Bécsi béke (1606)

Az 1606-os bécsi béke Bocskai István és Rudolf király (II. Rudolf császár) közötti megegyezés (1606. június 23.), amelyben többek között Bocskai kötelezi II. Rudolfot arra, hogy kössön békét a törökökkel. Ezzel a békével zárul a tizenöt éves háború és a Bocskai István által vezetett felkelés.

A békéről (különösen annak vallási rendelkezéséről) megemlékező felirat a reformáció genfi emlékművén

A békében szereplő feltételek:[1]

  • szabad vallásgyakorlás Magyarország területén;
  • ismét választhatott az Országgyűlés nádort (ez 1608-ban meg is történt);
  • a legfontosabb magyarországi tisztségekre magyarokat kellett kinevezni;
  • a Szent Koronát Magyarország területén kellett őrizni;
  • a magyar városok megtarthatták korábban szerzett jogaikat;
  • Erdély különválása elismerést nyer (Bocskai és férfiági utódainak uralma alatt), azonban a magyar nemzet egységesnek nyilvánítja magát a törökkel szemben.
  • a törökökkel békét kellett kötni (ez az 1606-os zsitvatoroki békében meg is valósult)

Lásd még

szerkesztés

További információk

szerkesztés