Thurzó György (nádor)
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Bethlenfalvi gróf Thurzó György (Zsolnalitva, 1567. szeptember 2. – Nagybiccse, 1616. december 24.[1]) nádor, valamint származása alapján Árva vármegye örökös főispánja.
| Thurzó György | |
 | |
| A Magyar Királyság nádora | |
| Hivatali idő 1609. december 7. – 1616. december 24. | |
| Előd | Illésházy István |
| Utód | Forgách Zsigmond |
| Született | 1557. szeptember 2. Zsolnalitva |
| Elhunyt | 1616. december 26. (59 évesen) Nagybiccse |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Szülei | Thurzó Ferenc Zrínyi Kata |
| Házastársa | Czobor Erzsébet |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | politikus |
| Vallás | római katolikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thurzó György témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésApja, Thurzó Ferenc előbb nyitrai püspök, majd kamarai elnök, árvai örökös főispán. Anyja Zrínyi Kata. 1556-ban Thurzó Ferenc nyitrai püspök a pápát házasságkötésének engedélyezésére kérte. Az ekkor csaknem ötven esztendős Ferenc kiszemeltje Kostka Miklós leánya, Borbála volt. A magyarországi arisztokrácia házasságkötési diplomáciájának ékes példájaként értékelhető házasság hátterében az árvai váruradalom tényleges megszerzése állt. Ezzel Thurzó Ferencnek sikerült érvényesítenie az árvai uradalom feletti azon jogokat, amelyek a fentiekben említett rokonának történt adomány velejárójaként a családot illették. Addigi tényleges gyakorlójuk és kisajátítójuk ugyanis jövendőbelijének apja, Kostka Miklós volt. A házasság megkötését követően megvásárolta Zsolnalitva várát (Trencsén vármegye). Házassága azonban rövidesen tragédiába torkollott. Betegeskedő felesége, Borbála 1562-ben elhunyt. Röviddel ezután Ferenc feleségül vette a későbbi szigetvári hős, Zrínyi Miklós 14 esztendős leányát, Katalint. Ferenc 1574-ben, Zsolnalitván hunyt el. Fia, György Zsolnalitva várában született, apját hétéves korában vesztette el.
Apja halála után anyja, majd mostohaapja, Forgách Imre nógrádi főispán nevelte. 1583-ban a gyámi nevelés alól felmentették, a királyi leirat Thurzó Györgyöt a királyi kamara kezelésére bízta és Ernő főherceg, Magyarország akkori főkormányzójának udvarába vitték, hogy ott a katonai és diplomáciai pályára képezzék. 1585-ben anyja halála után mostohaapja kívánságára hazament, átvette vagyona igazgatását és megörökölte árva megyei örökös főispáni címét is. Ekkor vette feleségül, Forgách Zsófiát. Házasságukból két leány született, de Zsófia a második gyermek világra hozatala után nem sokkal meghalt. 1590-ben Pálffy Miklós komáromi kapitány mellett segédkezett. 1592-ben Czobor Mihály nádori helytartó lányát, Erzsébetet vette második házastársul. 1593-ban részt vett Székesfehérvár ostromában. 1598-ban királyi tanácsos, 1599-ben főpohárnok volt. Valódi magyar bárói címet a Thurzó családból elsőként 1599. július elsején György szerzett. Egyszerre lett tisztségviselő országbáró[2] és címzetes báró.[3]
A Bocskai István vezette felkelés alkalmával hű maradt az Habsburg-házhoz és mindent elkövetett, hogy a fölkelés elterjedését megakadályozza. Rudolf király békebiztosul őt küldte Bocskaihoz. Fáradozásáért Árva várát és uradalmát kapta örökös adományul. 1606-ban nagy szerepe volt a bécsi béke megkötésénél. II. Mátyás magyar királynak bizalmas embere volt, annak terveit igyekezett előmozdítani. 1606. április 10-én grófi méltóságot nyert;[4] ezzel lett Magyarországon az első, aki valaha is grófi címet szerzett az uralkodótól. Illésházy István halála után 1609. december 7-én nádorrá választották. A nádorválasztásnál három idősebb és rangosabb jelölttársa volt, Erdődy Tamás bán, Forgách Zsigmond tárnokmester, és Széchy Tamás, és képes volt a maga mellé állítani a magyar rendiséget.
Mint nádor, a béke embere volt. Buzgó lutheránus volt és következetesen védte a protestánsok érdekeit.[5] Az osztrák protestánsok sérelmeikkel többször fordultak hozzá s eljárásával mindig meg voltak elégedve. Bethlen Gábornak az ellene felkelt és legyőzött katolikusok ellen hozott erőszakos rendszabályai végrehajtását megakadályozta. 1610-ben az evangélikus egyház szervezése végett Zsolna városában zsinatot tartott.[6] Támogatása révén számos felvidéki diák folytathatta tanulmányait a wittenbergi egyetemen. Több templom alapítása is köthető a nevéhez. Pártolta a hazai irodalmat és bicsei könyvtárának nagy gazdagsága messze földön híres volt és példaértékkel bírt.
Levelezése
szerkesztés- Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei nejéhez, Czobor-Szent-Mihályi Czobor Erzsébethez, 1-2.; kiad. Zichy Edmund, tan. Kubinyi Miklós; Athenaeum, Bp., 1876
Származása
szerkesztésIrodalom
szerkesztés- Bethlenfalvi Thurzó György gróf levelei nejéhez, czobor-szent-mihályi Czobor Erzsébethez. (Közrebocsátva id. gr. Zichy Edmund árvai uradalmi teljhatalmu igazgató megbízásából. Budapest, 1876. Két kötet. (l. Történeti bevezetéssel 1590-1600. II. 1601-1616. Ism. Fővárosi Lapok 70. sz.).)
- Thurzó György nádor temetése. Századok, 1876, 425-428.
Források
szerkesztés- Michal Jurecký 2016 (zost.): Uhorský palatín Juraj Turzo – renesančný človek. Žilina
- Pálffy Géza: A Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában. Történelmi szemle: (kiadó nélkül). 2011.
- Frederik Federmayer 2007: Juraj Thurzo (1567-1616) – Sfragistický pohľad na biografiu uhorského magnáta. In: Pečate a ich používatelia. Bratislava, 146-162.
- Lengyel Tünde 2005: Thurzó György nádor biccsei udvara. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. században
- Saktorová, H. 1995: Knižnica palatína Juraja Turzu. Zborník Oravského Múzea XII, 38-45.
- Keserű Bálint, Dományházi Edit: A Thurzó család és a wittenbergi egyetem. Szeged: (kiadó nélkül). 1989.
- Komáromy András 1911: Koháry Péter érsekújvári kapitány levelei Thurzó György nádorhoz 1611-1616. Hadtörténelmi Közlemények 12/1, 77-109.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Szent-Istványi Márton 1859: Gróf Thurzó Györgynek, Magyarország nádorának temetése 1617-ben, Vasárnapi Ujság VI, ápr. 24.
- Szabó Klára: Mítosz kontra valóság, avagy igazságot Báthory Erzsébetnek? www.rubicon.hu
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Szent-Istványi 1859, 198. Thurzó Imre naplója szerint. Megjegyzendő hogy a Nagykarácsony napja megtévesztő.
- ↑ barones regni
- ↑ barones solo nomine
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 5. kötet - 738 - 743. oldal
- ↑ Nádorként 1610 márciusában ő kezdeményezte a vizsgálat megindítását Báthory Erzsébet ellen. Gyakran úgy is emlegetik, hogy ő kerítette kézre az "átkozott asszonyt".
- ↑ Zsolnai szinódus
- ↑ Miroslav Marek: Thurzó (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. június 6. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Miroslav Marek: Zrínyi (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. január 18. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Miroslav Marek: Subich 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. november 12. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Miroslav Marek: Korbáviai (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Miroslav Marek: Frangepán 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 23. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Miroslav Marek: Marzano (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. március 13. [2017. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Miroslav Marek: Balkan 16 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. december 8. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Miroslav Marek: Jaksic (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 23. (Hozzáférés: 2015. április 23.)