II. Ferdinánd nápolyi király

nápolyi király

II. Ferdinánd (Nápoly, 1467. június 26./július 26./1469. július 26.Nápoly, 1496. október 7.), olaszul: Ferrandino, szicíliai[1] (nápolyi) király. Aragóniai Beatrix magyar királyné unokaöccse. A Trastámara-ház nápolyi ágának a tagja.

II. Ferdinánd
Aragóniai Ferdinánd

Nápolyi Királyság királya
Ferrandino II
Uralkodási ideje
1495. január 25. 1495. február 22.
KoronázásaNápoly
1495. január 25.
ElődjeII. Alfonz
UtódjaIV. (Valois) Károly
Nápolyi Királyság királya
Ferrandino II
Uralkodási ideje
1495. július 7. 1496. október 7.
ElődjeIV. (Valois) Károly
UtódjaIV. Frigyes
Életrajzi adatok
UralkodóházTrastámara-ház
Született1467. június 26./július 26./1469. július 26.
Nápoly
Elhunyt1496. október 7. (29 évesen)
Nápoly
NyughelyeSan Domenico Maggiore
ÉdesapjaII. Alfonz nápolyi király (1448–1495)
ÉdesanyjaSforza Hippolita milánói hercegnő (1446–1484/88)
Testvére(i)
HázastársaAragóniai Johanna nápolyi királyi hercegnő (1477/78/79–1518)
Gyermekeinem születtek
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ferdinánd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

II. Alfonz nápolyi király (1448–1495) és Sforza Hippolita Mária milánói hercegnő (1445–1484) elsőszülött gyermeke. A Nápolyi Királyság elleni 1495-ös francia invázió következtében népszerűtlen apja lemondott a javára a trónról 1495. január 25-én, ezzel egyidejűleg II. Ferdinándot királlyá koronázták. Nem sokáig tarthatta magát a hazájában egyébként népszerű új király a franciák ellenében. Már február 22-én megfosztották trónjától, ekkor Ischia szigetére menekült. VIII. Károly francia király – miután májusban Nápoly királyává koronáztatta magát – rövidesen elhagyta újonnan szerzett királyságát, a városokban francia helyőrségeket hagyva. Távozása után az ifjú Ferdinánd visszatért a szárazföldre, és országa katonai erejét egyesítve júliusra visszafoglalta fővárosát, Nápolyt. 1495. július 7-én vonult be székvárosába, újra a kezébe vette az ország kormányzását, de a franciákat csak a következő évben sikerült teljesen kiszorítani, nemzetközi összefogás eredményeként.

1496. július 26-án feleségül vette nagynénjét, az ifjabb Aragóniai Johanna nápolyi királyi hercegnőt, I. Ferdinánd nápolyi király és az idősebb Aragóniai Johanna aragón hercegnő leányát, aki viszont jóval fiatalabb volt nála. A házasság azonban gyermektelen maradt, mert az ifjú király hamarosan megbetegedett, és váratlanul meghalt. Halálos ágyán nagybátyját, Frigyes tarantói herceget nevezte meg örököséül. Az Európa-szerte híresen szép özvegye többé nem ment férjhez, több jelentős uralkodó házassági ajánlatát is visszautasította, köztük VII. Henrik angol királyét is. 1518. augusztus 27-én hunyt el, egy évvel anyja után.

II. Ferdinándot és később feleségét is a nápolyi San Domenico Maggiore templomban helyezték örök nyugalomra.

Jegyzetek szerkesztés

  1. A királyság hivatalos elnevezése mindvégig Szicíliai Királyság (A Világítótornyon inneni Szicíliai Királyság) maradt. A Nápolyi Királyság elnevezés csak történészi műszó az Appennini-félsziget déli részén elhelyezkedő országra. Ez az elnevezés a másik Szicíliai Királyságtól (A Világítótornyon túli Szicíliai Királyság), a csak a Szicília szigetére kiterjedő királyságtól való megkülönböztetésre szolgált.

Irodalom szerkesztés

  • Berzeviczy Albert: Beatrix magyar királyné (1457–1508), Athenaeum, Budapest, 1908. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Brunelli, Giampiero: Ferdinando II (Ferrandino) d'Aragona, re di Napoli, Enciclopedia Italiana, Róma, 1961. URL: L. Külső hivatkozások

További információk szerkesztés


Előző uralkodó:
II. Alfonz
Szicíliai uralkodó
1495 – 1495 (Nápolyban) (trónfosztva)
 
Következő uralkodó:
IV. (Valois) Károly
Előző uralkodó:
IV. (Valois) Károly
Szicíliai uralkodó
1495 – 1496 (Nápolyban) (másodszor)
 
Következő uralkodó:
IV. Frigyes