Főmenü megnyitása

Bár–Kalán nemzetségbeli Bánk (? – 1228 után) szlavón bán, majd nádor, több vármegye ispánja, végül országbíró.

Bánk
Született 12. század
Tisztség Horvát bánok listája

ÉletrajzaSzerkesztés

Bánk a Bár–Kalán nemzetségből származott. 11991205-ig Abaúj vármegye, 1203-tól Zala vármegye ispánja, 1208–09-ben szlavón bán, 1209–10-ben bihari ispán. 1211–12-ben királynéi udvarispán, 1212-ben kevei ispán, 1212–13-ban nádor és pozsonyi ispán.[1]

Az elterjedt monda[2] szerint neje elrabolt becsületének megbosszulására összeesküvést szőtt, és megölte II. András feleségét, a meráni Gertrúdot. Valóban tudott az összeesküvésről, amelynek célja a német kegyencek uralmának megszüntetése lett volna. A pilisi hegyekben vadászgató királynét – II. András távollétében – 1213. szeptember 28-án valószínűleg Péter csanádi ispán ölte meg (bizonyosan csak annyit tudunk, hogy Petúr bánék köréből valaki). De mivel Bánkot is megvádolták a gyilkossággal való részvétellel, neki is meg kellett válnia tisztségétől. (Az összeesküvéshez kapcsolódik János esztergomi érsek híres kétértelmű levele, „A királynét megölni nem kell…”.)

1216-tól azonban már ismét a királyt szolgálta, aki őt „hű jobbágyának” nevezte, és 12171218-ban újra szlavón bánná tette. E tisztségében a helyi feljegyzések Banco néven is említik őt. Ezen túlmenően, amikor a király 1217-ben a Szentföldre ment, keresztes fogadalmát beváltani, János érsek mellett valószínűleg Bánkra is rábízta az ország kormányzását. II. András visszatértekor a sok panasz hallatára Bánkot másodszor is elmozdította pozíciójából, azonban 1221-ben ismét zászlósúrrá tette. 1221–22-ben országbíró, mellette fejéri, 1222-ben bodrogi és abaúji ispán.

Az 1213. évi összeesküvés részeseinek, köztük Bánknak vagyonát 1228-ban koboztatta el IV. Béla ifjabb király, a meggyilkolt Gertrúd királyné fia.

Azt, hogy ezen összeesküvés kiváltó oka Bánk ismeretlen (a szépirodalomban Melinda) nevű feleségének meggyaláztatása lett volna, csak egy 1268 után írt osztrák krónika említi először. A bécsi képes krónika (1358) és ennek nyomán a legtöbb későbbi feljegyzés ezt a történetet már tényként adja elő, holott alkalmasint csak Záh Felicián tragédiáját kenték rá, hogy az Anjou-kori történetírók – burkolt formában – mégis elbeszélhessék az aktuális, véres merényletet.

Irodalmi emlékezeteSzerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Bánk bán témában.

A költők és írók kiszínezték az eseményt, és az utókor Bánkot éppúgy Katona József drámájából ismerte meg, mint Tell Vilmost a Schilleréből. Érdekesség, hogy Bánk a gyilkosság idején Pozsony vármegye főispánja és az ország nádora volt, ami magasabb tisztség, mint a báni, amelyről addigra már négy éve, hogy leváltották, az irodalomban mégis báni tisztségében maradt meg. Bánk kortársa volt egyebek mellett Benedek vajda (Erdély) is.

Főbb irodalmi művek BánkrólSzerkesztés

Opera Bánk bánrólSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

  1. Markó, László. A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub, 226. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6 
  2. Bence Erika: A Bánk bán és a Mic bán-monda kérdése