Főmenü megnyitása

Betlenfalvi Thurzó Imre (Nagybiccse, 1598. szeptember 11.Nikolsburg, 1621. október 19.) árvai főispán, királyi táblabíró.

Thurzó Imre

Született 1598. szeptember 11.
Nagybiccse
Elhunyt1621. október 19. (23 évesen)
Nikolsburg

Szülei Czobor Erzsébet
Thurzó György
Gyermekei Thurzó Erzsébet
Foglalkozás naplóíró
Vallás evangélikus kereszténység
A Wikimédia Commons tartalmaz Thurzó Imre témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Thurzó György és Czobor Erzsébet fia. Előbb Biccsén, majd 1615-től a Wittenbergi Egyetemen tanult. Még ugyanezen évben tiszteletbeli rektor lett, tanulmányait azonban a következő évben, apja betegsége miatt megszakította. Apja halála után átvette a birtokaik igazgatását. Az uradalmak jövedelmének elosztásáról anyja döntött.

Apja 1608-1616 között nádor volt. 1618-tól árvai főispán.

1618-ban feleségül vette Nyáry Krisztinát, bodrogi Nyáry Pál kapitány lányát. Két lányuk született: Erzsébet (1621) és Krisztina (1622).

1620-ban a pozsonyi országgyűlésen királyi táblabíróvá választották.[forrás?] 1620-ban titkos szövetségre lépett Illésházy Gáspárral, Rákóczi Györgyel és Szécsi Györgyel Bethlen Gábor támogatására. Ő írta alá a prágai egyezményt az V. Frigyes pfalzi választófejedelemmel való szövetségről. A besztercebányai országgyűlésen támogatta Bethlen királlyá választását. Nagyszombatban találkozott XIII. Lajos francia király bécsi követével.

1621-ben a nikolsburgi béketárgyalások egyik vezetője, melyek során hirtelen elhunyt. Halálával kihalt a biccsei-árvai Thurzó ág. 1622. január 16-án az árvai várban helyezték örök nyugalomra.

EmlékezeteSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Horae primae Exercitationum Oratorium ... Wittenbergae 1615 a Rectoratus Academicus, id est, Orationes, Quas ... Rector hactenus Academiae Wittenbergiensis ec officii causa publice habuit. Wittenbergse 1616.
  • Iter Wittenbergense ... a Anno 1618. Memorabilia ex Diario Com. Emerici Thurzo. (kéziratban)
  • In silentio et spe (napló)

IrodalomSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Jozef Novák 1980: Rodové erby na Slovensku I. Martin, 258-260.