Főmenü megnyitása
Aba Amadé nádor pecsétje
Garai László nádor pecsétje
Drugeth János nádor[1] pecsétje

A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban. Szent István nyugati mintára hozta létre a tisztséget a német-frank palotagróf(wd) (pfalzgraf) mintájára. Eleinte tisztsége egybeesett az udvarispánéval (comes curialis), aki általában a udvarház gazdasági és jogi ügyeinek felelőse volt. A 12. századtól vált el tisztsége az udvarispánétól – ahogy később az országbíróé is – és vált önálló, országos hatáskörűvé. Ekkor kialakult bírói szervezete és ekkor lett a király helyettese. A 13. századtól udvari helyett rendi méltósággá vált, a rendek hatalmi törekvéseit szolgálta a királlyal szemben is.[2][3]

Tartalomjegyzék

A nádor szó eredeteSzerkesztés

A szó eredete tisztázatlan. Egy elmélet szerint a szláv „nádvorný župan” (udvari ispán - nádorispán) kifejezésből ered. Azaz az udvarispán szóból, akinek tisztségéből kivált, ahogy később az országbíró is.[3]

Az „udvar” szó is a szláv u dvora azaz „udvarnál”, tulajdonképpen az „ajtónál” kifejezés átvétele. Az udvar szó (latinul curia, aula, palatium), mint királyi udvar a középkorban a fejedelem és kíséretének tartózkodási helyét jelentette, ami nem volt állandó, hanem a királyi udvarházakat, valamint az azokhoz csatolt szolgáltató falvak hálózatát jelentette. Ezek népeinek felügyelője, bírája volt különböző korokban az udvarispán, a nádor és az országbíró.[3]

A nádori intézmény történeteSzerkesztés

 
Galántai gróf Esterházy Miklós „nádor ispány”

Szent István udvarában valószínűleg a nyugati „Pfalzgraf” mintájára keletkezett a tisztség. Kezdetben a királyi udvarházak udvarnokainak felügyelőjeként (majd bírájaként) a kezdetleges udvar (azaz a kíséret) szükségleteinek biztosítása volt, majd bírói működése az udvari hivatalt lassan országos hatáskörűvé alakította. Az első név szerint ismert nádor Aba Sámuel, későbbi magyar király volt. A nádor ellátási funkcióinak megsokasodásával tehermentesítették a nádor és az udvarispán (curialis comes) vagy régebben másképpen udvarbíró tisztség szétválasztásával, amiből utóbb az országbíró tisztsége nőtt ki.

A királyné és gyakran az ifjabb király is rendelkezett saját nádorral. A királyné udvarispánját először 1198-ban említik. Az Árpád-kor végén több esetben előfordult, hogy a nádori hivatalt kettéosztották, „dunáninneni” és „dunántúli” nádorságra. Az Árpád-ház kihalása utáni évtized anarchiával terhelt időszakában egyazon időben többen is viselték a nádori címet, nehezen meghatározható területi hatáskörrel.

A rendek először 1447-ben, Hunyadi János kormányzósága alatt választottak nádort.[2]

Az 1485-ben, nádorválasztás céljából tartott országgyűlésen részletesen szabályozták a nádor hatáskörét is. A következő évszázadokban ezek a nádori cikkelyeknek (Articuli pronunciati de officio palatinatus) nevezett törvénycikke jelentették a nádor hatáskörének alapvető szabályozását. A későbbi törvényekkel ezen csak apróbb változtatást végeztek.[2]

 
József nádor az 1840-es években (Johann Nepomuk Höfel festménye)
 
István nádor lovasportréja. Franz Xaver Zalder színezett litográfiája. (Budapesti Történeti Múzeum)

A mohácsi csata után Magyarországon hatalomra kerülő Habsburg uralkodók uralkodói székhelye nem Magyarországon volt, ezért az országot – a magyar törvények és szokások figyelmen kívül hagyásával – királyi helytartón keresztül kívánták kormányozni. A magyar rendek azonban követelték a nádori hivatal betöltését és 1542. november 26-án nádorrá választották Révay Ferenc túróci főispánt. Ettől kezdve a nádori hivatalt – kis kihagyásokkal – mindig betöltötték, de a nádor személye nem volt azonos a királyi helytartó személyével.

Ezt az ellentmondásos állapotot a II. Mátyás koronázása előtt (1608. november 18-án) kiadott 3. törvénycikkben szüntették meg, ahol újra szabályozták a nádorság intézményét. A király 2 katolikus és 2 protestáns jelöltet állíthatott, a rendek ezek közül választották meg a nádort, aki ekkortól a nádor a rendi országgyűlés elnöke, különösen a felsőtábla elnöke is volt.[2]

1723-ban létrehozták a helytartótanácsot és a Hétszemélyes Táblát, amelyek elnöke a nádor lett. 1790 után Habsburg főhercegek töltötték be a nádori tisztséget, 1848 után a tisztség betöltetlen maradt. A legnevezetesebb késői nádor József nádor Habsburg főherceg (17761847), Magyarország utolsó nádora István nádor volt. Az ő lemondatásával (1848. szeptember 25.) a gyakorlatban megszűnt a nádori hivatal, de ennek törvényi kifejezése csak később történt meg. Még ezen a napon a bécsi udvar Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki gr. Lamberg Ferencet, de a pesti tömeg meggyilkolta, mielőtt gr. Batthyány Lajos miniszterelnöktől átvehette volna megbízatását. 1867-től megmaradt szerepköreit a miniszterelnökre ruházták,[2] I. Ferenc József király koronázásán gróf Andrássy Gyula és IV. Károly koronázásán gróf Tisza István mint az országgyűlés által megválasztott nádorhelyettesek segédkeztek.

Korabeli törvények a nádori méltóságrólSzerkesztés

Szent László törvényeiSzerkesztés

A nádor bírói működését szabályozta a Szent László III. dekrétumának nevezett törvény harmadik cikkelye:

3. A nádorispánról
Azt is akarjuk, hogy ha olykor a nádorispán hazamegy, a király és az udvar pecsétjét hagyja annál, aki helyetteseképpen ott marad, hogy miképpen a királynak egy udvara van, úgy pecsétje is egy legyen. Ameddig pedig ez az ispán otthon marad, pecsétjét senkire se küldje, csupán azokra, kiket "udvarnokok"-nak neveznek, és akik önként, saját akaratukból mennek hozzá, azok felett legyen szabad neki ítélkezni. Ha másképpen cselekszik, ötvenöt penzát fizessen. Hasonlóképpen a herceg ispánját is, ha az nemcsak a saját alattvalói, hanem mások felett is ítélkezik, ugyanazon büntetéssel javítsák meg.

AranybullaSzerkesztés

 
Az Aranybulla függőpecsétje. Előlapján II. András király alakja, hátlapján a hétszer vágott, négy pólyás magyar címer háromszögű pajzson

A nádor országos köztisztviselői jogállásáról tanúskodik az Aranybulla (II. András, 1222):

8. A nádor bírói jogköréről
a) A nádor országunk minden embere felett különbség nélkül ítélkezzék.
b) De a nemesek (olyan) ügyeit, melyek a fővesztésre vagy birtokaik feldúlására vonatkoznak, a király tudta nélkül ne fejezhesse be.
c) Helyettes bírákat ne tartson, csak egyet, a saját udvarában

Nádori cikkelyekSzerkesztés

Az 1485-ben, nádorválasztás céljából tartott országgyűlésen részletesen szabályozták a nádor hatáskörét is. A nádori cikkelyeknek (Articuli pronunciati de officio palatinatus) nevezett törvénycikkek a következők:

Nádori cikkek
  1. A király választásánál övé az első szavazat,
  2. A kiskorú király gyámja vagy gondnoka;
  3. Király nem létében vagy a király serdületlen kora alatt országgyűlést hirdethet;
  4. Nemesi felkelés (insurrectio) esetében ő az országnak főkapitánya;
  5. A honfiak között felmerült meghasonlásokat kiegyenlíti,
  6. A király és ország között felmerült meghasonlás esetében közbenjár;
  7. Ha a király gyengeelméjűségnél vagy hanyagságnál fogva azt nem tehetné, vagy nem tenné, az ország szónokait meghallgatja, és azoknak válaszol;
  8. A királyi adományok alkalmánál felmerült panaszokat a király elé terjeszti;
  9. Ő az országnak első nagybírája oly értelemben hogy a királyi méltóságon kívül, nagyobb vagy az övéhez hasonló bírói hatalma senkinek sincs,
  10. A király távollétében annak helytartója;
  11. A kunoknak főkapitánya és bírája s ezért tőlük évenként 3000 aranyat húz;
  12. Dalmáciának bírája, amiért bizonyos dalmátszigeteknek jövedelmei illetik.

Magyarország nádorai időrendbenSzerkesztés

Árpád-korSzerkesztés

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Aba Sámuel 1038 előtt [4] Szent István 1041-1044 között király
Zache 1055 [4] I. András szerepel a Tihanyi alapítólevélen
Radó 1057 [4] I. András
Ottó 1066 [4] Salamon Győr nembeli
Radván 1067 körül [4] Salamon
Gyula 1075-1091 előtt [4] I. Géza, Szent László (?)
Péter 1091 [4] Szent László
Gyula 1094 [4] Szent László
János 11081113 [4] Könyves Kálmán Uros fia
Fancsal 1131 körül –1138 [4] II. Béla Bozeta fia
Belos 11461157 [4] II. Géza Ilona királyné öccse, II. Géza nagybátyja
Henrik 1162-1163 körül [4] III. István Héder nembeli
Tamás 1163 [4] IV. István Héder nembeli
Ampud 1165-1174 [4] III. István, III. Béla
Farkas 1177körül1183 [4] III. Béla Bikács nembeli
Dénes 1184 [4] III. Béla
Tamás 1185-1186 [4] III. Béla
Mog 1192-1193, 1198-1199, 1206 [4] III. Béla, Imre, II. András
Ézsau 1197-1198 [4] Imre
Mika (Mihály) 1199-1201 [4] Imre Ják nembeli
Benedek 1202-1204 [4] Imre
Miklós 1205 [4] III. László
Csépán 1206-1209 [4] II. András Győr nemzetség
Pot 1209-1212 [4] II. András Győr nembeli
Bánk 1212-1213 [4] II. András Bár-Kalán nembeli
Miklós 1213-1214, 1219-1222, 1226 II. András Szák nembeli
Gyula 1215-1217, 1222-1226 II. András Kán nembeli
Tódor 1222 II. András Csanád nembeli
Dénes 1227-1229, 1231-1234 II. András Apod fia
I. Mojs 1229-1230 II. András Apod fia
Dénes 1235-1241 IV. Béla Tomaj nembeli
Arnold 1242 IV. Béla Buzád-Hahót nembeli
László 1242-1245 IV. Béla Kán nembeli
Dénes 1245-1246, 1248 IV. Béla Türje nembeli
István 1246-1248 IV. Béla Gutkeled nembeli
Lóránd 1248-1261, 1272-1273, 1274-1275 IV. Béla, IV. István, IV. (Kun) László Rátót nembeli
Kőszegi Nagy Henrik 1261-1267 IV. Béla Héder nembeli
Dénes 1263, 1273-1274, 1277-1278 IV. Béla, IV. (Kun) László Péc nembeli, 1263-ban István ifjabb király nádora
Domonkos 1266 IV. Béla Csák nembeli, István ifjabb király nádora
Benedek 1268 IV. Béla Tombold fia, István ifjabb király nádora
Lőrinc 1267-1270,1272, 1273 IV. Béla, V. István, IV. (Kun) László Kemény fia
II. Mojs 1270-1272 V. István
Kőszegi Miklós 1275, 1276-1277, 1284-1286, 1289-1290, 1291, 1293-1295 IV. (Kun) László, III. András Héder nembeli, 1289-1290 között „dunántúli” nádor
Péter 1275-1276, 1277, 1278 IV. (Kun) László Csák nembeli
Máté 1278-1280, 1282-1284 IV. (Kun) László Csák nembeli
Finta 1280-1281 IV. (Kun) László Aba nembeli
Kőszegi Iván 1281-1282, 1287-1288 IV. (Kun) László Héder nembeli
István 1284 november [5] IV. (Kun) László Kacsics nembeli (?) Tekus fia
Makján 1286-1287 [4] IV. (Kun) László Aba nembeli
Amadé 1288-1289, 1290-1291, 1293, 1295-1296, 1297-1298, 1299-1301 IV. (Kun) László, III. András Aba nembeli
Rénold 1289-1290 [4] IV. (Kun) László Basztély nembeli, „dunáninneni” nádor
Mizse 1290 [4] IV. (Kun) László „dunáninneni” nádor
Mihály 1291-1293 [4] III. András Szente-Mágócs nembeli
Máté 1296-1297 [4] III. András Csák nembeli
Apor 1298-1299 [4] III. András Péc nembeli, „dunántúli” nádor
Lóránd 1298-1299 [4] III. András Rátót nembeli, „dunáninneni nádor”

Anjou-korSzerkesztés

Az Árpád-ház kihalását követő trónharcok ideje alatt a nagybirtokos tartományurak sokszor önhatalmúlag is viselték a nádori címet.

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Csák Máté 12971322[2] III. Vencel, Ottó, Károly Róbert Csák nemzetség, a címet önkényesen viselte tisztségétől 1297-ben történt megfosztása után
Ákos István 13011307[2] III. Vencel, Ottó Ákos nemzetség
Kőszegi Iván 13021307[2] III. Vencel, Ottó, Károly Róbert Kőszegi család
Aba Amadé 13021310[2] III. Vencel, Ottó, Károly Róbert Aba nemzetség
Rátót nembeli Loránd 13031307[2] III. Vencel, Ottó Rátót nemzetség
Apor 13041307[2] Vencel Péc nemzetség
Borsa Kopasz 13061314[2] Ottó, Károly Róbert Borsa nemzetség
Rátót nembeli Domokos 13141320[2] Károly Róbert Rátót nemzetség, a Pásztói család őse
Debreceni Dózsa 1322[2] Károly Róbert
Drugeth Fülöp 13231327[2] Károly Róbert Drugeth család
Drugeth János 13281333[2] Károly Róbert Drugeth család
Drugeth Vilmos 13331342[2] Károly Róbert Drugeth család
Gilétfi Miklós 13421356[2] I. Nagy Lajos Zsámboki Miklós
Kont Miklós 13561367[2] I. Nagy Lajos az Újlaki család őse
Oppelni László 13671372[2] I. Nagy Lajos Piast-dinasztia
Lackfi Imre 13721375[2] I. Nagy Lajos Simontornyai I.
Garai Miklós 13751385[2] I. Nagy Lajos 1382-ig, utána I. Anjou Mária V. Miklós
Szécsi Miklós 13851386[2] I. Anjou Mária VI. Miklós

Vegyesházi királyok korátólSzerkesztés

Név Hivatal kezdete Hivatal vége Uralkodó Megjegyzés
74.
Lackfi (V.) István
(1340–1397)
1387 áprilisa
1392 novembere
Mária
A Lackfi családból való magyar főúr, csáktornyai és simontornyai Lackfi István erélyi vajda fia
75.
Jolsvai Leusták
(?–1400)
1392 novembere
1397 áprilisa
Mária
Zsigmond
A Rátót nemzetség sarja
76.
Bebek Detre
(1350 körül –1404 körül)
1397 májusa
1402 szeptembere
Zsigmond
Az Ákos nemzetségbéli Bebek családból való magyar főúr, Bebek György királynéi tárnokmester fia
77.
Ifj. Garai (VII.) Miklós
(1367–1433)
1402 szeptembere
1433 novembere
A Garai családból való korábbi horvát–szlavón bán, idősebb Garai Miklós nádor fia
78.
Pálóci (III.) Máté
(1390–1437)
1435 márciusa
1437 februárja
Az ősi Pálóci család sarja, Pálóci Péter pozsonyi alispán fia, Pálóci György esztergomi érsek testvére
79.
Hédervári (II.) Lőrinc
(?–1447)
1437 márciusa
1447 júliusa
Albert
I. Ulászló
A Héder nemzetségbéli Hédervári család sarja
80.
Garai (III.) László
(1410–1459)
1447 szeptembere
1458 júliusa
V. László
A Garai családból való magyar főúr, ifjabb Garai Miklós nádor és Cillei Anna fia
81.
Guthi Országh (III.) Mihály
(1410 körül –1484)
1447 szeptembere
1458 júliusa
I. Mátyás
A Gutkeled nemzetségbéli Országh családból való magyar főúr, Országh Gáspár és Parlagi Katalin fia
82.
Szapolyai (II.) Imre
(? –1487)
1486 januárja
1487. szeptember 12.
A Szapolyai-családból való magyar főúr, korábbi horvát–szlavón bán
83.
Szapolyai (VI.) István
(? –1499)
1492 márciusa
1499. december 23.
II. Ulászló
A Szapolyai családból való magyar főúr, Szapolyai Imre nádor testvére, Szapolyai János király apja
84.
Geréb (III.) Péter
(? –1503)
1500 áprilisa
1503 eleje
Korábbi erdélyi vajda
85.
Perényi (III.) Imre
(?–1519)
1504 áprilisa
1519. február 5.
II. Ulászló
II. Lajos
A Perényi családból való korábbi horvát bán, Perényi István tárnokmester és Újlaki Orsolya fia
86.
Báthori (VII.) István
(1485 körül –1530)
1519 februárja
1523 májusa
II. Lajos
A Báthori család ecsedi ágából való magyar főúr, ecsedi Báthori András és Rátóti Julianna fia
1524 szeptembere
1525. június 24.
87.
Werbőczy (VIII.) István
(1458–1541)
1525. június 24.
1526 áprilisa
A Werbőczy családból való magyar főúr, korábbi királyi személynök, Werbőczy Osvát és Deák Apollónia fia
(86.)
Báthori (VII.) István
(1485 körül –1530)
1526 áprilisa
1530. május 8.
I. János
I. Ferdinánd
Harmadik periódusa
88.
Bánffy (IV.) János
(?–1534)
1530 májusa
1533 máriusa
Az alsólendvai Bánffy családból való magyar nemes, alsólendvai Bánffy Miklós pozsonyi főispán és Piast-házi Margit sagani hercegnő fia
89.
báró Nádasdy (III.) Tamás
(1498–1562)
1554. március 20.
1562. június 2.
II. János
A Nádasdy családból való magyar báró, nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Ferenc vas vármegyei alispán és Terjék Orsolya fia
Jagelló Izabella
90.
gróf Illésházy (IX.) István
(1541–1609)
1608. november 20.
1609. május 5.
II. Mátyás
Az Illésházy családból való magyar gróf, illésházai báró Illésházy Tamás pozsonyi alispán és nemes Földes Zsófia fia
91.
gróf Thurzó György
(1567–1616)
1609. december 7.
1616. december 26.
A Thurzó családból való magyar gróf, bethlenfalvi gróf Thurzó Ferenc nyitrai püspök és Zrínyi Kata fia
92.
gróf Forgách Zsigmond
(1565–1621)
1618. május 16.
1621. június 23.
A Forgách családból való magyar gróf, gímesi és gácsi gróf Forgách Simon főpohárnok és báró Pemfflinger Orsolya fia
II. Ferdinánd
93.
gróf Thurzó Szaniszló
(1576–1625)
1622. május 16.
1625. május 1.
A Thurzó családból való magyar gróf, bethlenfalvi Thurzó Elek örökös főispán és Zrinyi Borbála fia
94.
gróf Esterházy (VIII.) Miklós
(1582–1645)
1625. október 25.
1645. szeptember 11.
Az Esterházy családból való magyar gróf, hadvezér, galántai gróf Esterházy Ferenc és illésházi gróf Illésházy Zsófia fia
III. Ferdinánd
95.
báró Draskovits (V.) János
(1603–1648)
1646. szeptember 23.
1648. november 8.
A Draskovich családból való magyar báró, trakostyáni báró Draskovits János horvát bán és baranyavári és kisasszonyfalvi báró Istvánffy Éva fia
96.
gróf Pálffy (III.) Pál
(1580–1653)
1649 eleje
1653. november 26.
A Pálffy családból való magyar gróf, erdődi gróf Pálffy Miklós országbíró és Maria von Fugger fia
97.
gróf Wesselényi Ferenc
(1605–1667)
1655. március 15.
1667. március 23.
A Wesselényi családból való magyar gróf, hadvezér, hadadi és murányi báró Wesselényi István és szerdahelyi báró Derssfy Katalin fia
I. Lipót
98.
herceg Esterházy (IV.) Pál
(1635–1713)
1681. június 13.
1713. március 26.
Az Esterházy családból való magyar gróf és birodalmi herceg, galántai gróf Esterházy Miklós nádor és bedeghi báró Nyáry Krisztina fia
I. József
III. Károly
99.
gróf Pálffy (IX.) Miklós
(1657–1732)
1714. október 14.
1732. február 20.
A Pálffy családból való magyar gróf és császári tábornagy, Pálffy Miklós ajtónállómester és roraui báró Harrach Mária Eleonóra fia
100.
gróf Pálffy (VI.) János
(1664–1751)
1741. június 22.
1751. március 24.
Mária Terézia
A Pálffy családból való magyar gróf és császári tábornagy, erődi gróf Pálffy Miklós nádor testvére
101.
gróf Batthyány Lajos
(1696–1765)
1751. május 4.
1765. október 26.
A Batthyány családból való magyar gróf, németújvári gróf Batthyány Ádám országbíró és Eleonore von Strattmann grófnő fia
102.
főherceg Sándor Lipót
(1772–1795)
1790. november 12.
1795. július 12.
II. Lipót
A Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg és magyar királyi herceg, II. Lipót császár és király és Spanyolországi Mária Lujza fia
Ferenc
103.
főherceg József Antal
(1776–1847)
1795. szeptember 20.
1847. január 13.
A Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg és magyar királyi herceg, Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót magyar nádor testvére
V. Ferdinánd
104.
főherceg István Ferenc
(1817–1867)
1847. november 12.
1848. szeptember 25.
A Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg és magyar királyi herceg, Habsburg–Lotaringiai József Antal magyar nádor fia
I. Ferenc József

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu
  2. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1 (2000) 
  3. a b c Györffy, György. István király és műve, 2. kiadás, Gondolat (1983). ISBN 963-281-221-2 
  4. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af KMTL
  5. Dénes Bódvaszilasi-medence 46. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés