 9.5 13.7 -4.2 1,33
1999 10 238 94 645 143 210 -48 565 9.2 14.0 -4.7 1,29
2000 10 211 97 597 135 601 -38 004 9.6 13.3 -3.7 1,31
2001 10 198 97 047 132 183 -35 136 9.5 13.0 -3.4 1,31
2002 10 165 96 804 132 833 -36 029 9.5 13.1 -3.5 1,31
2003 10 129 94 647 135 823 -41 176 9.3 13.4 -4.1 1,28
2004 10 108 95 137 132 492 -37 355 9.4 13.1 -3.7 1,28
2005 10 088 97 496 135 732 -38 236 9.7 13.5 -3.8 1,32
2006 10 072 99 871 131 603 -31 732 9.9 13.1 -3.2 1,35
2007 10 056 97 613 132 938 -35 325 9.7 13.2 -3.5 1,32
2008 10 038 99 149 130 027 -30 878 9.9 13.0 -3.1 1,35
2009 10 022 96 450 130 350 -33 900 9.6 13.0 -3.4 1,33
2010 10 000 90 335 130 456 -40 121 9.0 13.0 -4.0 1,26 12 154
2011 9 958 88 049 128 795 -40 746 8.8 12.9 -4.1 1,24 12 918
2012 9 932 90 269 129 440 -39 200 9.1 13.0 -3.9 1,34 10 822
2013 9 908 88 689 126 778 -38 089 9.0 12.8 -3.8 1,34 4 277
2014 9 877 91 510 126 308 -34 798 9.3 12.8 -3.8 1,41 12 368
2015 9 855 91 690 131 697 -40 007 9.3 13.4 -4.1 1,41 15 119
2016 9 830 93 063 127 053 -33 990 9.5 12.9 -3.4 1,49 13 729
2017 9 797 91 577 131 674 -40 097 9,4 13,5 -4,1 1,49 28 241
2018 9 778 89 807 131 045 -41 238 9,2 13,4 -4,2 1,49 35 623
2019 9 772 89 193 129 603 -40 410 9,1 13,3 -4,1 1,49 37 180
2020 9 769 92 338 141 002 -48 664 9,5 14,3 -4,8 1,56 9 910
2021 9 730 93 039 155 621 -62 582 9,6 16,0 -6,2 1,59 20 820
2022 9 689 88 491 136 446 -47 955 9,1 14,1 -5,0 1,52 36 300
2023 9 597 85 200 127 200 -42 000 8,9 13,3 -4,4 1,50 25 000
2024 9 580

Csecsemőhalálozás

szerkesztés

A csecsemőhalálozási arányszám a 2. világháború óta gyorsan csökkent. 1949-ben ez 91,0 volt, 1960-ban 47,6, 1970-ben 35,9, 1980-ban 23,2, 1990-ben 14,8, 2000-ben 9,2, 2010-ben 5,1, 2020-ban 3,4.[5]

Teljes termékenységi arányszám

szerkesztés

A termékenységi ráta 2,1-es értéke jelenti a népesség számának stagnálását. Az ez alatti értékek értelemszerűen csökkenést jeleznek. [27][28][29]

Nemzetközi összehasonlításban a termékenységi arányszámot illetően Magyarország az európai középmezőnyben helyezkedik el. Az utóbbi évtized legkedvezőbb adata a KSH mérései szerint 2021-ben volt, 1,59, ami 2022-re 1,52-re mérséklődött.[30]

Év Teljes termékenységi arányszám
1900–1901 5.28
1910–1911 4.67 
1920–1921 3.84 
1930–1931 2.84 
1940–1945 2.48 
1946-1950 2.55 
1951–1955 2.70 
1956–1960 2.23 
1961–1965 1.83 
1966–1970 1.99 
Év Teljes termékenységi arányszám
1971–1975 2.09 
1976–1980 2.08 
1981–1985 1,79 
1986–1990 1.80 
1991–1995 1.70 
1996–2000 1.35 
2001–2005 1.30 
2006–2010 1.32 
2011–2015 1.34 
2016-2020 1.50 
Év Teljes termékenységi arányszám

Születéskor várható élettartam

szerkesztés

[31]

 
Magyarország termékenységi rátája megyék szerint (2014)
  1.7 - 1.9
  1.5 - 1.7
  1.4 - 1.5
  1.3 - 1.4
  < 1.3

2013-ban a születéskor várható élettartam a férfiak és a nők esetében is az eddig számított legmagasabb érték volt, a férfiaknál 72,01 év, a nőknél 78,73 év. A férfiak 6,9 évvel, a nők 5,0 évvel számíthatnak hosszabb életre, mint 1990-ben.

Magyarországon a várható élettartamban nem csak a nemek közti különbség jelentős, hanem regionális szinten is nagy eltérések vannak.[32] 2013-ban a férfiak várható élettartama Budapesten a legmagasabb (73,94 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (69,25 év), míg a nőké Zala megyében a legmagasabb (80,31 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (77,26 év).

A nemek közötti különbség országosan 6,7 év, Budapesten a legkisebb (5,4 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legnagyobb (8,0 év).

Férfi Különbség
1960 65,89 70,10 4,21
1970 66,31 72,08 5,77
1980 65,45 72,70 7,25
1990 65,13 73,71 8,58
2000 67,11 75,59 8,48
2010 70,50 78,11 7,61
2020 72,21 78,74 6,53

További adatok

szerkesztés

2016-ban a magyar lakosság 52 százaléka ugyanazon a településen él, ahol született. Leginkább a falvak lakossága (56%), illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint Hajdú-Bihar megyében élők nem költöznek el eredeti lakóhelyükről (66 százalék fölött).[33] Ezen adatok szerint, érdekes megfigyelés, hogy az 1910-es népszámlálások adataival összevetve, a két, magukat legnagyobb arányban magyar nemzetiségűnek vallott megyében (Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar) a legkisebb az elköltözés aránya.

Magyarország népesedési kilátásai 2023-ban 2050-ig

szerkesztés

2023 szeptemberében Obádovics Csilla és Tóth G. Csaba népesedéskutatók a Statisztikai Szemlében tanulmányt tettek közzé Magyarország népességének 2050-ig várható alakulásáról.[34][35]

Eszerint Magyarország népességének csökkenése a jövőben is folytatódik. A közepes becslések szerint 2050-re a jelenlegi 9,7 millióról 8,5 millió főre csökken a lakosság. Amennyiben a termékenységet sikerül növelni, 8,8 millió fő él majd az országban. Ha eltekintünk a várható migrációtól, akkor a népesség várható létszáma 8,2 millió fő lesz majd. Népességnövekedés csak Budapesten és környékén várható, a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon alig változik, illetve kismértékben csökken, a többi régióban jelentősen, akár 20%-ot is meghaladóan csökken majd a népességszám.

  1. a b Előd Fruzsina, Bakró-Nagy Ferenc - Magányosodunk, öregszünk, de egyre jobb munkáink vannak / 12 érdekes ábra Magyarországról (Telex.hu, 2023.12.31.)
  2. [1]
  3. Pongrácz Rita - Ettől válnak forró katlanná városaink: a hősziget hatás (masfelfok.hu, 2021.0727.)
  4. 2001-es népszámlálás (nemzetiségek)
  5. [2]
  6. [3]
  7. a b c Kocsis, Károly, Őri Péter, Faragó Tamás, Tóth Pál Péter.szerk.: Kocsis Károly, Őri Péter: Népesedési múlt, Magyarország Nemzeti Atlasza – 3. kötet – Társadalom. Budapest: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, CSFK Földrajztudományi Intézet (2021). ISBN 978-963-9545-63-2 
  8. a b Kocsis, Károly, Tátrai Patrik, Agárdi Norbert, Balizs Dániel, Bognár András, Bottlik Zsolt, Kovács Anikó, Varga Árpád E., Farkas Zoltán, Keresztesi Zoltán, Koczó Fanni, Nemerkényi Zsombor, Szabó Balázs, Szabó Renáta, Sziládi József, Bagaméri Gergely, Balázs Éva, Butor Zsanett, Gertheis Anna, Szigeti Csaba, Veszely Zsuzsanna, Gercsák Gábor, Klinghammer István. A Kárpát–Pannon-térség változó etnikai arculata a 15. század végétől a 21. század elejéig, 3. kiadás, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet (2015). ISBN 978-963-9545-48-9 
  9. a b Kocsis, Károly, Tátrai Patrik, Agárdi Norbert, Balizs Dániel, Kovács Anikó, Gercsák Tibor, Klinghammer István, Tiner Tibor. A Kárpát–Pannon-térség változó etnikai arculata a 15. század végétől a 21. század elejéig – Térképmagyarázó, 3. kiadás átdolgozott és bővített kiadás (magyar és angol nyelven), Budapest: Hungarian Academy of Sciences, Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Geographical Institute (2015). ISBN 978-963-9545-48-9 
  10. Kocsis, Károly. V. Népesség és társadalom – Demográfiai jellemzők és folyamatok – Magyarország népessége – Anyanyelv, nemzetiség alakulása, Magyarország a XX. században – II. Kötet: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság (hungarian nyelven). Szekszárd: Babits Kiadó (1996–2000). ISBN 963-9015-08-3 
  11. Kocsis, Károly: Series of Ethnic Maps of the Carpatho-Pannonian Area
  12. Árpád, Varga E.. Népszámlálások Erdély területén 1850 és 1910 között (1999) 
  13. 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912) | Könyvtár | Hungaricana
  14. A népesség változó etnikai arculata Magyarország mai területén (térkép+adatsor+elemzés) (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 2009, ISBN 978-963-9545-19-9)
  15. Központi Statisztikai Hivatal - Népszámlálás, 2011, ksh.hu
  16. Tájékoztató a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól , parlament.hu
  17. https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, január 1. (Interaktív korfa 1870-2050 között) - Központi Statisztikai Hivatal
  18. Grafikonok, természetes szaporodás illetve fogyás, 1901-2000 (Népszámlálás)
  19. A tömegszállások rejtelmeiről (1922)
  20. Stark Tamás: A magyar zsidóság a vészkorszakban és a második világháború után
  21. Száz éve született a Ratkó-korszak névadója (National Geographic)
  22. Kamarás Ferenc: Terhességmegszakítások Magyarországon. [2009. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 24.)
  23. Vándorlási különbözet (KSH)
  24. Hungarian Central Statistical Office[halott link]
  25. B.R. Mitchell. European historical statistics, 1750-1975.
  26. http://unstats.un.org/unsd/demographic/products/dyb/dybsets/1948%20DYB.pdf United nations. Demographic Yearbook 1948
  27. Magyarország a XX. században / Születési mozgalom és termékenység. Mek.niif.hu. Hozzáférés ideje: 2010-10-19.
  28. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Archiválva 2009. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. (PDF). Hozzáférés ideje: 2010-10-19.
  29. [4]
  30. https://hvg.hu/gazdasag/20230922_demografia_termekenyseg_szuletesek - számos grafikonnal
  31. Népesség, népmozgalom (1900–)
  32. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
  33. Drámai adatok, öregszünk, fogyunk. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
  34. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/all/2023/2023_09/2023_09_763.pdf
  35. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231001/abrakon-mutatjuk-mennyire-kell-felni-a-magyarorszagot-sujto-nepesedesi-katasztrofatol-642611

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország népessége témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés