Pintér Jenő
Pintér Jenő, születési nevén Pintér Jenő Pál (Cegléd, 1881. január 25. – Budapest, 1940. november 7.)[2][3] magyar irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1916), majd rendes (1928) tagja.
| Pintér Jenő | |
 | |
| Született |
Pintér Jenő Pál 1881. január 25.[1] Cegléd |
| Elhunyt |
1940. november 7. (59 évesen)[1] Budapest XII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
Reiner Vilma (h. 1921–1940) |
| Foglalkozása | irodalomtörténész |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1903) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pintér Jenő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Beöthy Zsolt tanítványa, Császár Elemérrel együtt a hivatalos irodalomtudomány pozitivista képviselője a századelőn és a két világháború közt. Irodalomtörténetében az írók és költők összefoglaló életrajzának, s műveiknek részletes ismertetésére törekedett. Munkássága jelentős, a műveiben felhalmozott lexikális anyag ma is értékes. A szakmai közéletben is fontos szerepet töltött be. Fő műve a 8 kötetes A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés (1930–1941), amely máig az egyik legnagyobb, egyszerzős magyar nyelvű munka.
ÉletpályájaSzerkesztés
Középiskolai tanulmányait Budapesten és Lőcsén végezte. A budapesti tudományegyetemen szerzett tanári és bölcsészoklevelet 1903-ban. 1905-től kapott tanári állást a jászberényi gimnáziumban. Tudós tanár típus volt, követte az irodalomtörténet eredményeit, már 1908-ban írt egy magyar irodalomtörténetet, amelyért az MTA Semsey-díjjal jutalmazta. 1910-ben sikerült Budapesten tanári állást kapnia. 1911-ben megalapította Baros Gyulával és Horváth Jánossal a Magyar Irodalomtörténeti Társaságot. 1912-ben útjára indították az Irodalomtörténet című szakfolyóiratot is, melyet 1933-ig szerkesztett. Közben az első világháború alatt teljesített katonai szolgálat (1914-1916) jelentett átmeneti kényszerszünetet. Az Irodalomtörténet című folyóirat szélsőségesen konzervatív szemlélettel tárgyalta a kortárs szépirodalmat. 1916-ban levelező tagjainak sorába választotta az MTA, a Szent István Akadémia pedig rendes tagjául választotta. 1919-ben kinevezték a budapesti tankerület főigazgatójának.
Az Országos Középiskolai Tanáregyesület 1920-ban tiszteletbeli tagjául választotta. A Magyar Pedagógiai Társaság 1921-től alelnökké, 1938-tól elnökké választotta. 1923-tól tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[4] 1928-ban az MTA rendes tagjának választotta. Gyakran írt és mondott beszédet az MTA elhunyt levelező vagy rendes tagjai emlékezetére, Pintér Jenő búcsúztatta pl. Szinnyei Józsefet.[5] 1933-ban a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnökévé választották, ezt a pozíciót haláláig töltötte be. 1935-től oktatott a szegedi egyetemen mint rendkívüli tanár.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (34,N/A,1,62), és 2001-től védett.[6]
MagánéleteSzerkesztés
Első házastársa Reiner Vilma volt, akitől elvált.[7] Második felesége Battlay Borbála volt, akivel 1921. december 15-én Budapesten kötött házasságot.[8]
Művei (válogatás)Szerkesztés
- A históriás énekek művelődéstörténeti vonatkozásai. Budapest, 1903.
- A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei György fellépéséig. 1-2. köt. Budapest : Rényi Károly, 1909. 2 kötetben.
- A magyar irodalom története : Bessenyei György fellépésétől Kazinczy Ferenc haláláig 1772-1831. 1-2. köt. Budapest : A szerző kiadása, 1913. 2 kötetben.
- Időmutató a megújhodás korabeli magyar irodalom történetéhez : 1772-1831. Budapest : Thália, 1913. 37 p.
- A magyar irodalom története 1900-ig Budapest, 1913. (Simonyi Zsigmonddal, Kardos Alberttel Endrődi Sándorral és Ferenczi Zoltánnal)
- A magyar irodalom történetének kézikönyve I–II., 1921
- Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás, Budapest, Franklin-Társulat, 1928
- A magyar irodalom története.[9] 1-2. köt. Budapest : Franklin, 1938.
- A magyar irodalom története.[10] Budapest, 1940. 1424 p.
- A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés. 1-8. köt. Budapest, 1930-1941.
Díjak, elismerések (válogatás)Szerkesztés
- Petőfi Társaság nagydíja (1924)
- MTA nagyjutalom (1932)[11]
- Székesfőváros Kazinczy-érme (1934)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 798/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Gyászjelentése (1940). (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Pintér Jenő: Szinnyei József levelező tag emlékezete : felolvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1927. március 21-én tartott … ülésén. Budapest, MTA, 1927. 20 p. (A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, 19. köt.)
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete[halott link]
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Reiner Vilmával a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 670/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Buttkay Borbálával a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 408/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ A magyar irodalom története a 10-19. században.
- ↑ 20. századi magyar irodalomtörténet és kritika.
- ↑ 1-8. kötetes irodalomtörténetéért, amelynek 1932-ben 6 kötete már meg volt írva.
ForrásokSzerkesztés
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7 , III. kötet, 1635-1636. p.
További információkSzerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Pintér Jenő (1881-1940)