VII. János pápa
VII. János (latinul: Ioannes), (?, Görögország[1] vagy Rossano[1] – 707. október 18.,[1] Róma) volt a történelemben a 86. egyházfő 705. március 1-től. Kortársai az ékes szólás, a tudományok és a kegyesség nagy emberének tartották Jánost. Azonban mindezen erények mellett, ha cselekedni kellett, igen félénknek mutatkozott, olyannak, aki szereti a békét, és kerüli a vitát. Ez bő kétéves pontifikátusa alatt jó viszonyhoz vezetett a longobárdokkal, de félreértéseket szült a konstantinápolyi udvarban.
VII. János pápa | |||||
a katolikus egyház vezetője | |||||
Született | ? Rossano | ||||
Beiktatása | 705. március 1.[1] | ||||
Pontifikátusának vége | 707. október 18. | ||||
Elhunyt | 707. október 18. Róma | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz VII. János pápa témájú médiaállományokat. |
Életrajza
szerkesztésA bizánci befolyásoltság idején nem meglepő, hogy János is görög származású volt. Gazdag családból származott. Anyját Blattának, apját Platónnak hívták. Ez utóbbi jelentős építkezéseket vállalt el. Így Platón nevéhez kötődik a római császári palota felújítása is. Ebben az időben az egész család Rómában élt. Ekkor került közel János a római egyházhoz. Évek múltán az egyik legjelentősebb pápai patrimónium rektora lett a Via Appia mentén. Sikerei révén ismertté vált a klérus körében, és 705. március 1-jén VI. János pápa halála után őt választották meg a keresztény egyház fejének.
Hivatalba iktatása után régi szenvedélyének, az építészetnek hódolt. Apjától sokat tanult és látott gyermekként. Uralkodása alatt rengeteg oltár, templom és egyéb egyházi épület készült el vagy legalább a restaurálást végezték el rajtuk. A Palatinus dombhoz közel építtetett magának egy palotát is, az Episcopiumot. János építkezései közül a mai korban a Régi Szűz Mária-templom a legismertebb. Értékes freskókkal díszítették falait, és a régi templom új oltárokat kapott. Maradványait 1900-ban találták meg. A fennmaradt falképek egyikén maga az építtető pápa is látható még. A Szent Péter-bazilikában szentélyt emeltetett Szűz Mária tiszteletére.
Uralma alatt azonban más dolga is akadt szépérzékének kielégítésén kívül. A 704-ben ismét megkoronázott II. Jusztinianosz császár levélben kérte meg Jánost, hogy fogadja el a 692-ben tartott trullai zsinat döntéseit. Az egyházi gyűlésen több olyan rendeletet is hoztak, amely a római pápák hatalmát korlátozta, ráadásul a zsinaton nem képviselték a nyugati egyház érdekeit. János nem mert nyíltan ellent mondani a császárnak, így aláírása nélkül küldte vissza Konstantinápolyba a dokumentumot.
Jó kapcsolatokat létesített a longobárd uralkodóval, II. Ariperttel, aki egyes egyházi birtokokat ismét átengedett a pápai hivatalnokok irányítása alá. A krónikák szerint Jánosnak sikerült elérnie, hogy az angol klérus megváltoztassa öltözetét. Addig ugyanis Angliában az egyháziak világi ruhát viseltek.
707. október 18-án halt meg. A Szent Péter-bazilika általa épített szentélyében helyezték örök nyugalomra.
Művei
szerkesztés- Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2008. 71–72. o. ISBN 978 963 370 953 5.
- Luigi Andrea Berto: Giovanni VII. In: Enciclopedia dei Papi. Roma. 2000. Online elérés
- Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998.
- Horace Mann: Pope John VII. in: Catholic Encyclopedia 8. New York: Robert Appleton Company. 1910. Online elérés
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
Előző pápa: VI. János |
Következő pápa: Sziszinniusz |