Tommaso Campanella (Stilo, Calabria, 1568. szeptember 5.Párizs, 1639. május 31.) olasz filozófus, domonkos-rendi szerzetes.

Tommaso Campanella
Született Giovan Domenico Campanella
1568. szeptember 4.[1][2]
Stilo[3][4]
Elhunyt 1639. május 21. (70 évesen)[1][2][5][6][7]
Párizs[8][4]
Álneve Settimontano Squilla
Állampolgársága itáliai
Foglalkozása
  • filozófus
  • író
  • költő
  • asztrológus
  • sci-fi író
  • egyházi személy
  • teológus
Iskolái Padovai Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Tommaso Campanella témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

 
Metaphysica, 1638

Nápolyban és Cosenzában tanult filozófiát. Ez utóbbi helyen, ahol az ottani akadémia alapítójának, Bernardino Telesiónak tanai még életben voltak, Campanella eltért az arisztotelészi skolaszticizmustól. Szabadelvű nyilatkozataiért s azon gyanúból, hogy részt vett az ellene szőtt összeesküvésben, a spanyol kormány 1599-ben elfogatta és kínoztatta. 27 évig maradt fogságban, míg végül VIII. Orbán pápa az alatt az ürügy alatt, hogy mint eretneket megbüntesse 1626-ban kiszabadította. Erre a látszat kedvéért a római inkvizíció börtönébe zárták, de 1629-ben tekintélyes évi járadékkal szabadon bocsátották és VIII. Orbán pápa bizalmas embere lett. Minthogy a spanyolok újból üldözni akarták, 1634-ben Franciaországba menekült, ahol Párizsban nagy kitüntetéssel fogadták. Szám szerint 82 irata a filozófia, természettudomány, asztronómia, asztrológia, orvostan, teológia, dogmatika, etika és államtudományok körébe tartozik. Iratai legnagyobb részét a börtönben készítette, de azért külföldön is ismeretesekké lettek azok, mert a szász Tobias Adami, aki a börtönben ismerkedett meg vele, kinyomtatta azokat Németországban. Hasonló történt a fogságbán írt kanzonáival és szonettjeivel, melyeket Adami Scelta d'alcune poesie filosofiche di Septimontano Squilla címen adott ki. Ezek egy részét Herder németre is lefordította. Védelmezvén a katolicizmust és papizmust (Monarchia Messie, Aix, 1633 és Discors, i della libertá e deMa felioe suggestione allo stato 'ecclesiastico, uo. 1633), megnyerte a pápa kegyét. Mint a pápai világuralom védelmezője a Civitas solis-ban hevesen polemizált Machiavellivel, aki a független; olasz nemzeti állam-eszméje mellett küzdött. Campanella összes műveit Alessandro Ancona adta ki Opere di Tommaso Campanella címen (2 köt. Torino 1854). Művei közül felemlítendők: De sensu rerum et magia (Frankfurt, 1620, 2. kiad. Párizs, 1636); Atheismus triumphatus, nec non de gentilismo non retinendo (Párizs, 1636, 2. kiad. 1638); Civitas solis és Philosophia epilogistica realis (Frankfurt, 1623, a kettő külön-külön Utrecht, 1643).

Filozófiája szerkesztés

Campanella filozófiai nézetei részben Telesio szenzualizmusán alapulnak. Isten kétféleképpen nyilatkoztatta ki magát: először a természetben másodszor a Bibliában; az elsőn alapul a filozófia, a másikon a hit. Campanella filozófiája némiképp hasonlít Descartes-éhoz, és Kantéhoz; felfogása, hogy a szubjektum a megismerés alapja az egész világegyetemre nézve hogy a megismerés dolgában érzékeinkre vagyunk korlátozva és hogy az érzésekben aktív és passzív (szubjektív és objektív) momentum van. A világegyetem létrejöttét Campanella az újplatonikus felfogás szerint az istenség emanáciájának vallja. Kedvenc tana Campanellának, hogy a dolgok általában lélekkel bírnak s erre alapozza az ösztönökre, jóslásokra és mágikus viszonyokra vonatkozó nézeteit.

Magyarul szerkesztés

  • Napállam és politikai aforizmák; ford., bev. Lányi Margit, versford. Erdődy János; Phőnix, Bp., 1942 (Klasszikus írások)
  • Giordano Bruno – Galilei – Campanella; tan. C. Ionescu Gulian, Ion Banu, ford. Jánosházy György, Kiss Géza; Tudományos, Bukarest, 1952
  • A napváros / Vitás kérdések a legjobb köztársaságról; ford., bev., jegyz. Sallay Géza; Kriterion, Bukarest, 1970 (Téka)
  • A Napváros; ford., előszó, jegyz. Sallay Géza; 2. átdolg. kiad.; Nippon, Bp., 1996 ISBN 9638535652

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1960
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28.
  4. a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  5. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1960. (Hozzáférés: 2016. november 11.)

Források szerkesztés

További információ szerkesztés

  • Kováts Gyulaː Civitas solis. A közösség és a nevelés kérdései Tommaso Campanella utópiájában; Istituto Italiano, Bp., 1943
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak