Főmenü megnyitása
Wikipédia

Nagyszombat (település)

Disambig.svgEz a szócikk a településről szól. A keresztény ünnepet lásd itt: Nagyszombat (kereszténység).
Disambig.svgEz a szlovákiai Trnaváról szól. Lásd még: Trnava (egyértelműsítő lap)

Nagyszombat (szlovákul: Trnava Loudspeaker.svg kiejtése✩, németül: Tyrnau, latinul: Tyrnavia vagy Tyrnaviae) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa. Vágmagyarád tartozik hozzá.

Nagyszombat (Trnava)
Belvárosa madártávlatból
Belvárosa madártávlatból
Nagyszombat címere
Nagyszombat címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Turisztikai régióNagyszombati
Rang város
Első írásos említés 1211
Polgármester Peter Bročka
Irányítószám 917 71
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám TT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 65 382 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség913,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság144 m
Terület71,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszombat (Szlovákia)
Nagyszombat
Nagyszombat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 17° 35′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 17° 35′ 10″
Nagyszombat weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszombat témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Az egykori egyetem
A Keresztelő Szent János-székesegyház
Szent II. János Pál pápa szobra

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Pozsonytól 45 km-re északkeletre fekszik, a Kis-Kárpátok és a Vág völgye közötti Nagyszombati-medencében.

TörténeteSzerkesztés

Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet III. Béla lánya, Konstancia – aki I. Ottokár cseh király felesége volt – megerősített. 1238-ban IV. Béla emelte szabad királyi várossá. Erre az évre datálható első említése, Zumbotel néven. Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. A szlovák Trnava a szláv trn = tüske főnévből származik, és a városon átfolyó azonos nevű patakra utal. Nagy Lajos király kedvelt tartózkodási helye volt, itt is halt meg 1382. szeptember 10-én. 1432-ben a husziták foglalták el, de kiűzték őket.

1543-ban ideköltözött az esztergomi érsek és káptalan, és 1822-ig itt is maradt. Itt kötött békét 1615. május 6-án Bethlen Gábor fejedelem II. Rudolf császárral, melyben Erdély függetlenségét biztosította. 1621. július 25-én itt verte meg Bornemissza János erdélyi serege Pálffy István császári ezredes seregét, július 30-án a várost is elfoglalta. 1635. május 6-án Pázmány Péter egyetemet alapított itt, ekkor a magyar kultúra központja volt. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött, valamint itt alapította meg a Füvészkert elődjét Winterl Jakab, a vegytan és a botanika professzora. Az egyetemet 1777-ben költöztették Budára (ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem).[2]

Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc hadai többször is elfoglalták, de katonai jelentősége nem volt. 1704. december 26-án határában szenvedett vereséget Rákóczi Heister tábornok császári seregétől. 1793-ban itt alakult meg a szlovák tudóstársaság. 1848. december 14-én itt ütközött meg Guyon Richárd az osztrákokkal. Városfalait 1820–1840 között bontották le. 1846-ban Pozsony és Nagyszombat között készült el az első magyar közüzemű vaspálya.

A trianoni diktátumig Pozsony vármegye Nagyszombati járásának székhelye. A város az 1920-as trianoni békeszerződést követően jogilag is Csehszlovákiához került.

1978-tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye. 1996-tól kerületi székhely. 1997-ben alapították a Szent Cirill és Metód Egyetemet.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 10 824 lakosából 6060 szlovák, 2758 német, 1538 magyar, 1 szerbhorvát, 45 egyéb anyanyelvű, 31 idegen és 391 csecsemő. Ebből 8714 római katolikus, 1345 zsidó, 745 evangélikus, 35 református, 2 pravoszláv és 2 görögkatolikus vallású volt.

1890-ben 11 500 lakosából 6564 szlovák, 3154 német, 1625 magyar, 2-2 román, horvát és szerb, valamint 151 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 9324 római katolikus, 1558 zsidó, 593 evangélikus, 20 református, 2-2 görögkatolikus és pravoszláv, továbbá 1 unitárius vallású.

1900-ban 13 181 lakosából 7246 szlovák, 3124 magyar, 2564 német, 27 horvát, 15 román, 5 szerb, 4 ruszin és 196 egyéb nemzetiségű. Ebből 10672 római katolikus, 1715 zsidó, 664 evangélikus, 81 református, 29 görögkatolikus, 18 pravoszláv, 1 unitárius és 1 egyéb vallású volt.

1910-ben 15 163 lakosából 8032 szlovák, 4593 magyar és 2280 német.

1919-ben 15 599 lakosából 12 507 csehszlovák, 1566 német, 1284 magyar, 235 egyéb és 7 ruszin nemzetiségű. Ebből 12 750 római katolikus, 2259 zsidó, 485 evangélikus, 39 református, 27 görögkatolikus és 30 egyéb vallású volt.[3]

2001-ben 70 286 lakosa 97%-ban szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

2011-ben 66 358 lakosából 56 291 szlovák, 334 cseh és 141 magyar.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Szent Miklós plébániatemplom a 14. században épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi oldalkápolnájában található Könnyező Szűz Mária kegyképet 1546 óta a város oltalmazójaként tisztelik. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban háromszor megismétlődött ez a kuruc harcok alatt. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, amelyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak.
  • Az érseki palotát 1562-ben Oláh Miklós prímás építtette, később bővítették.
  • A gimnáziumot 1648-ban szemináriumnak építették. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki a városban komponálta a Stabat Matert.
  • Egyetemi temploma 1637 és 1640 között épült, barokk stílusban.
  • Az egyetem épülete 1678 és 1773 között több részletben épült fel.
  • A copf stílusú városházát 1793-ban emelték a középkori tanácsháza alapjain.
  • Várostornya 1574-ben épült, 1674-ben átépítették, 1683-ban leégett, de újjáépítették. A 70 m magas torony később tűztoronyként működött.
  • Ferences templomát és kolostorát Nagy Lajos király építtette, 1363-ban, gótikus stílusban.
  • A klarisszák temploma is gótikus eredetű, a 17. század közepén reneszánsz stílusban alakították át. 1683-ban a tűzvészben ez is megrongálódott, de kijavították.
  • Az irgalmasok Szent Ilona-temploma szintén középkori, gótikus eredetű építmény, melyet reneszánsz és barokk stílusban építették át.
  • Az Orsolya-nővérek barokk temploma és zárdája 1724-ben épült.
  • A trinitáriusok temploma és kolostora 1710 és 1719 között épült, barokk stílusban.
  • A pálosok Szent József temploma eredetileg evangélikus templom volt, 1671 óta a pálosoké.
  • Püspöki székesegyháza, klarissza, dominikánus és ferences kolostora van.
  • Színháza 1831-ben épült, az egyik legrégibb szlovák színházépület.
  • A jelenlegi postaépület helyén állt gótikus lakóházat 1947-ben bontották le. A hagyomány szerint itt halt meg I. Lajos.[4]
 Lásd még: Keresztelő Szent János-székesegyház (Nagyszombat)

KözlekedésSzerkesztés

Híres személyekSzerkesztés

KéptárSzerkesztés

  • A városháza copf stílusban

  • A városfal bástyája

  • A Szent Miklós-templom

  • Nagyszombat 17. századi metszeten

KultúraSzerkesztés

  • Népzenei Fesztivál
  • Nemzetközi orgonazenei fesztivál

IrodalomSzerkesztés

  • Hudyma Emil 1918: A nagyszombati érseki főgimnázium és a vele kapcsolatos kir. érseki konviktus értesítője az 1917-18. iskolai évről. Nagyszombat
  • Pőstényi, J.: Z minulosti Trnavy do prevratu (1918). In: Kolektív: Trnava 1238–1938. Trnava
  • Pöstényi, J. 1943: Slovenský národný život v Trnave v rokoch 1488-1820. Trnava
  • Tuča, V. 1962: Význam rybnikárstva pre Trnavu a okolie. Sborník prác z ochrany prírody v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 51-56.
  • Varsik, B. 1975: Vznik Trnavy a rozvoj mesta v stredoveku. In: Trnavskí zborník I. Bratislava, 9 nn.
  • Kazimír, Š. 1975: Hospodársky a sociálny vývoj Trnavy v období neskorého feudalizmu vo svete daňových registrov. In: Trnavský zborník I.
  • Šimončič, J. 1975: Slovenské listy obcí dnešného Trnavského okresu mestu Trnava z rokov 1550-1750. Trnavský zborník I, 58-82.
  • Špiesz, A. 1975: Národnostný konflikt v Trnave v 1709. In: Šimončič, J.: Trnavský zborník I. Bratislava.
  • Lašán, Ľ. 1975: Trnava v rokoch 1918-1938. In: Šimončič, J.: Trnavský zborník I. Bratislava
  • Čajovský, L. 1975: 140 rokov mestského divadla v Trnave. In: Šimončič, J.: Trnavský zborník I. Bratislava
  • Šimončič (zost.) 1980: Trnava - okres a mesto. Bratislava
  • Kazimír, Š. 1980: Obchod Trnavy v 16. storočí. In: Trnava okres a mesto
  • Šimončič, J. - Watzka, J. 1988: Dejiny Trnavy. Bratislava
  • Muszka, E. 1992: A nagyszombati jezsuita kollégium leltára a rend felosztásakor (1773), Levéltári Szemle 42/2, 53-69.
  • Šimončič, J. 1998: Mojej Trnave - K dejinám Trnavy a okolia. Trnava. ISBN 80-967935-1-9
  • Trnava 1238 - 1998. Trnava
  • Detrich, J.: Trnava, jej minulosť a prítomnosť. Trnava - stručný nástin minulosti a dnešku. Trnava
  • 1988 Trnava 750 rokov mestom. Štátny okresný archív, Trnava. In: Vlastivedný časopis, ročník 37/1.
  • Németh Gábor 1995: Nagyszombati testamentumok a XVI-XVII. századból. Budapest
  • Ludiková, Zuzana 2002: A nagyszombati székesegyház késő reneszánsz és barokk síremlékei. Művészettörténeti Értesítő 51/3–4, 85-106.
  • Ivana Tomová 2005: Duchovný život trnavského mešťana na základe analýzy testamentov z 1. polovice 18. storočia. Historické rozhľady II, 79–93.
  • Alena Ochránková 2005: Mravnostná kriminalita v Trnave v 18. storočí. Historické rozhľady II, 95–110.
  • 2010 Dejiny Trnavy - Vývoj mesta od prvých poznatkov o jeho osídlení až do polovice minulého storočia.
  • Jozef Kordoš: Štefan Čiba - Zrod Trnavy - Stephanus Csiba - Tyrnavia nascens.
  • Vladimír Rábik a kol. 2011: Trnava 1211-2011.
  • Soós Sándor 2012: A nagyszombati Szent Anna kongregáció 1746-os felvételi lapja. Magyar Sion, 2012/1.
  • Weisz Boglárka 2012: Egy hamis oklevél nyomában. A nagyszombatiak 1267. évi kiváltságlevele. In: Tiszteletkör.
  • Štefan Oriško 2013: Najnovšie nálezy stredovekej stavebnej plastiky z farského kostola sv. Mikuláša v Trnave. In: Archaeologia historica 38/2.
  • Tüskés Anna 2016: A nagyszombati Szent Miklós székesegyház kegyképének tisztelete. In: Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Budapest.
  • Adriana Švecová 2016: Najstaršia úprava dedičného práva na príklade slobodného kráľovského mesta Trnavy do konca 16. storočia. Historický časopis 2016/1, 27-44.
  • Tomáš Tandlich 2016: Obchodný cech v Šamoríne a kramársky cech v Trnave v 16. až 18. storočí. Historia Nova 11.
  • Viskolcz Noémi 2017: A nagyszombati református gyülekezet temploma és javai a 17. században. In: „...nem egyetlen történelem létezik.” - Ünnepi tanulmányok Péter Katalin 80. születésnapja alkalmából. Miskolc.
  • Darina Fridrichová 2017: Finančné riadenie Trnavy v prvej polovici 16. storočia. Studia Historica Tyrnaviensia XIX, 165-174.
  • Kvasnicová, M. - Šeregi, M. 2018 (zost.): Architektúra kláštorov a rehoľných domov na Slovensku.
  • Poláková, Z. – Rábiková, Z. 2018: Evanjelici v Trnave vo svetle najnovšieho archeologického výskumu. Monumentorum tutela - ochrana pamiatok 28, 47-60.
  • Erika Juríková: Trnava v čase Rákociho povstania.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. ↑ A Botanikus Kert története. fuveszkert.org. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
  3. ↑ Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 17.
  4. ↑ Igor Thurzo írása a Technické noviny 1985/43. lapszámában

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyszombat_(település)&oldid=21221038”