Simonyi Zsigmond
Simonyi Zsigmond, születési nevén Steiner Zsigmond[2] (Veszprém, 1853. január 1. – Budapest, 1919. november 22.)[3] eszperantista, nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Simonyi Jenő földrajzi szakíró, tanár bátyja.
| Simonyi Zsigmond | |
 | |
| Született | Steiner Zsigmond 1853. január 1.  Veszprém |
| Elhunyt | 1919. november 22. (66 évesen).svg){kind=small} Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Steiner Simon kereskedő és Menzel Netti fiaként született. Budapesten, Lipcsében, Berlinben, majd Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve 1877-ben Budapesten magántanár, 1878-tól helyettes tanár, majd 1889-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság tanára. A Tanácsköztársaság után politikai nézetei miatt üldözték, ez lelkileg teljesen összeroppantotta. 1895-től a Magyar Nyelvőr, majd 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Balassa József segítségével német–magyar szótárt szerkesztett.
Négy évtizeden át nyelvészek új nemzedékét nevelte fel, és egyben tudósként is maradandót alkotott. Jelentősek a határozókról, kötőszókról, jelzőkről írt tanulmányai. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. Foglalkozott a nyelvhelyesség kérdéseivel. 1903-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott. Mind tanárként, mind tudósként jelentőset alkotott. 1918-ban a Nemzetközi Nyelv Propaganda Bizottságának elnökhelyettesévé választották. Az 1919-es év elején az eszperantó nyelv egyetemi oktatásának bevezetésén dolgozott, melynek eredményeként 1919 júliusában megalakult a Nemzetközi Nyelvi Intézet, Budapesten.
Magánélete szerkesztés
Házastársa Becher Paulina volt, Becher Jakab tanító és Weiszmayer Sarolta lánya, akit 1882. június 11-én Budapesten vett nőül.[4]
Fia Simonyi Károly Gábor (1883–1927) mérnök.[5]
Művei[6] szerkesztés
- Levele Budenz Józsefhez, tanárához
- Népdalok (Magyar Nyelvőr, 1872)
- Népnyelvhagyományok (Magyar Nyelvőr, 1875)
- Állatnevek (Magyar Nyelvőr, 1876)
- Gyermekversikék (Magyar Nyelvőr, 1875)
- Veszprémi tájnyelv (Magyar Nyelvőr, 1872)
- A nyelvtudományról
- Néhány szó a magyar nyelv érdekében
- Müller Miksa újabb fölolvasásai a nyelvtudományról, ford. (Budapest, 1876)
- Antibarbarus (Eggenberger-féle könyvkereskedés, Budapest, 1879)
- A "Halotti beszéd" sajátosságai (Magyar Nyelvőr, 1880. április 15.)
- A Nyelvtörténeti Szótár mutatványíve (Magyar Nyelvőr, 1880)
- A magyar kötőszók, egyúttal az összetett mondat elmélete, (Budapest, 1881)
- A jelentéstan alapvonalai : az alakokban kifejezett jelentések, (Budapest, 1881)
- Az analogia hatásairól főleg a szóképzésben, (Budapest, 1881)
- A magyar szótők: általános rész, Budapest, 1888)
- A nyelvújítás történetéhez (Franklin Társulat, Budapest, 1888)
- A magyar határozók. (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1888)
- A magyar nyelv. 1. köt. A magyar nyelv élete. 2. köt. A magyar nyelv szerkezete. (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1889)
- Magyar nyelvtörténeti szótár : a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. Szarvas Gáborral. (Hornyánszky, Budapest, 1890)
- Kombináló szóalkotás, (Budapest, 1890)
- A nyelvujítás és az idegenszerűségek, (Budapest, 1891)
- Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon I. Magyar hangtan és alaktan, Balassa Józseffel. (Budapest, 1895) → újabb kiadása: Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2020, ISBN 9789634092735[7]
- Német és magyar szólások (Franklin Társulat, Budapest, 1896)
- Tréfás népmesék és adomák (Nyelvészeti Füzetek 4. szám, Budapest, 1902)
- A magyar szórend (Nyelvészeti Füzetek 1. szám, Budapest, 1903)
- Az új helyesírás : a VKM 1903. március 14-én...kelt rendeletével kiadott magyar iskolai helyesírás szövege és magyarázata bővített szójegyzékkel (Nyelvészeti Füzetek 5. szám, Budapest, 1903)
- Helyes magyarság (Nyelvészeti Füzetek 8. szám, Budapest, 1903)
- Elvonás (Elemző szóalkotás) (Nyelvészeti Füzetek 11. szám, Budapest, 1904)
- A nyelvtörténeti szótárról I. (Nyelvészeti Füzetek 15. szám, Budapest, 1905)
- Az ikes ragozás története (Nyelvészeti Füzetek 28. szám, Budapest, 1906)
- Isten-adta (Magyar Nyelvőr 36: 193–205, 264–271, 1907)
- Igenévi szerkezetek (Nyelvészeti Füzetek 47. szám, Budapest, 1907)
- Jó magyarság
- A jelzők mondattana: nyelvtörténeti tanulmány. (Budapest, 1913)
- Helyes magyarság (Singer és Wolfner kiadása, Budapest, 1914)
- A magyar irodalom története 1900-ig[8]
- Jelentéstani szempontok. (Budapest, MTA, 1916)
Emlékezete szerkesztés
- Rubinyi Mózes: Simonyi Zsigmond helye a magyar nyelvtudomány történetében (Bp. 1949)
- Klemm Antal: Simonyi Zsigmond mondattani munkásságának értékelése és hatása (Bp., 1954)
- Nagy J. Béla: Simonyi Zsigmond nyelvművelő munkássága (Bp., 1954)
- Tompa József: Simonyi Zsigmond mint tankönyvíró (Bp., 1954)
- Prohászka János: Egy tragikus sorsú nyelvtudós emlékezete (Magyar Nemzet, 1963. 74. sz.)
- Tompa József: Simonyi Zsigmond. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.
- Az ő nevét viseli az 1997 óta évente megrendezett Simonyi Zsigmond helyesírási verseny. Szülővárosában általános iskolát neveztek el róla, valamint szülőházán egy emléktáblát is elhelyeztek tiszteletére.
Galéria szerkesztés
-
Latin szókönyv (1901) -
Helyes magyarság (1906-os második kiadás) -
Veszprém, Kossuth utca 7. - Simonyi Zsigmond szülőháza
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM69944, Simonyi Zsigmond, 2018. szeptember 13.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/ évszáma: 42365/1874. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1874. év 4. oldal 4. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 177/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 239/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Simonyi Zsigmond mérnökfia sokesztendős orosz hadifogság után... (1927. szeptember 18.) Pesti Napló, 78. évfolyam, 211. szám, Online elérés
- ↑ A Vár Ucca 17 című folyóirat és könyvkiadó (8200 Veszprém, Vár utca 17.) honlapja Simonyi Zsigmondról
- ↑ https://www.magyarmenedek.com/products/16527/Tuzetes_magyar_nyelvtan_-_torteneti_alapon_-_Simonyi_Zsigmond.htm
- ↑ Más szerzőkkel együtt: Pintér Jenő, Kardos Albert, Endrődi Sándor, Ferenczi Zoltán. (Budapest, Athenaeum Ny., 1913)
Források szerkesztés
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 790. o. Online elérés
- Simonyi Zsigmond helyesírási verseny honlapja
- A Magyar Nyelvőr cikke
- Simonyi Zsigmond Vár ucca 17. 1999/4.
- A M. T. Akadémia elnökéhez intézett előterjesztés
- Szerzői adatlapja a Molyon
