1495
Év
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
| 1495 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1495 |
| Ab urbe condita | 2248 |
| Bahái naptár | -349 – -348 |
| Berber naptár | 2445 |
| Bizánci naptár | 7003 – 7004 |
| Buddhista naptár | 2039 |
| Burmai naptár | 857 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1487 – 1488 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1550 – 1551 |
| Shaka Samvat | 1417 – 1418 |
| Holocén naptár | 11495 |
| Iráni naptár | 873 – 874 |
| Japán naptár | 2155 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4191–4192 |
| Kopt naptár | 1211 – 1212 |
| Koreai naptár | 3828 |
| Muszlim naptár | 900 – 901 |
| Szeleukida naptár | 1806–1807 |
| Örmény naptár | 944 ԹՎ ՋԽԴ |
| Thai szoláris naptár | 2038 |
| Zsidó naptár | 5255 – 5256 |
Évtizedek: 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek
Évek: 1490 – 1491 – 1492 – 1493 – 1494 – 1495 – 1496 – 1497 – 1498 – 1499 – 1500
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- január 23. – II. Alfonz nápolyi király lemond fia, Ferdinánd javára (február 22-én a franciák elűzik).
- február 22. – VIII. Károly francia király bevonul Nápolyba, hogy elfoglalja a város trónját.[1] Néhány hónappal később elhatározza, hogy visszatér Franciaországba seregének nagy részével együtt. Unokatestvérét Gilbertet, Montpensier grófját alkirályként hagyja hátra.
- március 31. – I. Miksa német-római császár, VI. Sándor pápa, II. Ferdinánd aragóniai király, I. Izabella kasztíliai királynő, valamint a Velencei Köztársaság és a Milánói Hercegség huszonöt évre szövetséget köt Itália megvédésére.[2]
- május 26. – A Hernández Gonzalo de Cordoba vezette spanyol sereg partra száll Calabriában azzal a céllal, hogy elűzze a franciákat és II. Ferdinánd nápolyi királyt visszahelyezi a trónra.
- június 28. – A seminarai csatában Cordoba és Ferdinánd serege legyőzi a Bernard Stuart vezette francia sereget.
- július 6. – A fornovói csatában a milánói–velencei erők megütköztek a francia király seregével; a harc bizonytalanul alakult, és mindkét fél győztesnek tartotta magát.[3]
- július 7. – II. Ferdinánd nápolyi király újra elfoglalja trónját (1496-ig uralkodik).
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- az év folyamán –
- Oroszország Karélián át megtámadja Svédországot, de Viborgnál vereséget szenved.
- A wormsi birodalmi gyűlésen I. Miksa császár módosítja a birodalmi alkotmányt.
- II. Ulászló magyar király serege beveszi Újlaki Lőrinc erősségeinek nagy részét.[4]
- Az első írásos adat arról, hogy Egerben meleg vizes fürdő működik.[5]
- Corvin János kénytelen lemondani hangzatos szlavón hercegi címéről, cserébe a dalmát-horvát-szlavón bánságért.[6]
Az év témái
szerkesztésSzületések
szerkesztés- március 6. - Luigi Alamanni, itáliai költő és államférfi († 1556)
- március 8. - Istenes Szent János, azaz São João de Deus, eredeti nevén João Cidade Duarte portugál születésű szerzetes, az Irgalmas Rend alapítójának tekintik († 1556)
- április 16. - Petrus Apianus, német humanist tudós, matematikus, kartográfus, csillagász († 1552)
- november 21. - John Bale, angol püspök, történész († 1563)
- december 5. - Nicolas Cleynaerts, flamand grammatikus († 1563)
Bizonytalan dátum
- Robert Barnes, angol vallási reformer, mártir († 1540)
Halálozások
szerkesztés- március 6. - Dzsem török herceg (* 1459)
- szeptember 14. – Tudor Erzsébet, VII. Henrik angol király és Yorki Erzsébet lánya
- október 25. – II. János portugál király (* 1455)
- november 19. – II. Alfonz nápolyi király (* 1448)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Franciaország története. I. A kezdetektől a Bourbon-restaurációig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2005. 476. o. ISBN 978 963 389 756 0
- ↑ Márki Sándor: Ötszáz év története: A felfedezések korától a munka századáig. Budapest: Athenaeum. 34. o.
- ↑ F. Molnár Mónika: Az itáliai államok hadszervezete és hadseregei (1494–1526). In Új korszak határán: Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában. Sezrk. B. Szabó János, Fodor Pál. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. 2019. 131–133. o. ISBN 978-963-416-181-3
- ↑ Rónai Horváth Jenő: Magyar hadi krónika / Az ország süllyedése a Jagelólk alatt. Hadtörténelmi Közlemények, VIII. évf. 2. sz. (1895) 337. o.
- ↑ Oprán Emese: Víz és társadalom Magyarországon. História, 6–7. sz. (2010) 25. o.
- ↑ Neumann Tibor: Trónharcok Mátyás halála után. Corvin János és Jagelló Ulászló küzdelme a hatalomért. Rubicon, XXVII. évf. 294–295. sz. (2016) 23. o. ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1495 témájú médiaállományokat.