Wikipédia

I. Miksa német-római császár

német-római császár

I. Miksa (Bécsújhely, 1459. március 22. – Wels, 1519. január 12.), franciául: Maximilien d'Autriche/Maximilien Ier, empereur des Romains, németül: Maximilian I., Kaiser des Heiligen Römischen Reiches, bretonul: Masimilian Iañ an Impalaeriezh Santel, flamandul: Maximiliaan I, keizer van ’t Hillig Rôoms Ryk, hollandul: Maximiliaan I, keizer van het Heilige Roomse Rijk, olaszul: Massimiliano I d’Asburgo, imperatore del Sacro Romano Impero, latinul: Maximilianus I, imperator Sacri Romani Imperii, német-római császár, német király, Ausztria uralkodó főhercege, Stájerország, Karintia, Krajna hercege a Habsburg-házból. Első felesége révén Burgundia, Brabant, Limburg, Luxemburg, Alsó-Lotaringia hercege, Flandria, Hollandia, Zeeland, Artois, Hainaut, Burgundia (Franche-Comté) grófja. Második felesége révén Bretagne hercege iure uxoris. Első felesége halála után a fia kiskorúsága idején a németalföldi tartományok régense.

I. Miksa
Habsburg Miksa
Albrecht Dürer - Portrait of Maximilian I - Google Art Project.jpg
Német-római Birodalom választott császára
Maximilian I.
Uralkodási ideje
1508. február 4. – 1519. január 12.
Koronázásanem koronázták meg
Elődje III. (Stájer) Frigyes
Utódja V. (Habsburg) Károly
Német Királyság királya
Maximilian I.
Uralkodási ideje
1486. február 16. – 1519. január 12.
KoronázásaAachen
1486. április 9.
Elődje III. (Stájer) Frigyes
Utódja V. (Habsburg) Károly
Ausztriai Főhercegség (Alsó- és Felső-Ausztria) főhercege
Maximilian I.
Uralkodási ideje
1493. augusztus 19. – 1519. január 12.
Koronázásanem koronázták meg
Elődje V. (Stájer) Frigyes
Utódja I. (Habsburg) Károly
Tiroli Grófság grófja
Maximilian I.
Uralkodási ideje
1490. március 19. – 1519. január 12.
Elődje I. Zsigmond
Utódja I. (Habsburg) Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg-ház
Született 1459. március 22.[1]
Bécsújhely, Alsó-Ausztria
Elhunyt 1519. január 12. (59 évesen)[1][2][3][4]
Wels, Felső-Ausztria
NyughelyeBécsújhely
Édesapja III. Frigyes német-római császár, osztrák főherceg (1415–1493)
Édesanyja Eleonóra portugál infánsnő (1437–1467)
Testvére(i) Habsburg Kunigunda
Házastársa 1. I. Mária burgundi hercegnő (1457–1482)
Házastársa 2. I. Anna breton hercegnő (1477–1514)
Házastársa 3. Sforza Bianka Mária milánói hercegnő (1472–1510)
Gyermekei 1. házasságából:
1. Fülöp (1478–1506)
2. Margit (1480–1530)
3. Ferenc (1481–1481)
Házasságon kívüli kapcsolataiból:
Ismeretlen nevű ágyasától:
4. Margit (1480–1537)
Margareta von Edelsheim úrnőtől:
5. Barbara (1500–1550)
6. György (1504–1557)
Anna von Helfenstein úrnőtől:
7. Miksa Frigyes (1511–1553)
8. Lipót (1515–1557)
9. Dorottya (1516–1572)
10. Anna
11. Anna Margit (1517 (körül)–1545/47 után)
12. Erzsébet (–1581/84)
13. Barbara
14. Kornél (1507–1527 után)
15. Kristóf Ferdinánd (–1522 után)
Ismeretlen nevű ágyasától:
(?) 16. Vilma
I. Miksa aláírása
I. Miksa aláírása
Max I wapp.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Miksa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

SzármazásaSzerkesztés

 

Miksa osztrák főherceg Bécsújhelyen született 1459-ben. Édesapja a Habsburg-házból való III. Frigyes német-római császár (1415–1493) volt, Ausztria uralkodó főhercege, II. (Vas) Ernőnek (1377–1424), Belső-Ausztria uralkodó hercegének és Cymburgis mazóviai hercegnőnek (1394/97–1429) legidősebb fia.

Édesanyja az Avis-házból származó Eleonóra portugál infánsnő (1434–1467) volt, Eduárd (Duarte) portugál király (1391–1438) és Aragóniai Eleonóra infánsnő (1402–1445) hatodik gyermeke.

Szülei házasságából öt gyermek született, akik osztrák főhercegi/főhercegnői címet kaptak, de csak ketten érték meg a felnőttkort.

  • Kristóf (1455–1456) csecsemőkorban meghalt,
  • Miksa (1459–1519), a trónörökös, 1486-tól német király, 1493-tól apja örököseként Ausztria uralkodó főhercege, 1508-tól I. Miksa néven német-római császár, akinek első felesége 1477–1482 között Burgundi Mária hercegnő, második felesége 1494–1510 között Sforza Blanka Mária milánói hercegnő volt.
  • Ilona (1460–1462), kisgyermekként meghalt,
  • Kinga (Kunigunda) (1465–1520), aki 1487-ben IV. Albert bajor herceg felesége lett.
  • János (1466–1467) csecsemőkorban meghalt.

Burgundia és a Franciaországgal való viszonySzerkesztés

Miksa 1477-ben feleségül vette Burgundi Máriát, Merész Károly burgundi herceg egyedüli lányát. Ezzel a házassággal Miksa megszerezte a Burgundia fennhatósága alatt álló Németalföldet és a burgundiai grófságot. Miksa kormányozta kiskorú fia nevében első feleségének a halála (1482) után annak németalföldi örökségét és az ő nevében háborút folytatott XI. Lajos francia királlyal. Amikor Burgundia hercege 1477-ben meghalt, a burgundiai hercegség visszaszállt a francia koronára a Száli-ház törvénye szerint. Lajos megpróbálta kiterjeszteni az ellenőrzését Németalföldre is. Mária, aki 20 éves volt és akkor még hajadon, visszautasította a francia trónörökös házassági ajánlatát, amellyel a vitát békés úton rendezhették volna, és feleségül ment Miksához. Miksa útján próbálta visszaszerezni apja hagyatékát, amelyet Lajos elvett tőle. Miksa sikerrel járt a háborúban és stabilizálta a németalföldi helyzetet, azonban néhány németalföldi tartomány ellenséges volt vele szemben.

Amikor Mária 1482 márciusában váratlanul elhunyt, ezek a tartományok békét kötöttek Lajossal és arra kényszerítették Miksát, hogy átadja Franche-Comtét és Artois-t Lajosnak. Lajos 1483-ban meghalt, és utódja, VIII. Károly még kiskorú volt. A régens, Beaujeu-i Anna egy időre véget vetett a francia háborúskodásnak, így Miksa tovább uralkodott a Mária örökségéből megmaradt területeken gyermekük Szép Fülöp nevében. Amikor a régensségnek vége lett, Miksa és VIII. Károly 1493-ban a senlis-i békekötés során kicserélték ezt a két területet. Így Németalföld nagy része Habsburg fennhatóság alá került illetve maradt. Bretagne esetében nem volt ilyen szerencsés. Bretagne-i Annával 1490-ben per procuram házasságot kötött, de a franciák megtámadták Bretagne-t, és kikényszerítették, hogy a francia királyhoz menjen feleségül. Miksa tehetetlenül szemlélte mindezt, és a pápa 1491-ben fel is bontotta Annával kötött házasságát.

A Német-római Birodalom és a Habsburg-ház élénSzerkesztés

 
I. Miksa német-római császár, Rubens festményén

Amikor 1486-ban III. Frigyes német királlyá választatta Miksát, a Habsburgok által uralt területeket két irányból fenyegették: nyugatról a Bretagne birtokába jutó franciák, keleten a Bécset és Bécsújhelyet is elfoglaló Hunyadi Mátyás. Miksa 1490-ben unokatestvérétől, Zsigmond osztrák főhercegtől megvásárolta Tirolt és Elő-Ausztriát. Mátyás halálát kihasználva 1490 őszén visszafoglalta Bécset, majd 1491-ben II. Ulászlóval megkötötte a pozsonyi békét. A béke értelmében Ulászló lett a magyar király, azzal a kikötéssel, hogy magtalan halála esetén Miksa és utódai öröklik a magyar trónt, Magyarország pedig feladta Mátyás ausztriai hódításait és hadikárpótlást fizetett.[5]

Miksa apjának 1493-ban bekövetkezett halála után osztrák főherceg is lett, örökölte a többi Habsburg-birtokot, és egyesítette a Habsburg fennhatóság alatti területeket. Ugyanebben az évben feleségül vette Bianca Maria Sforzát, Galeazzo Maria Sforza milánói herceg lányát. Miután nőül vette a hercegnőt, Miksa megpróbálta kiterjeszteni uralmát Itália egyes részeire is. A franciák azonban közbeavatkoztak, kirobbantva ezzel az úgynevezett itáliai háborúkat. Miksa a franciák ellenében csatlakozott a Szent Ligához. Miksa elvesztette ugyan az első háborút, halála után azonban a Német–római Birodalom és a Habsburg Spanyolország végül is győzött Észak-Itáliában.

Miksa vezette 1495-ben a wormsi birodalmi gyűlést, amely a birodalom reformjához vezetett, gyökeresen átalakítva a Német-római Birodalom alkotmányát.

A dornachi csatát követő 1499-es bázeli béke során Miksa rákényszerült, hogy tudomásul vegye a Svájci Konföderáció függetlenségét, amely de facto már addig is létezett.

1508-ban Miksa pápai jóváhagyással felvette a választott római császár címet, véget vetve ezáltal annak az évszázados hagyománynak, hogy a (német-)római császárt a pápa koronázza.

Magyar trónöröklési jogaSzerkesztés

1463. július 19-én I. Mátyás király nevében Vitéz János és III. Frigyes császár örökösödési szerződést kötött Bécsújhelyen, melynek értelmében ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a magyar trónt III. Frigyes vagy fia, az akkor négy éves Miksa örökli. Podjebrád Katalin királyné ekkor már várandós volt Mátyás egyetlen törvényes gyermekével, aki a következő év februárjában jött a világra, de mind a gyermek, mind pedig az anya meghalt a szülést követően. Mátyásnak több törvényes gyermeke nem született ezután, viszont az egyezséget megszegve, Mátyás a házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost kívánta a magyar trónra ültetni. Mátyás 1490. májusára összehívott országgyűlésen szerette volna királlyá választatni Corvin Jánost, és megkoronáztatni, de áprilisban váratlanul meghalt Bécsben.

Miksa ekkor bejelentette trónigényét az 1463-as örökösödési szerződés értelmében, de a magyar rendek a szabad választás jogán nem ismerték el Miksa örökösödési jogát, és Albert magyar királynak és Luxemburgi Erzsébetnek, Zsigmond császár és király lányának az unokáját, kisebbik lányuknak, Habsburg Erzsébet magyar hercegnőnek és IV. Kázmér lengyel királynak az elsőszülött fiát, (II.) Ulászló cseh királyt választották magyar királlyá, aki viszont kizárólag szabad választás jogán jutott a magyar királyi trónra, nem pedig öröklés révén.

1491. november 7-én II. Ulászló és I. Miksa békeszerződést kötött Pozsonyban. Megújították az 1463. évi örökösödési szerződést. Ulászló kötelezte magát, ha törvényes fiúutóda nem születik, a magyar és a cseh trónt a Habsburgok öröklik.

1505. október 13-án a rákosi végzés értelmében kifejezésre juttatták a magyar rendek azon óhajukat, hogy II. Ulászló fiúörökös nélküli halála esetén többé nem választanak idegen uralkodót, és a leányági öröklést, így Anna hercegnő trónöröklési jogát nem ismerik el. II. Ulászló ezt kijátszva titokban követséget küldött I. Miksához a családi szerződés megkötése ügyében. 1506. március 20-án a Jagelló- és a Habsburg-ház Bécsújhelyen szerződést kötött a rákosi végzés hatálytalanítására. Ennek értelmében I. Miksa unokája, Ferdinánd feleségül veszi Annát, míg II. Ulászló esetleg születendő fia, a későbbi II. Lajos pedig elveszi Ferdinánd húgát, Mária főhercegnőt. A szerződésnek az adott nyomatékot, hogy Candale-i Anna királyné ekkor nagyjából három hónapos terhes volt. Bár II. Ulászló magyar országgyűlési határozat értelmében 1506. május 7-én hadat üzent Miksának, titokban tovább folytak 1506. május 11-én a tárgyalások Anna hercegnő házasságáról. 1506 júniusában akkor sem szakadtak meg a titkos megbeszélések, mikor Miksa csapatai elfoglalták Sopront és Pozsonyt. Azonban 1506. június 22-én az udvar hivatalosan újra Perényi Imre nádort nevezte meg Anna hercegnő leendő férjéül, de 1506. július 19-én II. Ulászló megbízottai békeszerződést kötöttek Miksával Bécsújhelyen, ami után Perényit újra ejtették.

Miksa részben komolyan, részben ironikusan azzal vágott vissza a rákosi végzés őrá vonatkozó kitételére, miszerint ő idegen lenne, hogy ő szintén magyar, hiszen magyar földön született, méghozzá a bécsújhelyi vár magyar tornyában jött a világra. (a következő szöveg korabeli, XIX. század végi nyelvi stílussal és helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól):

„ Mert április havában, az egy hónap előtt kelt szerződésekről nem is szólva, elégtételt kivánt »a mult országgyűlésen rajta elkövetett méltatlanságért«; egyébként pedig hozzátéve, hogy az országgyűlés határozata az ő igényeit annyival kevésbbé csorbíthatja, mert ő valósággal, vér szerint a magyar királyoktól származik, magyarul beszél, sőt Ausztriának azon részében született, a mely egykor Pannóniához tartozott.[6] Hogy levelének nagyobb foganatja legyen, meg is támadta az országot. Erre az országtanács és színleg a király is megtették a védelmi intézkedéseket, de ez csak komédia volt s nemsokára helyreállott a béke. A békét az a körülmény is előmozdítá, hogy a királyné csakugyan fiat szülvén, a trónörökösödés kérdése egyidőre elodáztatott. ”
– [7]

Halála és örökségeSzerkesztés

Miksa a felső-ausztriai Welsben halt meg 1519-ben. Utódja unokája, V. Károly, lett, mivel egyetlen, nagykorúságot megért törvényes fia, „Szép” Fülöp főherceg, Kasztília királya már 1506-ban meghalt. Miksa császár sírja a bécsújhelyi várkastély (a mai Theresianum Katonai Akadémia) Szent György-kápolnájában található.

Támogatta a tudományokat és művészeteket, és humanistákkal vette körül magát. Az ő uralkodása idejére tehető a reneszánsz első virágzása Németországban.

Háborúkkal és házasságokkal minden irányba kiterjesztette a Habsburg-befolyást: Németalföld, Spanyolország, Csehország, Magyarország (Habsburg–Jagelló házassági szerződés), Lengyelország és Itália. Ez évszázadokra meghatározta az európai történelmet.

GyermekeiSzerkesztés

 
Miksa császár, családjának élő és elhunyt tagjaival (Bernhard Strigel festménye, 1515 után).
Felnőttek: I. Miksa császár, „Szép” Fülöp († 1506), Burgundi Mária († 1482), gyermekek: Ferdinánd, Károly, II. Lajos

EmlékezeteSzerkesztés

  • Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban.

Alakja szépirodalomban, játékfilmbenSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. ↑ Maximiliaan van Oostenrijk
  3. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán: A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492) (Második közlemény). In: Századok, CXLV. évf. (2011.) 2. sz. 293–347. o.
  6. ↑ Kiemelés a szerkesztőtől.
  7. ↑ Szalay József–Baróti Lajos. A magyar nemzet története (magyar nyelven). Budapest: Lampel Róbert: Wodianer (1895–1898). Hozzáférés ideje: 2017. március 28. 
  8. ↑ A francia udvarban nevelkedett „francia királynéként”.
  9. ↑ Első felesége Candale-i Lujza (–1534), Candale-i Anna magyar királyné húga, akitől voltak utódai.
  10. ↑ Maximilian az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  11. ↑ Maximilian - Das Spiel von Macht und Liebe (német nyelven). ZDF.de, 2019. január 2. [2019. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 10.)

ForrásokSzerkesztés

  • Tamussino, Ursula: Margarete von Österreich. Diplomatin der Renaissance, Styria, Graz, 1995. ISBN 3-222-12336-5.
  • Wacha, Brigitte (szerk.): A Habsburgok. Egy európai dinasztia története, Gulliver Kiadó, Budapest, 1995.
  • Wiesflecker, Herman: Maximilian I., Verlag für Geschichte und Politik, Bécs, 1991.

További információkSzerkesztés

  • Cawley, Charles: Austria (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. július 28.)
  • Cawley, Charles: Burgundy Duchy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. július 28.)
  • Marek, Miroslav: The House of Habsburg (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2017. július 28.)
  • Schreiber, Karl-Heinz: Maximilian I. Deutscher König Römischer Kaiser (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2017. július 28.)


Előző
V. (Stájer) Frigyes 		Karintia hercege  
1493 – 1519 		Következő
I. (Habsburg) Károly
Előző
V. (Stájer) Frigyes 		Stájerország hercege  
1493 – 1519 		Következő
I. (Habsburg) Károly
Előző
V. (Stájer) Frigyes 		Krajna hercege  
1493 – 1519 		Következő
I. (Habsburg) Károly
Előző uralkodó:
III. (Stájer) Frigyes
Német király
1486 – 1519
Német-római császár
1508 – 1519		 
 Következő uralkodó:
V. (Habsburg) Károly
Előző uralkodó:
V. (Stájer) Frigyes
Ausztria uralkodó főhercege
1493 – 1519		 
 Következő uralkodó:
I. (Habsburg) Károly
Előző uralkodó:
Zsigmond
Tirol (hercegesített) grófja
1490 – 1519		 
 Következő uralkodó:
I. (Habsburg) Károly
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Miksa_német-római_császár&oldid=25417718”