A magyar nemzet története (Szilágyi)
A magyar nemzet története, korabeli közkeletű nevén Millenniumi történelem 10 kötetes történelmi mű, amelynek főszerkesztője Szilágyi Sándor történész. 1894 és 1898 között jelent meg Budapesten az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában. A mű egyike az Egyetemes irodalomtörténet, a Beöthy-féle A magyar irodalom története, a Nagy képes világtörténet és A zsidók egyetemes története mellett az Osztrák–Magyar Monarchia alatt megjelent nagy terjedelmű, összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.
A magyar nemzet története | |
![]() | |
Egy kötet elülső borítója | |
Szerző |
• több szerző, →ld. a tartalomjegyzéknél • szerkesztőː Szilágyi Sándor |
Első kiadásának időpontja | 1894–1898 |
Nyelv | magyar |
Témakör | A magyar nép és Magyarország történelme a kezdetektől a 19. század végéig |
Műfaj | magyar történelmi munka |
Részei | 10 kötet |
Kiadás | |
Magyar kiadás | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest |
Külső hivatkozás | http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/ |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz A magyar nemzet története témájú médiaállományokat. |
JellemzőiSzerkesztés
Szilágyi Sándor a Millenniumi történelem szerkesztésével megvalósította azt az óhajtást, hogy a magyarság a nemzet ezeréves fennállásának ünnepére a kor tudományos színvonalához mért históriai műhöz jusson. Őmaga nem írt a tízkötetes díszes vállalkozásba, munkatársait is kénytelen volt az idő rövidsége miatt gyors munkára szorítani, de a sorozat általában véve sikerült, még pedig nem népszerűsítő alapon, mint a Beöthy—Badics-féle képes irodalomtörténet, hanem a tudományos módszeresség szemmel tartásával. Egyöntetűségről ebben a sorozatban sem lehetett szó, a stílus nehézkessége több szerzőnél fölötte szembetűnt, számos kitűnő nevű történetíró nem vett részt a közös munkában, de a terv megvalósítása sikerült és ez nem csekély mértékben Szilágyi Sándor érdeme volt. A közvélemény szemére vetette, hogy jórészt zsidó szerzőkkel íratta meg a magyar nemzet történetét, ez azonban nem az ő célzatossága volt, mert protestáns tudósokat szívesebben támogatott volna; de a keresztény történetírók annyira féltek a nehéz feladat elvállalásától, hogy a szerkesztőnek örülnie kellett, ha a tekintélyesebb tudósok közül bárkit is rábírhatott a pontos határidőt kívánó munka elvállalására. A kesernyés kritikában fürgébbek voltak történettudósaink, ez azonban könnyebb vége a dolognak, és nem volt méltányos eljárás a nagy teljesítménnyel szemben. A munkatársak közül Acsády Ignác, Angyal Dávid, Fraknói Vilmos és Márki Sándor a tudományosságot folyékony előadással egyesítették; Marczali Henrik pedig szakjának olyan tudósa volt, hogy a budapesti egyetemen már pályája kezdetén reá bízták a magyar történelem tanítását. A nagyközönség mindenesetre inkább a képekben és műmellékletekben gyönyörködött, a szöveg szakszerű tanulmányozása a tudományos érdeklődőkre hárult.[1]
A mű elektronikus kiadását a Magyar Elektronikus Könyvtár részére az Arcanum Adatbázis Kft. készítette. A VIII. kötet (Magyarország története a szatmári békétől a bécsi congressusig) külön is megjelent reprint kiadásban Mária Terézia kora címmel.
SzerzőtársakSzerkesztés
A bevezetőt Vaszary Kolos, az utószót Jókai Mór írta.
KötetbeosztásSzerkesztés
I. kötet | Magyarország a királyság megalapitásáig | kezdetek – 1038 | 1–3. és 1–5. könyv, 687 o. | Fröhlich Róbert, Kuzsinszky Bálint, Nagy Géza, Marczali Henrik |
[1] |
II. kötet | Magyarország története az Árpádok korában | 1038 – 1301 | 1–6. könyv, 706 o. | Marczali Henrik | [2] |
III. kötet | Az Anjouk kora, az Anjou ház és örökösei | 1301 – 1439 | 1–5. és 1–3. könyv, 667 o. | Pór Antal, Schönherr Gyula | [3] |
IV. kötet | A Hunyadiak és a Jagellók kora | 1440 – 1526 | 1–5. könyv, 694 o. | Fraknói Vilmos | [4] |
V. kötet | Magyarország három részre oszlásának története | 1526 – 1608 | 1–6. könyv, 680 o. | Acsády Ignác | [5] |
VI. kötet | Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig | 1608 – 1657 | 1–4. könyv, 600 o. | Angyal Dávid | [6] |
VII. kötet | Magyarország története I. Lipót és I. József korában | 1657 – 1711 | 1–6. könyv, 715 o. | Acsády Ignác | [7] |
VIII. kötet | Magyarország története a szatmári békétől a bécsi congressusig | 1711 – 1815 | 1–5. könyv, 628 o. | Marczali Henrik | [8] |
IX. kötet | A nemzeti államalkotás kora | 1815 – 1847 | 1–5. könyv, 720 o. | Ballagi Géza | [9] |
X. kötet | A modern Magyarország | 1848 – 1896 | 1–3. és 1–3. könyv, 865 o. | Márki Sándor, Beksics Gusztáv | [10] |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Pintér, i. m., VII. kötet, 271–273. o.
ForrásokSzerkesztés
- Az elektronikus változat a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján itt olvasható.
- Digitalizált (PDF) kötetek a REAL-EOD-ben
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés I–VIII. Budapest: A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása. 1930–1941. → elektronikus elérhetőség
További információkSzerkesztés
- Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 299-300. o.
- Mann Miklós: A milleniumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztési munkálatairól. In: Századok, Budapest, 1968.
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
- Marczali Henrik et al: Nagy képes világtörténet
- Az Osztrák–Magyar Monarchia díszművei