IV. Albert bajor herceg
IV. (Bölcs) Albert (München, 1447. december 15. vagy 1447. december 15. – München, 1508. március 18. vagy 1508. március 18.) bajor–müncheni herceg 1467-től 1503-ig, egész Bajorország hercege 1504-től haláláig.
| IV. Albert bajor herceg | |
 | |
| Született | München |
| Elhunyt |
München |
| Állampolgársága | német |
| Házastársa | Habsburg Kunigunda (1487. január 2. – 1508. március 18.)[3][4] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Braunschweig-grubenhagen-einbecki Anna III. Albert bajor herceg |
| Foglalkozása | uralkodó |
| Sírhelye | Miasszonyunk-templom |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Albert bajor herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésSzármazása
szerkesztésIV. Albert herceg Münchenben született. Édesapja III. Albert herceg volt, Ernő bajor-müncheni herceg (1373–1438) és Elisabetta Visconti milánói nemes kisasszony (1374–1432) fia. Édesanyja III. Albert második felesége, Anna braunschweig-grubenhageni hercegnő (1420–1474), I. Erik braunschweig-grubenhagen-einbecki herceg és Erzsébet braunschweig-göttingeni hercegnő volt. Szülei házasságából tíz testvér született:
- János herceg (Johann, 1437–1463), trónörökös, 1460–1463 között IV. János néven uralkodó herceg,
- Ernő herceg (Ernst, 1438–1460),
- Zsigmond herceg (Siegmund, 1439–1501); 1460–1467 között Bajorország uralkodó hercege,
- Albert herceg (Albrecht, 1440–1445), kisgyermekként meghalt,
- Margit hercegnő (Margarete, 1442–1479), aki 1463-ban I. Federico Gonzaga mantovai herceg (1441–1484) felesége lett,
- Erzsébet hercegnő (Elisabeth, 1443–1484), 1460-tól I. Ernő szász választófejedelem (1441–1486) felesége,
- Albert herceg (Albrecht, 1447–1508), aki Habsburg Kinga főhercegnőt (1465–1520) vette feleségül,
- „Erős” Kristóf herceg (Christoph der Starke, 1449–1493),
- Wolfgang herceg (1451–1514),
- Borbála hercegnő (Barbara, 1454–1472), klarissza apáca.
Mivel voltak bátyjai, Albert herceget szülei egyházi pályára szánták, és Itáliába küldték tanulni.
Házassága
szerkesztés
IV. Albert herceg 1487-ben Habsburg Kinga osztrák főhercegnőt (1465–1520), III. Frigyes német-római császár és Eleonóra portugál infánsnő leányát, a későbbi I. Miksa német-római császár húgát vette feleségül. Kinga (Kunigunda) főhercegnő kezére sokan pályáztak, köztük Hunyadi Mátyás magyar király is, már 1465-ben, de őt Frigyes visszautasította. 1485-ben Kinga főhercegnő megismerkedett Albert bajor herceggel, aki azonban még a házassági egyezkedés közben elfoglalta Regensburg birodalmi várost. Frigyes császár erre megszakította a tárgyalásokat, de 1487-ben a leleményes Albert herceg – Kinga főhercegnő rokonának, Zsigmond osztrák főhercegnek segítségével – egy hamis császári engedély-okiratot készíttetett, és elvette feleségül választottját. Három fiuk és öt leányuk született: Szülei házasságából nyolc gyermek született:
- Szidónia hercegnő (Sidonie, 1488–1505), V. Lajos pfalzi választófejedelem eljegyzett menyasszonyaként hunyt el,
- Szibilla hercegnő (Sibylle, 1489–1519), aki 1511-ben V. Lajos pfalzi választófejedelem (1478–1544) felesége lett,
- Szabina hercegnő (Sabine, 1492–1564), aki 1511-ben I. Ulrik württembergi herceghez (1487–1550) ment feleségül,
- Vilmos herceg (Wilhelm, 1493–1550), trónörökös, 1508-tól IV. Vilmos néven uralkodó herceg, aki 1522-ben Maria Jakobäa von Baden őrgrófnőt (1507–1580) vette feleségül,
- Lajos herceg (Ludwig, 1495–1545), X. Lajos néven Landshut hercege, Vohburg grófja,
- Zsuzsanna hercegnő (Susanne, 1499–1500), kigyermekként elhunyt,
- Ernő herceg (Ernst, 1500–1560), a Passaui Püspökség és a Salzburgi Érsekség adminisztrátora
- Zsuzsanna hercegnő (Susanne, 1502–1543), aki 1518-ban Kázmér brandenburg-kulmbachi őrgrófhoz († 1527), majd 1529-ben Ottó Henrik (Ottheinrich) pfalz-neuburgi grófhoz († 1559) ment férjhez.
Uralkodása
szerkesztésMivel egyik bátyja meghalt, a másik lemondott, 1467-ben mégis Albert hercegre szállt a müncheni bajor rész-hercegség. A császárleánnyal történő házasság kikényszerítése körüli manővereiért 1467-ben ő maga is, és felesége is kegyvesztett lett apósánál, III. Frigyes császárnál. Birodalmi kiközösítés (Reichsacht) és birodalmi háború fenyegette, amit csak sógorának, Miksa főhercegnek, a császári trónörökösnek – ekkor már a birodalom társuralkodójának – közbenjárásával sikerült elhárítania. Hosszú uralkodása alatt a tudományok és művészetek barátjaként kormányzott, és Bajorország legerélyesebb, legbölcsebb hercegeként tartották számon.
1503-ban unokafivérének, György bajor–landshuti hercegnek elhunytával kihalt a család Alsó-Bajorország–Landshut uralkodói ága, IV. Vilmos saját koronája alatt egyesítette a bajor területeket, és egész Bajorország uralkodó hercege lett. 1506-ban adta ki az úgynevezett bajor pragmatica sanctiót, amely a bajor trónöröklést szabályozza, a trónt örök időkre a mindenkori elsőszülött fiúnak biztosítva (primogenitúra).
Albert herceg 41 évnyi uralkodás után, 1508-ban hunyt el. Örököse fia, az ugyancsak hosszú ideig kormányzó IV. Vilmos lett.
Források
szerkesztésBokor József (szerk.). Albert (6), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Lásd még
szerkesztés
| Előző uralkodó: Zsigmond |
 |
Következő uralkodó: nem volt |
| Előző uralkodó: nem volt |
|
Következő uralkodó: IV. Vilmos, X. Lajos |
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ http://www.hdbg.de/portraitgalerie/gemaelde-2444.php
- ↑ p11391.htm#i113909, 2020. augusztus 7.