A magyar nemzet története (Szilágyi)

A magyar nemzet története, korabeli közkeletű nevén Millenniumi történelem 10 kötetes történelmi mű, amelynek főszerkesztője Szilágyi Sándor történész. 1894 és 1898 között jelent meg Budapesten az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában. A mű egyike az Egyetemes irodalomtörténet, a Beöthy-féle A magyar irodalom története, a Nagy képes világtörténet és A zsidók egyetemes története mellett az Osztrák–Magyar Monarchia alatt megjelent nagy terjedelmű, összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.

A magyar nemzet története
Egy kötet elülső borítója
Szerző	• több szerző, →ld. a tartalomjegyzéknél • szerkesztőː Szilágyi Sándor
Első kiadásának időpontja	1894–1898
Nyelv	magyar
Témakör	A magyar nép és Magyarország történelme a kezdetektől a 19. század végéig
Műfaj	magyar történelmi munka
Részei	10 kötet
Kiadás
Magyar kiadás	Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest
Külső hivatkozás	http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/
A Wikimédia Commons tartalmaz A magyar nemzet története témájú médiaállományokat.

A tíz kötet

Jellemzői

Szilágyi Sándor a Millenniumi történelem szerkesztésével megvalósította azt az óhajtást, hogy a magyarság a nemzet ezeréves fennállásának ünnepére a kor tudományos színvonalához mért históriai műhöz jusson. Őmaga nem írt a tízkötetes díszes vállalkozásba, munkatársait is kénytelen volt az idő rövidsége miatt gyors munkára szorítani, de a sorozat általában véve sikerült, még pedig nem népszerűsítő alapon, mint a Beöthy—Badics-féle képes irodalomtörténet, hanem a tudo­mányos módszeresség szemmel tartásával. Egyöntetűség­ről ebben a sorozatban sem lehetett szó, a stílus nehéz­kessége több szerzőnél fölötte szembetűnt, számos kitűnő nevű történetíró nem vett részt a közös munkában, de a terv megvalósítása sikerült és ez nem csekély mérték­ben Szilágyi Sándor érdeme volt. A közvélemény szemére vetette, hogy jórészt zsidó szerzőkkel íratta meg a magyar nemzet történetét, ez azonban nem az ő célzatossága volt, mert protestáns tudósokat szívesebben támogatott volna; de a keresztény történetírók annyira féltek a nehéz feladat elvállalásától, hogy a szerkesztőnek örülnie kellett, ha a tekintélyesebb tudósok közül bárkit is rábírhatott a pontos határidőt kívánó munka elvállalására. A kesernyés kriti­kában fürgébbek voltak történettudósaink, ez azonban könnyebb vége a dolognak, és nem volt méltányos eljárás a nagy teljesítménnyel szemben. A munkatársak közül Acsády Ignác, Angyal Dávid, Fraknói Vilmos és Márki Sándor a tudományosságot folyékony előadással egyesí­tették; Marczali Henrik pedig szakjának olyan tudósa volt, hogy a budapesti egyetemen már pályája kezdetén reá bízták a magyar történelem tanítását. A nagyközönség mindenesetre inkább a képekben és műmellékletekben gyönyörködött, a szöveg szakszerű tanulmányozása a tudományos érdeklődőkre hárult.

A mű elektronikus kiadását a Magyar Elektronikus Könyvtár részére az Arcanum Adatbázis Kft. készítette. A VIII. kötet (Magyarország története a szatmári békétől a bécsi congressusig) külön is megjelent reprint kiadásban Mária Terézia kora címmel.

Szerzőtársak

• Acsády Ignác,
• Angyal Dávid,
• Ballagi Géza,
• Beksics Gusztáv,
• Dézsi Lajos,
• Fraknói Vilmos,
• Fröhlich Róbert,
• Kuzsinszky Bálint,
• Marczali Henrik,
• Márki Sándor,
• Nagy Géza,
• Pór Antal és
• Schönherr Gyula.

A bevezetőt Vaszary Kolos, az utószót Jókai Mór írta.

Kötetbeosztás

Kötetszám	Kötetcím	Felölelt időszak	Részei, oldalszáma	Szerző	Elektronikus elérés
I. kötet	Magyarország a királyság megalapitásáig	kezdetek – 1038	1–3. és 1–5. könyv, 687 o.	Fröhlich Róbert, Kuzsinszky Bálint, Nagy Géza, Marczali Henrik	[1]
II. kötet	Magyarország története az Árpádok korában	1038 – 1301	1–6. könyv, 706 o.	Marczali Henrik	[2]
III. kötet	Az Anjouk kora, az Anjou ház és örökösei	1301 – 1439	1–5. és 1–3. könyv, 667 o.	Pór Antal, Schönherr Gyula	[3]
IV. kötet	A Hunyadiak és a Jagellók kora	1440 – 1526	1–5. könyv, 694 o.	Fraknói Vilmos	[4]
V. kötet	Magyarország három részre oszlásának története	1526 – 1608	1–6. könyv, 680 o.	Acsády Ignác	[5]
VI. kötet	Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig	1608 – 1657	1–4. könyv, 600 o.	Angyal Dávid	[6]
VII. kötet	Magyarország története I. Lipót és I. József korában	1657 – 1711	1–6. könyv, 715 o.	Acsády Ignác	[7]
VIII. kötet	Magyarország története a szatmári békétől a bécsi congressusig	1711 – 1815	1–5. könyv, 628 o.	Marczali Henrik	[8]
IX. kötet	A nemzeti államalkotás kora	1815 – 1847	1–5. könyv, 720 o.	Ballagi Géza	[9]
X. kötet	A modern Magyarország	1848 – 1896	1–3. és 1–3. könyv, 865 o.	Márki Sándor, Beksics Gusztáv	[10]

Források

• Az elektronikus változat a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján itt olvasható.
• Digitalizált (PDF) kötetek a REAL-EOD-ben
• Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés I–VIII. Budapest: A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása. 1930–1941.   → elektronikus elérhetőség

További információk

• Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 299-300. o.
• Mann Miklós: A milleniumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztési munkálatairól. In: Századok, Budapest, 1968.

Kapcsolódó szócikkek

• Marczali Henrik et al: Nagy képes világtörténet
• Az Osztrák–Magyar Monarchia díszművei