Forgách Zsigmond

(1557/1565-1621) magyar nemes, katona
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 9.

Ghymesi és gácsi gróf Forgách Zsigmond (1565Nagyszombat, 1621. június 23. vagy 30.) Magyarország nádora.

Forgách Zsigmond
a Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1606. július 15. – 1608 novembere
ElődBáthori István
UtódDrugeth Bálint
A Magyar Királyság
tárnokmestere
Hivatali idő
1608 – 1610
ElődErdődy Tamás
UtódDraskovich János
a Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1610. január 24. – 1618. május 11.
ElődDrugeth Bálint
UtódDrugeth György
a Magyar Királyság nádora
Hivatali idő
1618. május 16. – 1621. június 23.
ElődThurzó György
UtódThurzó Szaniszló

Született

nem ismert
Elhunyt1621. június 23. (55-56 évesen)
Nagyszombat
Pártpolitikus a politikai pártok megjelenése előtt

SzüleiForgách Simon
Pemfflinger Orsolya
Gyermekei
Foglalkozás
  • politikus
  • hadvezér
Vallásrómai katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Forgách Zsigmond témájú médiaállományokat.

Az ősrégi nemesi származású Forgách család sarja. A Hontpázmány nemzetségből származó Ghymesi és gácsi grófi család gácsi ágából származott. Apja Forgách Simon báró, főpohárnok, anyja Pemfflinger Orsolya volt, Testvérei közül ő volt a legidősebb. Zsigmond lett később a gácsi ág fenntartója és ő építtette fel újra Gács várát is. Házasságával jelentős mértékben gyarapította birtokait. Első felesége Losonczy Anna volt (1589-ben), majd az ő halála után vette el Thurzó György lánytestvérét, Zsuzsannát 1598-ban.

Míg testvére, IV. Ferenc egyházi pályán emelkedett a legmagasabb fokra, addig Zsigmond világi úton törekedett mind magasabbra. 1583-ban apródként kezdte meg pályafutását Báthori István udvarában. Urát Lengyelországba is elkísérte, majd annak halálát követően tért haza. 1599-ben már királyi tanácsos, 1603-ig protestáns, ekkor Pázmány Péter hatására katolizált.

1604-ben főpohárnokmester, 1606-ban országbíró, 1611-ben Felső-Magyarország főkapitánya, Sáros, Nógrád és Szabolcs vármegye főispánja lett.

1611 júliusától szeptemberéig sikertelen hadjáratot vezetett Erdélybe Báthory Gábor erdélyi fejedelem ellen.[2]

1618. május 16-ától nádor, 1619-ben színleg a győzelmesen előnyomuló Bethlen Gábor mellé állt, de összeköttetésben maradt II. Ferdinánddal is, majd nyíltan átpártolt hozzá.

  1. CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2018. augusztus 2.)
  2. Szerémi 1891: Emlékek Barsvármegye hajdanából. Budapest, 31.

Források és irodalom

szerkesztés