Bova
Bova (grikó nyelven Chòra tu Vùa) község (comune) Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében. A települést Bovesìa kulturális fővárosaként tartják számon, a calabriai görögök fő települése.
| Bova | |||
 | |||
| Bova látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Calabria | ||
| Megye | Reggio Calabria (RC) | ||
| Hivatalos ünnep | patronal festival (május 5.) | ||
| Irányítószám | 89033 | ||
| Körzethívószám | 0965 | ||
| Forgalmi rendszám | RC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 457 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 10,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 820 m | ||
| Terület | 47 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bova
Pozíció Olaszország térképén
| |||
| é. sz. 37° 59′, k. h. 15° 55′Koordináták: é. sz. 37° 59′, k. h. 15° 55′ | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Reggio Calabria térképén | |||
| Bova weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bova témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
FekvéseSzerkesztés
Az Aspromonte Nemzeti Park területén fekszik. Határai: Africo, Bova Marina, Condofuri, Palizzi, Roghudi és Staiti.
TörténeteSzerkesztés
A település területét már a újkőkorszakban lakták. Az első települést valószínűleg az ausonok alapították, őket a Magna Graeciába érkező görög telepesek szorították ki. A legendák szerint a települést egy görög királynő alapította újra. Többször is kifosztották a Rhegium, Locri és Szürakúzai közötti háborúk során. A pun háborúk után Delia (a város ókori neve) a rómaiak fennhatósága alá került. A Nyugatrómai Birodalom bukása után, a vandálok fosztották ki, majd a 9. században több alkalommal a szaracénok. A 11. század elején a normannok érkezésével Dél-Olaszországba, a Szicíliai Királyság része lett. A középkorban nemesi birtok volt. Korabeli épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. Önállóságát a 19. század elején nyerte el, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
NépességeSzerkesztés
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalóiSzerkesztés
- Palazzo Nesci di Sant’Agata
- San Leo-templom
- Santa Caterina-templom
- San Rocco-templom
- Spirito Santo-templom
- Madonna dell’Immacolata-templom
- Madonna del Carmine-templom
- Santa Maria dell’Isodia-katedrális
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Italian National Institute of Statistics. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
ForrásokSzerkesztés
- Rotter, Ekkehart. Kalabrien, Basilikata. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2009). ISBN 978-3770155415
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
