Főmenü megnyitása

Pór Antal (Esztergom, 1834. október 18. – Esztergom, 1911. szeptember 8.) történész, egyházi író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1892).

Pór Antal
Pór Antal.png
Életrajzi adatok
Született1834. október 18.
Esztergom
Elhunyt1911. szeptember 8. (76 évesen)
Esztergom
Ismeretes mint történetíró
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái Nagy Lajos magyar király élete

ÉletútjaSzerkesztés

A gimnáziumot Esztergomban végezte. Honvédként harcolt a szabadságharcban, hadifogságba esett, hazatérése után papnövendék lett. Egy évet a pozsonyi Emericanumban, kettőt a nagyszombati főgimnáziumban bölcselet hallgatásával, négyet teológiai tanulmányokkal a Pázmány intézetben Bécsben töltött, ahova később, a történelmi tanszakra készülve, mint tanárjelölt még két évre visszakerült. 1857. október 20-án pappá szentelték, de még előtte a nagyszombati érseki gimnázium tanárává nevezték ki. 1871 végén megválasztották Esztergom lelkészének. A pápa 1874. július 3-án tiszteletbeli titkos káplánjává, utóbb apostoli főjegyzőjévé, Simor bíbornok-érsek pedig az esztergomi kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé nevezte ki. 1875–1881 között Esztergom követe volt az országgyűlésen. 1880-ban pozsonyi kanonok, 1886-ban Szent Imréről elnevezett címzetes apát, 1893-ban esztergomi kanonok és honti főesperes lett.

A Magyar Tudományos Akadémia 1872. május 24-én levelező tagjának, 1892. május 5-én rendes tagjának választotta. A Magyar Történelmi Társulatnak, a heraldikai és genealógiai társulatnak igazgató-választmányi, a Szent István Társaságban a tudományi és irodalmi osztály tagja.

Történetíróként különösen a magyar Anjou-korral, de a külföld történetével és annak nevezetesebb alakjaival, alkotásaikkal is foglalkozott. Számtalan cikkben, többek között a Századok, a Katolikus Szemle, az Egyházi Közlöny, a Pesti Napló, a Reform, a Szabad Egyház, az Ellenőr és más lapokban közölt kor-, élet- és jellemrajzokat.

MűveiSzerkesztés

  • Athén Perikles korában. Curtius után. Pest, 1868.
  • I. Frigyes császár viszonya Oroszlán Henrikhez. Buda, 1870. (Különny. az Orsz. középtan. tanáregylet Közlönyéből).
  • Hellas földirata és hellén államrégiségek. A művelt rendek szükségeihez alkalmazva. Az MTA által a magyar hölgyek díjával koszorúzott pályamű. Pest, 1871. (Tudományok Csarnoka 6.).
  • Szent István király. Történelmi tanulmány. Pest, 1871. (Házi Könyvtár I.).
  • Róma története a nyugoti birodalom elenyésztéig. Az MTA által koszorúzott pályamű. Budapest, 1873.
  • Hunyady János. Élet- és korrajz. Budapest, 1873. (Házi könyvtár XIV.).
  • Egyházi beszéd, melyet Szent István király ünnepén 1873. aug. 20. a budai vártemplomban mondott. Budapest, 1873.
  • Aenas Sylvius II. Pius pápa. Élet- és korrajz. Budapest, 1880. (Házi Könyvtár XXXIII.).
  • Elnöki jelentés, melyet a pozsonyi Toldy-kör közgyűlésén 1883. jan. 7. mondott. Pozsony.
  • Rónay Jáczint pozsonyi prépost. Életrajzi vázlat. Pozsony, 1885. (Kortársaink 6-7.).
  • Érdekes per a XIV. századból. Adatok Pozsony történetéhez. Pozsony, 1885. (Különny. a Pozsonyvármegyei régészeti és tört. egyesület Értesítőjéből).
  • Ipolyi Arnold váradi püspök élete és munkái vázlata. Pozsony, 1886. (Kortársaink 11-15.).
  • Ipolyi Arnold a m. tört. társulat elnökének emlékezete. Budapest, 1887. (Különnyomat a Századokból).
  • Gvadányi József, magyar lovas generalis emlékezete. Pozsony, 1887.
  • Trencséni Csák Máté 1260-1321. Budapest, 1888. Számos képpel. (M. Történeti Életrajzok).
  • Habsburgi Ágnes magyar királyné és Erzsébet herczgasszony, az Árpád-ház utolsó sarja. Budapest, 1888. (Különny. a Kath. Szemléből).
  • Lipóczi és Nekcsei Demeter és Sándor. Budapest, 1890. (Különny. a Századokból).
  • Csór Tamás királyi főajtón álló. Liptói és kőrösi főispán, csokakői, gesztesi és ó-budai várnagy. Kolozsvár, 1890. (Különny. az Erd. Múzeum-egylet bölcselet-, nyelv- és történettud. szakosztályának kiadványaiból).
  • Bánk-bán Melindája. U. ott, 1890. (Különny. az Erd. Múzeum-egylet kiadványaiból).
  • Tót Lőrincz a kir. tárnokok és zászlótartók mestere 1328-1348. Bpest, 1891. (Különny. a Századokból).
  • Emlékbeszéd Rónay Ján. Jáczint, az MTA rendes tagjáról. U. ott, 1891.
  • Az Osl nemzetség története a XIII. és XIV. száz. U. ott, 1892. (Különny. a Turul 1891. évf. -ból).
  • László erdélyi vajda 1291-1315). Rajzok Erdély multjából a középkorban. Kolozsvár, 1891. (Különny. az Erd. Múzeum-egylet kiadványai VIII. köt.-ből).
  • Nagy Lajos magyar király viszonya Giannio di Cuccio francia trónkövetelőhöz. Budapest, 1892.
  • Nagy Lajos élete (1326-1382). Bpest, 20 önálló s 175 a szövegbe nyomott képpel. (Tört. Életrajzok), 1892.
  • Az erdélyi vajdák sorozata a XIV. sz. végeig. Kolozsvár, 1893. (Különny. az Erdélyi Múzeumból).
  • Nagy Lajos magyar király viszonya Giannino franczia trónkövetelőhöz. Székfoglaló értekezés. Bpest, 1892.
  • Az Anjouk kora. Bpest, 1895. (A Magyar Nemzet Története millenniumi kiadásának III. kötete).
  • Emlékbeszéd Dankó József levelező tagról. U. ott, 1897. (Emlékbeszédek IX. 2.).
  • Nagy Lajos litván hadjárata. Kolozsvár, 1899.
  • Záh Feliczián pöre. U. ott, 1900. (Különny. a Századokból).
  • Nagy Lajos a halicsi érsekség megalapítója. U. ott, 1900. (Különnyomat a Kath. Szemléből).
  • Boleszló herczeg esztergomi érsek. (1321-1328). Esztergom, 1900. (Különny. az Esztergom-vidéki rég. és tört. társulat III. Évkönyvéből).
  • Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár ellen 1362-ben. Bpest, 1900. (Különny. a Századokból).
  • Magyar vonatkozású fali képek Runkelstein-ben. U. ott, 1900. (Különny. az Arch. Értesítőből).
  • Nagy Lajos király viszonya az aquiléjai partiarkákhoz. U. ott, 1900.
  • Erzsébet királyné aacheni zarándkolása 1357-ben. U. ott, 1901.
  • István úr árvája. U. ott, 1901. (Különny. a Századokból).
  • Die Runkelsteiner Wandgemälde in ihrer Beziehung zur Geschichte Ungarns. Wien, 1901. (Különny. a Mittheilungen der k. k. Central-Commission für Kunst- u. hist. Denkmaleből).
  • A magyar Anjouk igényei a lengyel trónra. Kolozsvár, 1902. (Különny. az Erdélyi Múzeumból).
  • A négy Miklós. Bpest, 1902. (Különny. a Századokból).
  • Magyar-lengyel érintkezés a XIV. században. U. ott, 1903. (Különny. a Századokból.)
  • A magyar Anjouk lengyel krónikása, Carnkovi János. Kolozsvár, 1904.
  • Keszei Miklós. Bpest, 1905. (M. Tört. Életrajzok XX. 5.).

Álnevei: Lászlófi Antal, Agricola, Virágvölgyi, Kárász Huba, Non quis sed quuid, és =, (, +. (1882-től a kath. lapokban és a Pozsonyvidéki Lapokban).

ForrásokSzerkesztés