Calabria

régió Olaszországban


Calabria (IPA: [kaˈlaːbrja], latin neve Bruttium, calabriaiul Calabbria vagy Calavria) Olaszország egyik régiója, az Appennini-félsziget délnyugati végében a Tirrén-tenger és a Jón-tenger között. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. Székhelye Catanzaro.

Calabria
(Calàbbria / Calavrìa / Καλαβρία)
Monte Consolino
Monte Consolino
Calabria címere
Calabria címere
Calabria zászlaja
Calabria zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
Rang Régió
Székhely Catanzaro
Megyéi Catanzaro (CZ)
Cosenza (CS)
Crotone (KR)
Reggio Calabria (RC)
Vibo Valentia (VV)
Kormányzó Roberto Occhiuto (2021. október 29. – )
Népesség
Teljes népesség1 947 131 fő (2019)[1]
Népsűrűség133 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15 081 km²
Időzóna UTC+1
Calabria régió elhelyezkedése
Calabria régió elhelyezkedése
Calabria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Calabria témájú médiaállományokat.

Nevének eredete szerkesztés

Az ókorban Calabriának nevezték az Appennini-félsziget délkeleti végét, a mai Pugliát. A Nyugatrómai Birodalom bukásától a 7. századig a mai régió vidéke és Puglia is a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott. Miután azonban a longobárdok elfoglalták Pugliát, a bizánciak fennmaradó területüket, a mai régió területét, nevezték Calabriának. Addig a vidék neve a rómaiaktól származó Bruttium volt, azaz a bruttiusok földje.

Földrajz szerkesztés

Fekvése szerkesztés

 
Domborzati térkép

Calabria régió az Appennini-félsziget délnyugati végében fekszik az azonos nevű félsziget területén. Északnyugaton a Tirrén-tenger és ennek öblei (Policastrói-öböl, Santa Eufemia-öböl, Gioiai-öböl), délen a Jón-tenger és ennek öble (Squillacei-öböl), keleten pedig a Tarantói-öböl határolja. A szárazföldön északon Basilicata régió határolja. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. A régióhoz közigazgatásilag két sziget tartozik: Dino és Cirella.

Domborzata szerkesztés

Calabria domborzatának 49,2%-át dombvidékek, 41,7%-át hegyvidékek és 9%-át síkságok alkotják. Legjelentősebb domborzati egységei:

Vízrajza szerkesztés

A calabriai folyók rövidek, gyorsak, vízhozamuk az évszakok függvényében annyira változó, hogy nyáron akár ki is száradhatnak, télen pedig árvizeket okozhatnak. A központi elhelyezkedésű hegyvidékek lejtőiről erednek és a Tirrén- vagy Jón-tengerbe ömlenek. A legjelentősebb folyóvizek a Crati, Neto, Trionto, Tacina, Corace, Amato, Mucone, Savuto, Lao.

A régió területén kevés természetes állóvíz található. Ezek rendszerint kis területűek. Kivételt képez a Santa Eufemia-síkságon lévő La Vota-tó. A gyors vizű folyókat felduzzasztják, vizüket öntözésre és energiatermelésre használják. A legnagyobb mesterséges tó a régióban az Angitola-tó.

Éghajlata szerkesztés

A régió éghajlata mediterrán típusú. A déli partvidék (Jón-tenger) szárazabb, az északi enyhébb. A hőmérséklet az év során 10 és 44 °C között változik. A hegyvidékek magasabb régióiban az éghajlat hűvösebb. A legcsapadékosabb hónap a december és január.

Történelem szerkesztés

 
A Calabriai Hercegség a 11. század körül

Calabria első lakosai oszk nyelvet beszélő törzsek, az enotrik és az italicusok voltak, tőlük származik az Itália elnevezés is, melyet a később érkező görög telepesek kiterjesztettek az egész Appennini-félszigetre.

Az i. e. 6 századtól kezdődően görög telepesek alapítottak gyarmatvárosokat elsősorban a tengerparti területeken. Ezek közül a legjelentősebbek Rhégion, Szübarisz, Krotón és Locri voltak. A városok egy laza szövetségbe tömörültek, melynek neve Magna Graecia volt. Az i. e. 3 századtól kezdődően a rómaiak fokozatosan meghódították ezen városokat, majd a Magna Graecia teljes felszámolása után a III. Apuliae et Calabriae provinciához csatolták a vidéket.

A félsziget középső része azonban sosem volt a görögök fennhatósága alatt, hanem északon a lukániaiaké, délen pedig a bruttiusoké volt. E két szamnisz törzset szintén a rómaiak hódították meg. A bruttiusok nevéhez fűződik Cosentia megalapítása.

A Nyugatrómai Birodalom összeomlása után Calabria a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került, de a sorozatos járványok, kalózportyázások és háborúk miatt fokozatosan elnéptelenedett. Különösen nagy vesztességgel élte túl a gót háborúkat. A 9. és 10. századok során a Dél-Olaszországot uraló bizánciak és a Szicíliában létrejött arab emírség ütközőzónája volt. Ebben az időszakban számos erődjellegű ortodox kolostor épült fel a félsziget közepén húzódó hegyvidéken.

1060-ban a Robert Guiscard által vezetett normannok foglalták el és csatolták a Hauteville-ház által uralt Szicíliai Királysághoz, melyhez egészen 1861-ig tartozott, ezután az egyesült Olasz Királysághoz csatolták. Az évszázadok során Calabria a királyság egyik legszegényebb és leggyérebben lakott vidéke volt. A Calabriai Hercegség központja Reggio volt. Ennek következtében alakult meg az 1860-as években a 'Ndrangheta maffiajellegű bűnszövetkezet, mely napjainkban már a hírhedt szicíliai maffia legfőbb vetélytársa és elsősorban kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik.

A 20. században a népesség jelentős része a munkanélküliség miatt áttelepedett Észak-Olaszországba illetve más nyugat-európai országokba, az Egyesült Államokba, de Dél-Amerika számos országába is (Argentína, Brazília). Napjainkban az átlagjövedelem elmarad az uniós átlaghoz viszonyítva és ezzel Olaszország és egyben Európa egyik legszegényebb régiója.

Közigazgatás szerkesztés

 
Calabria megyéi

Calabria területe öt megyére van osztva:

Legnépesebb városai:

Város Lakosság (fő)
Reggio Calabria 184 179
Catanzaro 94 381
Lamezia Terme 70 188
Cosenza 69 868
Crotone 60 673

Beszélt nyelvek szerkesztés

Calabriában az olasz nyelv olyan dialektusát beszélik, amely a szakemberek által külön nyelvekként kezelt nápolyi és szicíliai dialektusok közötti átmenet. A régióban napjainkban is jelentős görög kisebbség él, akik a grikó nyelvet beszélik. A görögök mellett jelentős számú az arberes kisebbség is, valamint az okcitán nyelvet beszélő franciák.

Fő látnivalók szerkesztés

 
Nicotera óvárosa
 
Reggio Calabria városközpontja

Gazdaság szerkesztés

Calabria Olaszország és egyben az Európai Unió egyik legszegényebb régiója, az egyik legmagasabb munkanélküliségi rátával. A gazdaság alapja a hagyományos mezőgazdaság (citrusfélék és olíva termesztése, állattartás, borászat).

Az ipar nagy része Reggio Calabria városában összpontosul. Kisebb ipari termelőegységek működnek Crotoneben, Cosenzában és Catanzaróban.

Az utóbbi évtizedben jelentős befektetések révén a turizmus egyre nagyobb teret nyer a régió gazdaságában (elsősorban a Tirrén-tenger partján fekvő településeken).

A calabriai feketegazdaságot a ’Ndrangheta maffia stílusú szervezet irányítja.

Közlekedés szerkesztés

  • Autópályák:
A3-as autópálya Autostrada del Sole: Salerno-Reggio Calabria (a régió északi tengerpartja mentén halad)
  • Országos jelentőségű utak:
SS18 Tirrena Inferiore: Salerno-Vibo Valentia-Lamezia Terme-Salerno-Nápoly
SS106 Jonica: Reggio Calabria-Crotone-Taranto (a régió déli partjával párhuzamosan halad)
SS107 Silana Crotonese: Crotone-Cosenza-Paola
SS109 Strada della Piccola Sila: Nicastro-Cutro
SS182 Strada delle Serre Calabre: Vibo Marina-Vibo Valentia-Soverato
SS280 Strada dei Due Mari: Lamezia Terme-Catanzaro
SS283 Strada delle Terme Luigiane: Guardia Piemontese-Spezzano Albanese
Reggio Calabria-Gioia Tauro-Vibo Valentia-Lamezia Terme-Paola-Salerno-Nápoly
Jonica-vasútvonal
Rosarno-Tropea-Lamezia Terme
Lamezia Terme-Settingiano-Catanzaro
Castiglione Cosentino-Terranova da Sibari
Cosenza - Catanzaro
Cosenza - Camigliatello Silano
Gioia Tauro - Cinquefrondi
Gioia Tauro - Palmi
  • Fontosabb kikötők:
Reggio Calabria - a kontinentális Olaszország és Szicília közötti személyforgalom fő állomása
Gioia Tauro - a Földközi-tenger második legnagyobb konténer-kikötője
  • Repülőterek:
Lamezia Terme (SUF)
Reggio Calabria (REG)
Crotone (CRV)

Híres calabriaiak szerkesztés

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Calabria témájú médiaállományokat.