Magyarország népessége
Magyarország népessége 2021. január 1-jén 9 730 526 fő volt,[1] ami 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve elöregedő. Ez a létszám a 2022-es népszámlálás 2023-ban közzétett demográfiai adatai alapján 9 603 634 főre csökkent.[2] 2010 augusztusában 4 302 827 lakást tartottak számon az ország területén. Nemzetiségi szempontból viszonylag homogénnek tekinthető, a 2011-es népszámláláson a lakosság 83,7%-a magyarnak vallotta magát, 14,7% nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre és 1,69%-a vallotta magát egy másik nemzetiséghez tartozónak, úgy, hogy ezzel együtt magyarnak nem (a 2011-es népszámláláson egy személy több nemzetiséget is megjelölhetett). A magyar nyelvet beszéli a lakosság 99%-a.
Magyarország népessége a XXI. században szerkesztés
Nemzetiségek szerkesztés
| Nemzetiség | 2001 | 2011 | 2022 | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Lélekszám | % | Lélekszám | % | Lélekszám | % | |
| magyar | 9 416 045 | 92,3% | 8 314 029 | 83,6% | 8 095 852 | 84,2% |
| bolgár | 1 358 | 0,0% | 3 556 | 0,0% | 3 770 | 0,0% |
| cigány | 189 984 | 2,0% | 308 957 | 3,6% | 200 306 | 2,0% |
| görög | 2 059 | 0,0% | 3 916 | 0,0% | 4 773 | 0,0% |
| horvát | 15 597 | 0,2% | 23 561 | 0,3% | 19 099 | 0,1% |
| lengyel | 2 962 | 0,0% | 5 730 | 0,0% | 5 602 | 0,0% |
| német | 62 105 | 0,6% | 131 951 | 1,6% | 98 402 | 1,0% |
| örmény | 620 | 0,0% | 3 293 | 0,0% | 3 242 | 0,0% |
| román | 7 995 | 0,1% | 26 345 | 0,3% | 18 195 | 0,1% |
| ruszin | 1 098 | 0,0% | 3 323 | 0,0% | 5 162 | 0,0% |
| szerb | 3 816 | 0,0% | 7 210 | 0,1% | 8 035 | 0,0% |
| szlovák | 17 693 | 0,2% | 29 647 | 0,3% | 25 534 | 0,2% |
| szlovén | 3 025 | 0,0% | 2 385 | 0,0% | 2 984 | 0,0% |
| egyéb | 16 086 | 0,1% | 73 399 | 0,9% | 66 654 | 0,6% |
| nem válaszolt | 570 537 | 5,6% | 1 455 883 | 14,7% | 1 316 716 | 13,7% |
| Teljes | 10 198 315 | 9 937 628 | 9 603 634 | |||
- Megjegyzés: A százalékos arányok csak a nemzetiségi kérdésre érdemi választ adók arányát tükrözik
- Egy személy 2001-ben csak egy, 2011-ben viszont több nemzetiséghez tartozónak is vallhatta magát
Világnézeti megoszlás 2022-ben szerkesztés
| Vallás | Lélekszám |
|---|---|
| Teljes lakosság | 9 603 634 |
| Katolikus | 2 886 634 (29,22%) |
| Református | 943 982 (9,83%) |
| Evangélikus | 176 503 (1,84%) |
| Hit Gyülekezete | 22 674 (0,23%) |
| Jehova tanúi | 22 249 (0,23%) |
| Baptista | 17 662 (0,18%) |
| Ortodox keresztény | 15 578 (0,16%) |
| Más keresztény felekezet | 78 639 |
| Muszlim | 7 983 |
| Izraelita | 7 635 (0,08%) |
| Más vallási közösséghez, felekezethez tartozó | 21 994 (14,5%) |
| Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó | 1 549 610 (16,1%) |
| Nem kíván válaszolni | 3 852 533 (40,1%) |
Történelmi szerkesztés
900-1910 szerkesztés
| Időpont | Népesség | A magyarok aránya | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
| 900 | kb. 800 000 -1348 000 | 35-55% | Mind a honfoglaló magyarok, mind a Kárpát-medencében élő népek lélekszáma ismeretlen. Szt. István királyságában az államalapításkor közel 1 millióan élhettek. Vékony Gábor szerint (Molnár Erik nyomán) 900 körül 1 348 000 fő élt itt. A honfoglalók számát max. 400 000 főre teszik (Györffy Gy. nyomán) |
| 1222 | kb. 2 000 000 | ?70-80*% | Az Aranybulla ideje. A népesség alakulásban fontos szerepet játszott a besenyők és az úzok letelepítése. |
| 1242 | kb. 1 800 000 | ? | A tatárjárás után. Az első demográfiai mélypont. |
| 1332 | 2 300 000 | ? | A pápai tizedjegyzék készítésének idején. |
| 1370 | 2 500 000 | 60-70% | Az Anjou-házi királyok kora. |
| 1500 | 3 500 000 | 80%** | Az egyházi intézményrendszer és az 1498. évi törvénycikkek alapján, a török hódítás előtt. |
| 1699 | 3 300 000 | 50-55% | A karlócai béke ideje (kevesebb mint 2 millió magyar). |
| 1711 | 3 000 000 | 53% | A Rákóczi-szabadságharc vége (1,6 millió magyar). |
| 1790 | 8 525 480 | 37,7% | 3,2 millió magyar (alsó becslés) |
| 1828 | 3 567 508 | 40-45% | 4,6-5,2 millió magyar (felső becslés) |
| 1846 | 12 033 399 | 40-45% | 4,8-5,4 millió magyar (alsó becslés) |
| 1880 | 13 749 603 | 46% | 6,3 millió magyar (alsó becslés) |
| 1900 | 16 838 255 | 51,4% | 8,6 millió magyar (alsó becslés) |
| 1910 | 18 264 533 | 54,5% | 9,95 millió magyar (alsó becslés) |
- Megjegyzés: A fenti adatok a Magyar Királyság területére vonatkoznak, nem a mai Magyarország területére.
- Megjegyzés (1500-as 80%): Valószínűtlenül magas arány (a felvidéki hegyvidék tömegében szlovák, Dél-Erdély román és szász, Kelet-Bánság és Beszterce-Máramaros román, Szlavónia horvát összefüggő népessége miatt) . Még a mai Magyarország területére vetítve is kérdéses a 80%-os arány (bár ott hihető), tekintve a városok és a nyugati határvidék jelentős német népességét, a kunok és jászok településeit, akik az elmagyarosodás utolsó fázisában voltak.
1495-1910 szerkesztés
| Nemzetiség | 1495 | 1715 | 1784 | 1880 | 1900 | 1910 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Magyarok | 990 000 95,9% |
1 176 000 79,5% |
2 103 000 79,0% |
4 402 364 82,4% |
5 890 999 85,9% |
6 730 299 88,4% |
| Németek | 17 000 1,6% |
136 600 9,2% |
291 900 11% |
606 363 11,3% |
604 751 8,8% |
553 179 7,3% |
| Szlovákok | n.a. |
37 700 2,5% |
130 400 4,9% |
199 788 3,7% |
192 227 2,8% |
165 317 2,2% |
| Horvátok | 1 200 0,1% |
58 900 4% |
71 700 2,7% |
59 251 1,1% |
68 161 1% |
62 018 0,8% |
| Egyéb | 23 800 2,4% |
70 800 4,8% |
66 214 2,4% |
75 598 1,5% |
98 277 1,5% |
101 301 1,3% |
| Összesen | 1 032 000 | 1 480 000 | 2 663 214 | 5 343 364 | 6 854 415 | 7 612 114 |
- Megjegyzés: A mai országterületre vetítve
1920-1980 szerkesztés
| Nemzetiség | 1920 | 1930 | 1941 | 1949 | 1960 | 1970 | 1980 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magyarok | 7 155 973 89,6% |
8 000 335 92,1% |
11 881 455 80,9% |
9 076 041 98,6% |
9 786 038 98,2% |
10 166 237 98,5% |
10 638 974 99,3% |
| Németek | 550 062 6,9% |
477 153 5,5% |
533 045 3,6% |
22 455 0,2% |
50 765 0,5% |
35 594 0,4% |
11 310 0,1% |
| Szlovákok | 141 877 1,8% |
104 786 1,2% |
175 550 1,2% |
25 988 0,3% |
30 630 0,3% |
21 176 0,2% |
9 101 0,1% |
| Románok | 23 695 0,3% |
16 221 0,2% |
1 051 026 7,2% |
14 713 0,2% |
15 787 0,2% |
12 624 0,1% |
8 874 0,1% |
| Ruszinok | – | – | 547 770 3,7% |
– | – | – | – |
| Horvátok | 58 931 0,7% |
47 337 0,5% |
12 346 0,1% |
20 423 0,2% |
33 014 0,3% |
17 609 0,2% |
13 895 0,1% |
| Szerbek | 17 132 0,2% |
7 031 0,1% |
213 585 1,5% |
5 158 0,1% |
4 583 0,1% |
12 235 0,1% |
2 805 0,02% |
| Szlovének | 6 087 0,1% |
5 464 0,1% |
20 336 0,1% |
4 473 0,1% |
– | 4 205 0,04% |
1 731 0,01% |
| Cigányok | 6 989 0,1% |
7 841 0,1% |
76 209 0,5% |
21 387 0,2% |
25 633 0,3% |
34 957 0,3% |
6 404 0,1% |
| Egyéb | 26 123 0,3% |
18 946 0,2% |
29 210 0,2% |
14 161 0,1% |
14 534 0,1% |
17 462 0,2% |
16 369 0,2% |
| Zsidók | – | – | 139 041 0,9% |
– | – | – | – |
| Összesen | 7 986 875 | 8 685 109 | 14 679 573 | 9 204 799 | 9 961 044 | 10 322 099 | 10 709 463 |
Megjegyzések: Az 1941-es adatok a bécsi döntések utáni Magyarország területére vonatkoznak. A zsidókat (1941 kivételével) vallási kisebbségként kezelték.
A népesedés változásai a mai Magyarország területére vetítve szerkesztés
A magyarországi népszámlálások 1869-es, 1880-as, 1890-es, 1900-as, 1910-es, 1920-as, 1930-as, 1941-es, 1949-es, 1960-as, 1970-es, 1980-as, 1990-es, 2001-es és 2011-es 2022-es eredménye.
Magyarország népesedésére a 20. században a folyamatos változékonyság, demográfiai csúcsok és hullámvölgyek váltakozása volt jellemző. Az első világháborúig igen jelentős volt a népességnövekedés dinamikája a kedvező népmozgalmi arányszámoknak és a központi országrészben (mai országterület) a tengerentúli kivándorlást ellensúlyozó budapesti vándorlási nyereségnek köszönhetően. A termékenység mérséklődése már a századfordulón megindult, azonban egészen a világháborúig nem volt jelentős. Az első nagy fordulópont a világégés kezdetén következett be, emelkedett a halálozási ráta, drasztikusan visszaesett a termékenység a fiatal férfi népesség távolléte és ezzel összefüggésben a nők munkába állása miatt. A legdrasztikusabb visszaesés Budapesten következett be.[10] A háború után újra emelkedett a születések száma, viszont a világégés előtti szintet nem érte el, tulajdonképpen ekkor kezdődött Magyarország és Európa demográfiai hanyatlása. A Horthy-korszakban a meghozott szociális és egészségügyi intézkedéseknek köszönhetően (OTI megalapítása, kórházak építése, orvosegyetemek fejlesztése) látványosan növekedett a születéskor várható élettartam (lásd diagram), folyamatosan csökkent a halálozási ráta, azonban a születési ráta ennél nagyobb mértékben csökkent, így a népességnövekedés csillapodásával jellemezhető a korszak. A trianoni békeszerződés miatt menekültek tömegei érkeztek az anyaországba, aminek következtében lakáshiány alakult ki a nagyobb városokban és közigazgatási központokban, a legsúlyosabb helyzet a fővárosban alakult ki,[11] részeben ennek hatására vált általánossá a budapesti egykézés. A XX. századi magyar történelem legsötétebb időszaka, a második világháború újabb fordulatot hozott. A termékenység visszaesése az első világháború időszakával ellentétben nem volt jelentős, azonban a halálozási ráta drasztikusan emelkedett a harci események, ostromok és a vészkorszak miatt. Az ország 1944-1945 között hozzávetőlegesen félmillió állampolgárát veszítette el a mai országterületről, ebből 200 000 a holokauszt áldozatainak száma.[12] A béke beköszöntével jelentősen lecsökkent a halálozási ráta, és részben pszichológiai okokra visszavezethetően növekedett a születési ráta, így felgyorsult a népességnövekedés. Az 1940-es évek második felében az ország további több százezer állampolgárt veszített (németek kitelepítése, zsidók kivándorlása Izraelbe és a szovjet csapatok elől nyugatra menekülők), ezt a veszteséget azonban pótolta a határon túli magyarok bevándorlása és a természetes szaporulat. Az 1949 és 1956 közötti időszak az újkori magyar népesedés egyik leginkább közismert időszaka. A Ratkó Anna népjóléti- majd egészségügyi miniszter nevét viselő korszakban soha nem látott szintre csökkent a halálozási ráta részben a társadalombiztosítás általános kiterjesztése miatt, a gyermektelenségi adó bevezetése és az abortusztilalom szigorú betartása miatt pedig látványosan megemelkedett a születések száma, így a természetes szaporulat a magyar viszonyokhoz képest nagyon magas szintet ért el, évente 100 000 fővel gyarapodott az ország népessége.[13] Az ebben az időszakban születetteket Ratkó-gyerekeknek szokás nevezni, generációjuk szembetűnő Magyarország korfáján. 1956-ban feloldották az abortusztilalmat, a forradalom leverése után pedig eltörölték a gyermektelenségi adót. A tömeges abortuszok (1960 és 1973 között több volt az abortuszok száma, mint a születéseké![14]) és a fogamzásgátlás elterjedése miatt az 1960-as évekre jelentősen lecsökkent a termékenység, azóta egy magyar nő az 1974-1977 közti kisebb demográfiai csúcsot leszámítva átlagosan 2-nél kevesebb gyermeket szül, így közel fél évszázada nem biztosított a népesség reprodukciója (újratermelődése). 1962-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb a teljes termékenységi arányszám a Földön. A '60-as évek óta megkezdődött a halálozási ráta növekedése az elöregedés és társadalmi okok (túlhajszoltság a második gazdaság miatt, stressz, alkoholizmus, a világon legmagasabb öngyilkossági ráta stb.) miatt. A Kádár-korszak szerény népszaporulata egyedül 1974 és 1977 között élénkült meg a Ratkó-unokák megszületése és az abortusz szigorítása miatt. 1981 óta már nem tudta az egyre növekvő halálozások számát az egyre csökkenő születések száma ellensúlyozni, megkezdődött a természetes fogyás, amely azóta is tart. Az 1980-as években a természetes fogyást kivándorlás is súlyosbította, közel 200 000 fő volt az ország vándorlási vesztesége az említett évtizedben.[15] A rendszerváltás óta felgyorsult a népesség csökkenése, üteme 1999-ben érte el mélypontját, azóta enyhén lassult a csökkenés. Az ország vándorlási egyenlege 1988 óta pozitív, az azóta érkezetteknek köszönhetően csak 2010 augusztusára csökkent az ország népessége a lélektani 10 millió alá. A határon túli magyarok bevándorlása nélkül az ország népességvesztesége meghaladná az 1 000 000 főt (összehasonlításképpen: a pesti oldal lakossága).
Népsűrűség szerkesztés
Természetes népmozgalom szerkesztés
Adatok: Központi Statisztikai hivatal.[16]
Születések és halálozások szerkesztés
| Népesség (ezer fő) | Élveszületés | Halálozás | Természetes szaporodás | Nyers születési arányszám | Nyers halálozási arányszám | Természetes szaporodás (1000 főre) | Teljes termékenységi arányszám | Vándorlási különbség | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1918 | 128 000 | 207 000 | -79 000 | 15.3 | 25.7 | -10.4 | |||
| 1919 | 7 860 | 217 000 | 157 000 | 60 000 | 27.6 | 20.0 | 7.6 | ||
| 1920 | 7 940 | 249 000 | 170 000 | 79 000 | 31.4 | 21.4 | 10.0 | ||
| 1921 | 8 020 | 255 000 | 170 000 | 85 000 | 31.8 | 21.2 | 10.6 | ||
| 1922 | 8 080 | 249 000 | 173 000 | 76 000 | 30.8 | 21.4 | 9.4 | ||
| 1923 | 8 170 | 239 000 | 159 000 | 80 000 | 29.2 | 19.5 | 9.7 | ||
| 1924 | 8 220 | 221 000 | 168 000 | 53 000 | 26.9 | 20.4 | 6.5 | ||
| 1925 | 8 300 | 235 000 | 142 000 | 93 000 | 28.3 | 17.1 | 11.2 | ||
| 1926 | 8 370 | 229 000 | 140 000 | 89 000 | 27.4 | 16.7 | 10.7 | ||
| 1927 | 8 490 | 219 000 | 151 000 | 68 000 | 25.8 | 17.8 | 8.0 | ||
| 1928 | 8 510 | 225 000 | 146 000 | 79 000 | 26.4 | 17.2 | 9.2 | ||
| 1929 | 8 580 | 215 000 | 153 000 | 62 000 | 25.1 | 17.8 | 7.3 | ||
| 1930 | 8 660 | 220 000 | 134 000 | 86 000 | 25.4 | 15.5 | 9.9 | ||
| 1931 | 8 730 | 207 000 | 145 000 | 62 000 | 23.7 | 16.6 | 7.1 | ||
| 1932 | 8 783 | 206 000 | 157 000 | 49 000 | 23.4 | 17.9 | 5.5 | ||
| 1933 | 8 845 | 194 000 | 130 000 | 64 000 | 21.9 | 14.7 | 7.2 | ||
| 1934 | 8 915 | 194 279 | 129 049 | 65 230 | 21.8 | 14.5 | 7.3 | ||
| 1935 | 8 980 | 189 479 | 136 923 | 52 556 | 21.1 | 15.2 | 5.9 | ||
| 1936 | 9 040 | 183 369 | 128 333 | 55 036 | 20.3 | 14.2 | 6.1 | ||
| 1937 | 9 100 | 182 449 | 128 049 | 54 400 | 20.0 | 14.1 | 6.0 | ||
| 1938 | 9 159 | 182 206 | 130 628 | 51 578 | 19.9 | 14.3 | 5.6 | ||
| 1939 | 9 217 | 178 633 | 124 591 | 54 042 | 19.4 | 13.5 | 5.9 | ||
| 1940 | 9 280 | 185 562 | 132 735 | 52 827 | 20.0 | 14.3 | 5.7 | ||
| 1941 | 9 340 | 177 047 | 123 349 | 53 698 | 19.0 | 13.2 | 5.7 | ||
| 1942 | 9 392 | 187 187 | 136 844 | 50 343 | 19.9 | 14.6 | 5.4 | ||
| 1943 | 9 440 | 173 295 | 127 158 | 46 137 | 18.4 | 13.5 | 4.9 | ||
| 1944 | 9 250 | 190 000 | 144 048 | 45 952 | 20.5 | 15.6 | 5.0 | ||
| 1945 | 9 055 | 169 091 | 211 323 | -42 232 | 18.7 | 23.3 | -4.7 | ||
| 1946 | 9 042 | 169 120 | 135 486 | 33 634 | 18.7 | 15.0 | 3.7 | 2,38 | |
| 1947 | 9 093 | 187 316 | 117 537 | 69 779 | 20.6 | 12.9 | 7.7 | 2,63 | |
| 1948 | 9 158 | 191 907 | 105 780 | 86 127 | 21.0 | 11.6 | 9.4 | 2,63 | |
| 1949 | 9 249 | 190 398 | 105 718 | 84 680 | 20.6 | 11.4 | 9.2 | 2,54 | |
| 1950 | 9 338 | 195 567 | 106 902 | 88 665 | 20.9 | 11.4 | 9.5 | 2,60 | |
| 1951 | 9 423 | 190 645 | 109 998 | 80 647 | 20.2 | 11.7 | 8.6 | 2,53 | |
| 1952 | 9 504 | 185 820 | 107 443 | 78 377 | 19.6 | 11.3 | 8.2 | 2,47 | |
| 1953 | 9 595 | 206 926 | 112 039 | 94 887 | 21.6 | 11.7 | 9.9 | 2,76 | |
| 1954 | 9 706 | 223 347 | 106 670 | 116 677 | 23.0 | 11.0 | 12.0 | 2,97 | |
| 1955 | 9 825 | 210 430 | 97 848 | 112 582 | 21.4 | 10.0 | 11.5 | 2,80 | |
| 1956 | 9 911 | 192 810 | 104 236 | 88 574 | 19.5 | 10.5 | 8.9 | 2,59 | |
| 1957 | 9 840 | 167 202 | 103 645 | 63 557 | 17.0 | 10.5 | 6.5 | 2,30 | |
| 1958 | 9 882 | 158 428 | 97 866 | 60 562 | 16.0 | 9.9 | 6.1 | 2,18 | |
| 1959 | 9 937 | 151 194 | 103 880 | 47 314 | 15.2 | 10.5 | 4.8 | 2,09 | |
| 1960 | 9 984 | 146 461 | 101 525 | 44 936 | 14.7 | 10.2 | 4.5 | 2,02 | |
| 1961 | 10 029 | 140 365 | 96 410 | 43 955 | 14.0 | 9.6 | 4.4 | 1,94 | |
| 1962 | 10 072 | 130 053 | 108 273 | 21 780 | 12.9 | 10.7 | 2.2 | 1,79 | |
| 1963 | 10 104 | 132 335 | 99 871 | 32 464 | 13.1 | 9.9 | 3.2 | 1,82 | |
| 1964 | 10 135 | 132 141 | 100 830 | 31 311 | 13.0 | 9.9 | 3.1 | 1,80 | |
| 1965 | 10 160 | 133 009 | 108 119 | 24 890 | 13.1 | 10.6 | 2.4 | 1,81 | |
| 1966 | 10 197 | 138 489 | 101 943 | 36 546 | 13.6 | 10.0 | 3.6 | 1,88 | |
| 1967 | 10 223 | 148 886 | 109 530 | 39 356 | 14.6 | 10.7 | 3.8 | 2,01 | |
| 1968 | 10 275 | 154 419 | 115 354 | 39 065 | 15.0 | 11.2 | 3.8 | 2,06 | |
| 1969 | 10 316 | 154 318 | 116 659 | 37 659 | 15.0 | 11.3 | 3.7 | 2,03 | |
| 1970 | 10 338 | 151 819 | 120 197 | 31 622 | 14.7 | 11.6 | 3.1 | 1,97 | |
| 1971 | 10 368 | 150 640 | 123 009 | 27 631 | 14.5 | 11.9 | 2.7 | 1,92 | |
| 1972 | 10 398 | 153 625 | 118 991 | 34 634 | 14.8 | 11.4 | 3.3 | 1,94 | |
| 1973 | 10 432 | 156 224 | 123 366 | 32 858 | 15.0 | 11.8 | 3.1 | 1,95 | |
| 1974 | 10 479 | 186 288 | 125 816 | 60 472 | 17.8 | 12.0 | 5.8 | 2,30 | |
| 1975 | 10 532 | 194 240 | 131 102 | 63 138 | 18.4 | 12.4 | 6.0 | 2,38 | |
| 1976 | 10 589 | 185 405 | 132 240 | 53 165 | 17.5 | 12.5 | 5.0 | 2,26 | |
| 1977 | 10 637 | 177 574 | 132 031 | 45 543 | 16.7 | 12.4 | 4.3 | 2,17 | |
| 1978 | 10 673 | 168 160 | 140 121 | 28 039 | 15.8 | 13.1 | 2.6 | 2,08 | |
| 1979 | 10 698 | 160 364 | 136 829 | 23 535 | 15.0 | 12.8 | 2.2 | 2,02 | |
| 1980 | 10 707 | 148 673 | 145 355 | 3 318 | 13.9 | 13.6 | 0.3 | 1,92 | |
| 1981 | 10 700 | 142 890 | 144 757 | -1 867 | 13.3 | 13.5 | -0.2 | 1,88 | |
| 1982 | 10 683 | 133 559 | 144 318 | -10 759 | 12.5 | 13.5 | -1.0 | 1,78 | |
| 1983 | 10 656 | 127 258 | 148 643 | -21 385 | 11.9 | 13.9 | -2.0 | 1,73 | |
| 1984 | 10 619 | 125 359 | 146 709 | -21 350 | 11.8 | 13.8 | -2.0 | 1,73 | |
| 1985 | 10 579 | 130 200 | 147 614 | -17 414 | 12.3 | 14.0 | -1.6 | 1,83 | |
| 1986 | 10 534 | 128 204 | 147 089 | -18 885 | 12.2 | 14.0 | -1.8 | 1,83 | |
| 1987 | 10 486 | 125 840 | 142 601 | -16 761 | 12.0 | 13.6 | -1.6 | 1,79 | |
| 1988 | 10 443 | 124 296 | 140 042 | -15 746 | 11.9 | 13.4 | -1.5 | 1,78 | |
| 1989 | 10 398 | 123 304 | 144 695 | -21 391 | 11.9 | 13.9 | -2.1 | 1,78 | |
| 1990 | 10 374 | 125 679 | 145 660 | -19 981 | 12.1 | 14.0 | -1.9 | 1,84 | |
| 1991 | 10 373 | 127 207 | 144 813 | -17 606 | 12.3 | 14.0 | -1.7 | 1,85 | |
| 1992 | 10 369 | 121 724 | 148 781 | -27 057 | 11.7 | 14.3 | -2.6 | 1,76 | |
| 1993 | 10 357 | 117 033 | 150 244 | -33 211 | 11.3 | 14.5 | -3.2 | 1,68 | |
| 1994 | 10 343 | 115 598 | 146 889 | -31 291 | 11.2 | 14.2 | -3.0 | 1,64 | |
| 1995 | 10 329 | 112 054 | 145 431 | -33 377 | 10.8 | 14.1 | -3.2 | 1,57 | |
| 1996 | 10 311 | 105 272 | 143 130 | -37 858 | 10.2 | 13.9 | -3.7 | 1,45 | |
| 1997 | 10 290 | 100 350 | 139 434 | -39 084 | 9.8 | 13.6 | -3.8 | 1,37 | |
| 1998 | 10 267 | 97 301 | 140 870 | -43 569 | 9.5 | 13.7 | -4.2 | 1,33 | |
| 1999 | 10 238 | 94 645 | 143 210 | -48 565 | 9.2 | 14.0 | -4.7 | 1,29 | |
| 2000 | 10 211 | 97 597 | 135 601 | -38 004 | 9.6 | 13.3 | -3.7 | 1,31 | |
| 2001 | 10 198 | 97 047 | 132 183 | -35 136 | 9.5 | 13.0 | -3.4 | 1,31 | |
| 2002 | 10 165 | 96 804 | 132 833 | -36 029 | 9.5 | 13.1 | -3.5 | 1,31 | |
| 2003 | 10 129 | 94 647 | 135 823 | -41 176 | 9.3 | 13.4 | -4.1 | 1,28 | |
| 2004 | 10 108 | 95 137 | 132 492 | -37 355 | 9.4 | 13.1 | -3.7 | 1,28 | |
| 2005 | 10 088 | 97 496 | 135 732 | -38 236 | 9.7 | 13.5 | -3.8 | 1,32 | |
| 2006 | 10 072 | 99 871 | 131 603 | -31 732 | 9.9 | 13.1 | -3.2 | 1,35 | |
| 2007 | 10 056 | 97 613 | 132 938 | -35 325 | 9.7 | 13.2 | -3.5 | 1,32 | |
| 2008 | 10 038 | 99 149 | 130 027 | -30 878 | 9.9 | 13.0 | -3.1 | 1,35 | |
| 2009 | 10 022 | 96 450 | 130 350 | -33 900 | 9.6 | 13.0 | -3.4 | 1,33 | |
| 2010 | 10 000 | 90 335 | 130 456 | -40 121 | 9.0 | 13.0 | -4.0 | 1,26 | 12 154 |
| 2011 | 9 958 | 88 049 | 128 795 | -40 746 | 8.8 | 12.9 | -4.1 | 1,24 | 12 918 |
| 2012 | 9 932 | 90 269 | 129 440 | -39 200 | 9.1 | 13.0 | -3.9 | 1,34 | 10 822 |
| 2013 | 9 908 | 88 689 | 126 778 | -38 089 | 9.0 | 12.8 | -3.8 | 1,34 | 4 277 |
| 2014 | 9 877 | 91 510 | 126 308 | -34 798 | 9.3 | 12.8 | -3.8 | 1,41 | 12 368 |
| 2015 | 9 855 | 91 690 | 131 697 | -40 007 | 9.3 | 13.4 | -4.1 | 1,41 | 15 119 |
| 2016 | 9 830 | 93 063 | 127 053 | -33 990 | 9.5 | 12.9 | -3.4 | 1,49 | 13 729 |
| 2017 | 9 797 | 91 577 | 131 674 | -40 097 | 9,4 | 13,5 | -4,1 | 1,49 | 28 241 |
| 2018 | 9 778 | 89 807 | 131 045 | -41 238 | 9,2 | 13,4 | -4,2 | 1,49 | 35 623 |
| 2019 | 9 772 | 89 193 | 129 603 | -40 410 | 9,1 | 13,3 | -4,1 | 1,49 | 37 180 |
| 2020 | 9 769 | 92 338 | 141 002 | -48 664 | 9,5 | 14,3 | -4,8 | 1,56 | 9 910 |
| 2021 | 9 730 | 93 039 | 155 621 | -62 582 | 9,6 | 16,0 | -6,2 | 1,59 | 20 820 |
| 2022 | 9 689 | 88 491 | 136 446 | -47 955 | 9,1 | 14,1 | -5,0 | 1,52 | 36 300 |
| 2023 | 9 597 | 85 200 | 127 200 | -42 000 | 8,9 | 13,3 | -4,4 | 1,50 | 25 000 |
| 2024 | 9 580 |
Csecsemőhalálozás szerkesztés
A csecsemőhalálozási arányszám a 2. világháború óta gyorsan csökkent. 1949-ben ez 91,0 volt, 1960-ban 47,6, 1970-ben 35,9, 1980-ban 23,2, 1990-ben 14,8, 2000-ben 9,2, 2010-ben 5,1, 2020-ban 3,4.[5]
Teljes termékenységi arányszám szerkesztés
A termékenységi ráta 2,1-es értéke jelenti a népesség számának stagnálását. Az ez alatti értékek értelemszerűen csökkenést jeleznek. [19][20][21]
Nemzetközi összehasonlításban a termékenységi arányszámot illetően Magyarország az európai középmezőnyben helyezkedik el. Az utóbbi évtized legkedvezőbb adata a KSH mérései szerint 2021-ben volt, 1,59, ami 2022-re 1,52-re mérséklődött.[22]
|
|
|
Születéskor várható élettartam szerkesztés
| 1.7 - 1.9 1.5 - 1.7 1.4 - 1.5 1.3 - 1.4 < 1.3 |
2013-ban a születéskor várható élettartam a férfiak és a nők esetében is az eddig számított legmagasabb érték volt, a férfiaknál 72,01 év, a nőknél 78,73 év. A férfiak 6,9 évvel, a nők 5,0 évvel számíthatnak hosszabb életre, mint 1990-ben.
Magyarországon a várható élettartamban nem csak a nemek közti különbség jelentős, hanem regionális szinten is nagy eltérések vannak.[24] 2013-ban a férfiak várható élettartama Budapesten a legmagasabb (73,94 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (69,25 év), míg a nőké Zala megyében a legmagasabb (80,31 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (77,26 év).
A nemek közötti különbség országosan 6,7 év, Budapesten a legkisebb (5,4 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legnagyobb (8,0 év).
| Férfi | Nő | Különbség | |
|---|---|---|---|
| 1960 | 65,89 | 70,10 | 4,21 |
| 1970 | 66,31 | 72,08 | 5,77 |
| 1980 | 65,45 | 72,70 | 7,25 |
| 1990 | 65,13 | 73,71 | 8,58 |
| 2000 | 67,11 | 75,59 | 8,48 |
| 2010 | 70,50 | 78,11 | 7,61 |
| 2020 | 72,21 | 78,74 | 6,53 |
További adatok szerkesztés
2016-ban a magyar lakosság 52 százaléka ugyanazon a településen él, ahol született. Leginkább a falvak lakossága (56%), illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint Hajdú-Bihar megyében élők nem költöznek el eredeti lakóhelyükről (66 százalék fölött).[25] Ezen adatok szerint, érdekes megfigyelés, hogy az 1910-es népszámlálások adataival összevetve, a két, magukat legnagyobb arányban magyar nemzetiségűnek vallott megyében (Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar) a legkisebb az elköltözés aránya.
Magyarország népesedési kilátásai 2023-ban 2050-ig szerkesztés
2023 szeptemberében Obádovics Csilla és Tóth G. Csaba népesedéskutatók a Statisztikai Szemlében tanulmányt tettek közzé Magyarország népességének 2050-ig várható alakulásáról.[26][27]
Eszerint Magyarország népességének csökkenése a jövőben is folytatódik. A közepes becslések szerint 2050-re a jelenlegi 9,7 millióról 8,5 millió főre csökken a lakosság. Amennyiben a termékenységet sikerül növelni, 8,8 millió fő él majd az országban. Ha eltekintünk a várható migrációtól, akkor a népesség várható létszáma 8,2 millió fő lesz majd. Népességnövekedés csak Budapesten és környékén várható, a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon alig változik, illetve kismértékben csökken, a többi régióban jelentősen, akár 20%-ot is meghaladóan csökken majd a népességszám.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ [1]
- ↑ Előd Fruzsina, Bakró-Nagy Ferenc - Magányosodunk, öregszünk, de egyre jobb munkáink vannak / 12 érdekes ábra Magyarországról (Telex.hu, 2023.12.31.)
- ↑ 2001-es népszámlálás (nemzetiségek)
- ↑ [2]
- ↑ [3]
- ↑ A népesség változó etnikai arculata Magyarország mai területén (térkép+adatsor+elemzés) (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 2009, ISBN 978-963-9545-19-9)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal - Népszámlálás, 2011, ksh.hu
- ↑ Tájékoztató a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól , parlament.hu
- ↑ https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, január 1. (Interaktív korfa 1870-2050 között) - Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Grafikonok, természetes szaporodás illetve fogyás, 1901-2000 (Népszámlálás)
- ↑ A tömegszállások rejtelmeiről (1922)
- ↑ Stark Tamás: A magyar zsidóság a vészkorszakban és a második világháború után
- ↑ Száz éve született a Ratkó-korszak névadója (National Geographic)
- ↑ Kamarás Ferenc: Terhességmegszakítások Magyarországon. [2009. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 24.)
- ↑ Vándorlási különbözet (KSH)
- ↑ Hungarian Central Statistical Office[halott link]
- ↑ B.R. Mitchell. European historical statistics, 1750-1975.
- ↑ http://unstats.un.org/unsd/demographic/products/dyb/dybsets/1948%20DYB.pdf United nations. Demographic Yearbook 1948
- ↑ Magyarország a XX. században / Születési mozgalom és termékenység. Mek.niif.hu. Hozzáférés ideje: 2010-10-19.
- ↑ Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Archiválva 2009. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. (PDF). Hozzáférés ideje: 2010-10-19.
- ↑ [4]
- ↑ https://hvg.hu/gazdasag/20230922_demografia_termekenyseg_szuletesek - számos grafikonnal
- ↑ Népesség, népmozgalom (1900–)
- ↑ http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
- ↑ Drámai adatok, öregszünk, fogyunk. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
- ↑ https://www.ksh.hu/statszemle_archive/all/2023/2023_09/2023_09_763.pdf
- ↑ https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231001/abrakon-mutatjuk-mennyire-kell-felni-a-magyarorszagot-sujto-nepesedesi-katasztrofatol-642611
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- Magyarország demográfiai adatai
- Beke Károly - Öt éve nem lépett le ennyi magyar – Megint elindul a tömeges kivándorlás? (Portfolio.hu, 2023.04.09.)
- Haász János, Bakró-Nagy Ferenc - Felkapcsolták a lámpát: eltűnt 334 ezer magyar (Telex.hu, 2023.03.01.)
- Pálos Máté - Sosem csökkent még ilyen mértékben Magyarország népessége két népszámlás között (g7.hu, 2023.02.18.)
- K. Kiss Gergely - Ez az igazi migráció: már minden hatodik magyar külföldön születik (Napi.hu, 2019.04.10.)
- Beke Károly - Már több mint 600 ezer magyar élhet Európában / 2019 is kivándorló év lesz? (Portfolio.hu, 2018.12.23.)
- Szabó Krisztián - 700 ezernél is több magyar él külföldön, 2020 óta egyre többen vándorolnak ki (Átlátszó.hu, 2023.09.25.)
