Nagyszombat (település)
Nagyszombat (szlovákul: Trnava kiejtése✩, németül: Tyrnau, latinul: Tyrnavia) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa. Vágmagyarád tartozik hozzá.
Nagyszombat (Trnava) | |||
![]() | |||
Belvárosa madártávlatból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Nagyszombati | ||
Rang | város | ||
Első írásos említés | 1211 | ||
Polgármester | Peter Bročka | ||
Irányítószám | 917 71 | ||
Körzethívószám | 033 | ||
Forgalmi rendszám | TT | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 65 382 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 913,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 144 m | ||
Terület | 71,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 17° 35′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 17° 35′ 10″ | |||
Nagyszombat weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszombat témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
FekvéseSzerkesztés
Pozsonytól 45 km-re északkeletre fekszik, a Kis-Kárpátok és a Vág völgye közötti Nagyszombati-medencében.
TörténeteSzerkesztés
Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet III. Béla lánya, Konstancia – aki I. Ottokár cseh király felesége volt – megerősített. 1238-ban IV. Béla emelte szabad királyi várossá. Erre az évre datálható első említése, Zumbotel néven. Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. A szlovák Trnava a szláv trn = tüske főnévből származik, és a városon átfolyó azonos nevű patakra utal. Nagy Lajos király kedvelt tartózkodási helye volt, itt is halt meg 1382. szeptember 10-én. 1432-ben a husziták foglalták el, de kiűzték őket.
1543-ban ideköltözött az esztergomi érsek és káptalan, és 1822-ig itt is maradt. Itt kötött békét 1615. május 6-án Bethlen Gábor fejedelem II. Rudolf császárral, melyben Erdély függetlenségét biztosította. 1621. július 25-én itt verte meg Bornemissza János erdélyi serege Pálffy István császári ezredes seregét, július 30-án a várost is elfoglalta. 1635. május 6-án Pázmány Péter egyetemet alapított itt, ekkor a magyar kultúra központja volt. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött, valamint itt alapította meg a Füvészkert elődjét Winterl Jakab, a vegytan és a botanika professzora. Az orvosképzés 1769-ben kezdődött, amikor Mária Terézia orvosi karral egészítette ki az Intézményt. Az egyetemet 1777-ben költöztették Budára, majd Pestre (ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Orvostudományi Egyetem, mely 1969-től Semmelweis Ignác nevét viseli).[2]
Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc hadai többször is elfoglalták, de katonai jelentősége nem volt. 1704. december 26-án határában szenvedett vereséget Rákóczi Heister tábornok császári seregétől. 1793-ban itt alakult meg a szlovák tudóstársaság. 1848. december 14-én itt ütközött meg Guyon Richárd az osztrákokkal. Városfalait 1820–1840 között bontották le. 1846-ban Pozsony és Nagyszombat között készült el az első magyar közüzemű vaspálya.
A trianoni diktátumig Pozsony vármegye Nagyszombati járásának székhelye. A város az 1920-as trianoni békeszerződést követően jogilag is Csehszlovákiához került.
1978-tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye. 1996-tól kerületi székhely. 1997-ben alapították a Szent Cirill és Metód Egyetemet.
NépességeSzerkesztés
1880-ban 10 824 lakosából 6060 szlovák, 2758 német, 1538 magyar, 1 szerbhorvát, 45 egyéb anyanyelvű, 31 idegen és 391 csecsemő. Ebből 8714 római katolikus, 1345 zsidó, 745 evangélikus, 35 református, 2 pravoszláv és 2 görögkatolikus vallású volt.
1890-ben 11 500 lakosából 6564 szlovák, 3154 német, 1625 magyar, 2-2 román, horvát és szerb, valamint 151 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 9324 római katolikus, 1558 zsidó, 593 evangélikus, 20 református, 2-2 görögkatolikus és pravoszláv, továbbá 1 unitárius vallású.
1900-ban 13 181 lakosából 7246 szlovák, 3124 magyar, 2564 német, 27 horvát, 15 román, 5 szerb, 4 ruszin és 196 egyéb nemzetiségű. Ebből 10672 római katolikus, 1715 zsidó, 664 evangélikus, 81 református, 29 görögkatolikus, 18 pravoszláv, 1 unitárius és 1 egyéb vallású volt.
1910-ben 15 163 lakosából 8032 szlovák, 4593 magyar és 2280 német.
1919-ben 15 599 lakosából 12 507 csehszlovák, 1566 német, 1284 magyar, 235 egyéb és 7 ruszin nemzetiségű. Ebből 12 750 római katolikus, 2259 zsidó, 485 evangélikus, 39 református, 27 görögkatolikus és 30 egyéb vallású volt.[3]
2001-ben 70 286 lakosa 97%-ban szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.
2011-ben 66 358 lakosából 56 291 szlovák, 334 cseh és 141 magyar.
NevezetességeiSzerkesztés
- A Szent Miklós plébániatemplom a 14. században épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi oldalkápolnájában található Könnyező Szűz Mária kegyképet 1546 óta a város oltalmazójaként tisztelik. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban háromszor megismétlődött ez a kuruc harcok alatt. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, amelyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak.
- Az érseki palotát 1562-ben Oláh Miklós prímás építtette, később bővítették.
- A gimnáziumot 1648-ban szemináriumnak építették. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki a városban komponálta a Stabat Matert.
- Egyetemi temploma 1637 és 1640 között épült, barokk stílusban.
- Az egyetem épülete 1678 és 1773 között több részletben épült fel.
- A copf stílusú városházát 1793-ban emelték a középkori tanácsháza alapjain.
- Várostornya 1574-ben épült, 1674-ben átépítették, 1683-ban leégett, de újjáépítették. A 70 m magas torony később tűztoronyként működött.
- Ferences templomát és kolostorát Nagy Lajos király építtette, 1363-ban, gótikus stílusban.
- A klarisszák temploma is gótikus eredetű, a 17. század közepén reneszánsz stílusban alakították át. 1683-ban a tűzvészben ez is megrongálódott, de kijavították.
- Az irgalmasok Szent Ilona-temploma szintén középkori, gótikus eredetű építmény, melyet reneszánsz és barokk stílusban építették át.
- Az Orsolya-nővérek barokk temploma és zárdája 1724-ben épült.
- A trinitáriusok temploma és kolostora 1710 és 1719 között épült, barokk stílusban.
- A pálosok Szent József temploma eredetileg evangélikus templom volt, 1671 óta a pálosoké.
- Püspöki székesegyháza, klarissza, dominikánus és ferences kolostora van.
- Színháza 1831-ben épült, az egyik legrégibb szlovák színházépület.
- A jelenlegi postaépület helyén állt gótikus lakóházat 1947-ben bontották le. A hagyomány szerint itt halt meg I. Lajos.[4]
KözlekedésSzerkesztés
VasútiSzerkesztés
Híres személyekSzerkesztés
- Itt született 1531. június 24-én Zsámboky János történetíró.
- Itt született 1573. február 4-én Káldi György jezsuita atya, a legismertebb magyar katolikus bibliafordítás készítője.
- Itt született 1717. március 16-án Weiss Ferenc jezsuita matematikus és csillagász.
- Itt született 1719. május 15-én Purgine János jezsuita áldozópap és tanár.
- Itt született 1730. június 24-én gróf Berchtholdt Ferenc besztercebányai püspök.
- Itt született 1816. június 18-án Télffy János nyelvtudós.
- Itt született 1846-ban Pantocsek József orvos és botanikus.
- Itt született 1864-ben Schlesinger Lajos matematikus, egyetemi tanár, akadémikus.
- Itt született 1881-ben Mikuláš Schneider-Trnavský szlovák zeneszerző.
- Itt született 1887. január 7-én Horovitz Richárd filmproducer.
- Itt született 1890. január 6-án Wognár Ferenc magyar pilóta.
- Itt született 1907-ben Martin Gregor szlovák színész.
- Itt született 1933. június 7-én Ján Milan Dubovský történész, levéltáros.
- Itt született 1939. április 23-án Jozef Adamovič színész.
- Itt hunyt el 1382. szeptember 10-én Nagy Lajos király.
- Itt hunyt el 1621. június 20-án Forgách Zsigmond nádor.
- Itt hunyt el 1689. április 23-án Ágoston Péter hitszónok, egyházi író.
- Itt hunyt el 1719. szeptember 16-án Szörényi Sándor költő, történetíró.
- Itt hunyt el 1733. március 12-én Rajcsányi János vallástudós.
- Itt hunyt el 1916-ban Békési Emil római katolikus pap, nagyszombati kanonok, érseki helynökségi titkár, szentszéki bíró, irodalomtörténész.
- Itt hunyt el 1873-ban Bellony Sándor katolikus pap.
- Itt tanított és itt hunyt el 1805. február 15-én Zachár András pap, tanár.
- Itt temették el 1573-ban Verancsics Antal királyi helytartót, bíborost.
- Itt tanult Kodály Zoltán, a nagyszombati érseki főgimnáziumban 1892–1900 között. 1900. június 13-án jeles eredménnyel érettségizett.
KéptárSzerkesztés
A városháza copf stílusban
KultúraSzerkesztés
- Népzenei Fesztivál
- Nemzetközi orgonazenei fesztivál
IrodalomSzerkesztés
- Rucska István 1868: Trnava čili historicko miestopisný nástin krutých osudov a pamätností tohoto sl. kr. mesta slowenského a stručný opis zámku a pánstwa Frasstackého. Szakolcza.
- Hudyma Emil 1918: A nagyszombati érseki főgimnázium és a vele kapcsolatos kir. érseki konviktus értesítője az 1917-18. iskolai évről. Nagyszombat
- Pőstényi, J.: Z minulosti Trnavy do prevratu (1918). In: Kolektív: Trnava 1238–1938. Trnava
- Pöstényi, J. 1943: Slovenský národný život v Trnave v rokoch 1488-1820. Trnava
- Tuča, V. 1962: Význam rybnikárstva pre Trnavu a okolie. Sborník prác z ochrany prírody v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 51-56.
- Varsik, B. 1975: Vznik Trnavy a rozvoj mesta v stredoveku. In: Trnavskí zborník I. Bratislava, 9 nn.
- Kazimír, Š. 1975: Hospodársky a sociálny vývoj Trnavy v období neskorého feudalizmu vo svete daňových registrov. In: Trnavský zborník I.
- Šimončič, J. 1975: Slovenské listy obcí dnešného Trnavského okresu mestu Trnava z rokov 1550-1750. Trnavský zborník I, 58-82.
- Špiesz, A. 1975: Národnostný konflikt v Trnave v 1709. In: Šimončič, J.: Trnavský zborník I. Bratislava.
- Lašán, Ľ. 1975: Trnava v rokoch 1918-1938. In: Šimončič, J.: Trnavský zborník I. Bratislava
- Čajovský, L. 1975: 140 rokov mestského divadla v Trnave. In: Šimončič, J.: Trnavský zborník I. Bratislava
- Šimončič (zost.) 1980: Trnava - okres a mesto. Bratislava
- Kazimír, Š. 1980: Obchod Trnavy v 16. storočí. In: Trnava okres a mesto
- Šimončič, J. - Watzka, J. 1988: Dejiny Trnavy. Bratislava
- Muszka, E. 1992: A nagyszombati jezsuita kollégium leltára a rend felosztásakor (1773), Levéltári Szemle 42/2, 53-69.
- Šimončič, J. 1998: Mojej Trnave - K dejinám Trnavy a okolia. Trnava. ISBN 80-967935-1-9
- Trnava 1238 - 1998. Trnava
- Detrich, J.: Trnava, jej minulosť a prítomnosť. Trnava - stručný nástin minulosti a dnešku. Trnava
- 1988 Trnava 750 rokov mestom. Štátny okresný archív, Trnava. In: Vlastivedný časopis, ročník 37/1.
- Németh Gábor 1995: Nagyszombati testamentumok a XVI-XVII. századból. Budapest
- Ludiková, Zuzana 2002: A nagyszombati székesegyház késő reneszánsz és barokk síremlékei. Művészettörténeti Értesítő 51/3–4, 85-106.
- Ivana Tomová 2005: Duchovný život trnavského mešťana na základe analýzy testamentov z 1. polovice 18. storočia. Historické rozhľady II, 79–93.
- Alena Ochránková 2005: Mravnostná kriminalita v Trnave v 18. storočí. Historické rozhľady II, 95–110.
- 2010 Dejiny Trnavy - Vývoj mesta od prvých poznatkov o jeho osídlení až do polovice minulého storočia.
- Jozef Kordoš: Štefan Čiba - Zrod Trnavy - Stephanus Csiba - Tyrnavia nascens.
- Vladimír Rábik a kol. 2011: Trnava 1211-2011.
- Soós Sándor 2012: A nagyszombati Szent Anna kongregáció 1746-os felvételi lapja. Magyar Sion, 2012/1.
- Weisz Boglárka 2012: Egy hamis oklevél nyomában. A nagyszombatiak 1267. évi kiváltságlevele. In: Tiszteletkör.
- Štefan Oriško 2013: Najnovšie nálezy stredovekej stavebnej plastiky z farského kostola sv. Mikuláša v Trnave. In: Archaeologia historica 38/2.
- Tüskés Anna 2016: A nagyszombati Szent Miklós székesegyház kegyképének tisztelete. In: Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Budapest.
- Adriana Švecová 2016: Najstaršia úprava dedičného práva na príklade slobodného kráľovského mesta Trnavy do konca 16. storočia. Historický časopis 2016/1, 27-44.
- Tomáš Tandlich 2016: Obchodný cech v Šamoríne a kramársky cech v Trnave v 16. až 18. storočí. Historia Nova 11.
- Viskolcz Noémi 2017: A nagyszombati református gyülekezet temploma és javai a 17. században. In: „...nem egyetlen történelem létezik.” - Ünnepi tanulmányok Péter Katalin 80. születésnapja alkalmából. Miskolc.
- Darina Fridrichová 2017: Finančné riadenie Trnavy v prvej polovici 16. storočia. Studia Historica Tyrnaviensia XIX, 165-174.
- Kvasnicová, M. - Šeregi, M. 2018 (zost.): Architektúra kláštorov a rehoľných domov na Slovensku.
- Poláková, Z. – Rábiková, Z. 2018: Evanjelici v Trnave vo svetle najnovšieho archeologického výskumu. Monumentorum tutela - ochrana pamiatok 28, 47-60.
- Zuzana Dzurňáková 2019: Úvod do novodobej emblematiky a príklady aplikovaných emblémov v Trnave.
- 2019 Pamiatky Trnavy a Trnavského kraja 22. Trnava.
- Fülöp László 2020: A nagyszombati kalmárcéh szabályzata 1547/1604-ben. Fórum Társadalomtudományi Szemle XXI/2.
- Erika Juríková: Trnava v čase Rákociho povstania.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ A Botanikus Kert története. fuveszkert.org. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
- ↑ Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 17.
- ↑ Igor Thurzo írása a Technické noviny 1985/43. lapszámában