Erdődy Tamás

(1558-1624) horvát bán

Gróf Erdődy Tamás (1558Korpona vára, 1624. január 17.) dunántúli nagybirtokos, hadvezér.

Erdődy Tamás
Nadgrobna ploča bana Tome Bakača Erdödyja ZG Katedrala.jpg
Született 1558[1][2]
Szluin
Elhunyt 1624. január 17. (65-66 évesen)
Korpona
Állampolgársága
Gyermekei Kristóf, Graf Erdödy de Monyorókerék
SzüleiBorbála Alapy de Nagykemlék
Erdődy Péter
Foglalkozása tábornok
Tisztség horvát bán
Sírhely Zágráb

ÉleteSzerkesztés

Gróf Erdődy Péter és Alapy Borbála fia. Utódai az Erdődy család magyarországi ágának folytatói, testvére Péter utódai pedig a horvátországi ág megalapozói. Felesége Ungnád Mária, Ungnád Kristóf (másként Keresztély) egri kapitány és horvát bán (1578–1584) egyetlen gyermekeként apja halála után Szomolány és Jókő várát örökölte, amely ettől kezdve a család ezen ágának egyik központi birtoka lett.

1584-1595 és 1608-1615 között horvát bán. 1598-1603 között étekfogó mester. A török elleni harcok egyik ismert hadvezére.

 
1620-as festmény a sziszeki csatáról

Horvátország védelmében számos csatát vívott a törökkel, nevezetes az 1584-i szluini és 1586-i juvaneci győzelme. A tizenöt éves háború idején 1593-ban Sziszeknél megsemmisítette Hasszán boszniai pasa seregét, majd 1594-ben elfoglalta Petrinya várát.

A Bocskai-felkelésben a császár oldalán harcolt. 1607-ben családját grófi rangra emelték és házassága révén is Varasd vármegye örökös főispánja, majd 1616-ban tárnokmester lett.

A zágrábi katedrálisban nyugszik.

Monyorókerék és Vép 1613-ban a zálogterhek kifizetése és a birtokperek lezáródása után neki köszönhetően visszakerült a család birtokába. 1603-ban ő építette Császárvár aljában a Novi Dvorinak (Újkastélynak) nevezett kastélyt, amely végig a 17. század folyamán a család tagok egyik kedvenc horvátországi tartózkodási helye maradt, 1615-ben pedig átépítette a vépi várat, kialakítva ezzel a mai, négyszögletes formáját.

EmlékezeteSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. sapere.it (olasz nyelven)