Pintér Jenő

(1881–1940) magyar irodalomtörténész

Pintér Jenő (Cegléd, 1881. január 25.Budapest, 1940. november 7.)[2][3] irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1916), majd rendes (1928) tagja.

Pintér Jenő
Született Pintér Jenő Pál
1881. január 25.[1]
Cegléd
Elhunyt 1940. november 7. (59 évesen)[1]
Budapest XII. kerülete
Állampolgársága magyar
Házastársa

Reiner Vilma
(h. 1905–1921)

Battlay Borbála
(h. 1921–1940)
Foglalkozása irodalomtörténész
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1903)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Pintér Jenő témájú médiaállományokat.

Beöthy Zsolt tanítványa, Császár Elemérrel együtt a hivatalos irodalomtudomány pozitivista képviselője a századelőn és a két világháború közt. Irodalomtörténetében az írók és költők összefoglaló életrajzának, s műveiknek részletes ismertetésére törekedett. Munkássága jelentős, a műveiben felhalmozott lexikális anyag ma is értékes. A szakmai közéletben is fontos szerepet töltött be. Fő műve A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés.

ÉletpályájaSzerkesztés

 
A magyar irodalom története Bessenyei György fellépésétől Kazinczy Ferenc haláláig (1913)

Középiskolai tanulmányait Budapesten és Lőcsén végezte. A budapesti tudományegyetemen szerzett tanári és bölcsészoklevelet 1903-ban. 1905-től kapott tanári állást a jászberényi gimnáziumban. Tudós tanár típus volt, követte az irodalomtörténet eredményeit, már 1908-ban írt egy magyar irodalomtörténetet, amelyért az MTA Semsey-díjjal jutalmazta. 1910-ben sikerült Budapesten tanári állást kapnia. 1911-ben megalapította Baros Gyulával és Horváth Jánossal a Magyar Irodalomtörténeti Társaságot. 1912-ben útjára indították az Irodalomtörténet című szakfolyóiratot is, melyet 1933-ig szerkesztett. Közben az első világháború alatt teljesített katonai szolgálat (1914-1916) jelentett átmeneti kényszerszünetet. Az Irodalomtörténet című folyóirat szélsőségesen konzervatív szemlélettel tárgyalta a kortárs szépirodalmat. 1916-ban levelező tagjainak sorába választotta az MTA, a Szent István Akadémia pedig rendes tagjául választotta. 1919-ben kinevezték a budapesti tankerület főigazgatójának.

Az Országos Középiskolai Tanáregyesület 1920-ban tiszteletbeli tagjául választotta. A Magyar Pedagógiai Társaság 1921-től alelnökké, 1938-tól elnökké választotta. 1923-tól tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[4] 1928-ban az MTA rendes tagjának választotta. Gyakran írt és mondott beszédet az MTA elhunyt levelező vagy rendes tagjai emlékezetére, Pintér Jenő búcsúztatta pl. Szinnyei Józsefet.[5] 1933-ban a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnökévé választották, ezt a pozíciót haláláig töltötte be. 1935-től oktatott a szegedi egyetemen mint rendkívüli tanár.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (34,N/A,1,62), és 2001-től védett.[6]

MagánéleteSzerkesztés

Első házastársa Reiner Vilma volt, akitől elvált.[7] Második felesége Battlay Borbála volt, akivel 1921. december 15-én Budapesten kötött házasságot.[8]

Művei (válogatás)Szerkesztés

 
A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés VI. kötet (1933)

Díjak, elismerések (válogatás)Szerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 798/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  3. Gyászjelentése (1940). (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  4. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  5. Pintér Jenő: Szinnyei József levelező tag emlékezete : felolvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1927. március 21-én tartott … ülésén. Budapest, MTA, 1927. 20 p. (A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, 19. köt.)
  6. Nemzeti Örökség Intézete[halott link]
  7. Házasságkötési bejegyzése Reiner Vilmával a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 670/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  8. Házasságkötési bejegyzése Buttkay Borbálával a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 408/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  9. A magyar irodalom története a 10-19. században.
  10. 20. századi magyar irodalomtörténet és kritika.
  11. 1-8. kötetes irodalomtörténetéért, amelynek 1932-ben 6 kötete már meg volt írva.

ForrásokSzerkesztés

  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  , III. kötet, 1635-1636. p.

További információkSzerkesztés