Lőcse

Lőcse (szlovákul: Levoča, németül: Leutschau, latinul: Leutsovia) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye. Az egykori Szepes vármegye székhelye és legjelentősebb települése.

Lőcse (Levoča)
Lőcse látképe
Lőcse címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Lőcsei
Turisztikai régió	Szepes
Rang	város
Első írásos említés	1249
Polgármester	Milan Majerský
Irányítószám	054 01
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	LE
Testvérvárosok	Lista Łańcut Litomyšl
Népesség
Teljes népesség	14 803 fő (2017. dec. 31.) +/-
Népsűrűség	232 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	628 m
Terület	64,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lőcse Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 22″, k. h. 20° 35′ 26″49.022777777778, 20.590555555556
Lőcse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőcse témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lőcse - Lőcse, Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek (Levoča - Levoča, Spišský hrad a pamiatky okolia)
Világörökség
A lőcsei főtér
Adatok
Ország	Szlovákia
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	IV
Felvétel éve	1993, 2009
Elhelyezkedése
Lőcse Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 22″, k. h. 20° 35′ 26″49.022777777778, 20.590555555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőcse témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Fekvése

Eperjestől 40 km-re nyugatra, a Lőcse patak völgyében található.

Nevének eredete

A Lőcse (szlovákul: Levoča) patakról kapta a nevét, amelynek partján fekszik. A szláv levoča bal oldali (patakot) jelent. A név a szláv lev (= bal) melléknévből ered. A német Leutschau és a latin Leutsovia a magyarból való.

A lőcsei városháza

Története

Területén már a 9. században szláv erődítmény állt.^[forrás?] A települést a 12. században kezdték benépesíteni a szászok, ez azonban nem a mai helyén állott, és a tatárjárásban elpusztult. A mai várost a tatárok kivonulása után a Menedékkőről visszatérő szepesi szászok alapították a Hernád lapályának jól védhető, kiemelkedő részén. Oklevélben 1245-ben említik először. 1271-ben már a szepesi városok szász tartományának fő helye, 1772-ig a szepesi szász kamaragrófság székhelye. Falai a 13. században épültek, majd a 15.–16. században alakították ki ma is látható védműveit, melyek 44 ha területet kerítenek be, és ezzel az ország legjelentősebb települései közé számított. 1321-től árumegállító joga volt, majd 1323-ban szabad királyi város lett. Kereskedelme fokozatosan nemzetközi méreteket öltött, fejlett kézműipara, vásárai voltak. 1332-ben és 1431-ben tűzvész pusztította. 1440 és 1450 között a husziták többször támadták a várost, Mátyás innen indult kiűzésükre. 1526 után nagy szerepe volt a trónharcokban, majd a 17. századi harcokban. A város már a 16. század első felében protestáns hitre tért. Akkoriban közel száz évig folyt az ellenségeskedés a szomszédos Késmárkkal, ami fegyveres összetűzéssé is fajult. 1550-ben és 1599-ben újra tűzvész pusztította. 1560-ban 2500, 1622-ben 1600, 1645-ben 2214 lakos pusztult el a dühöngő pestisjárványokban. 1630-ban Breuer Lőrinc itt állította fel nyomdáját, mely 1754-ig működött. Nyomdái és iskolái évszázadokig híresek voltak, számos neves személyiség tanított és tanult itt.

Híres gimnáziumát 1672-ben a jezsuiták alapították, tanára volt többek között Hell Miksa, a neves fizikus, csillagász is. Itt hangzott fel 1844-ben a „Zeng az ég, a Tátrán villámok cikáznak" kezdetű forradalmi dal is, amely Szlovákia nemzeti himnusza lett. 1687-ben az ellenreformáció visszaadta a templomokat a katolikusoknak. A Rákóczi-szabadságharcban háromhavi ostrom után védői feladták, 1709–10-ben Löffelholz császári tábornok foglalta vissza. Hadi felszereléseit a 18. század elején elvitték, de védművei jórészt ma is állnak. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye székhelye volt. A város 1996 óta járási székhely.

A főtér részlete

Népessége

1910-ben 7528 lakosából 3094 szlovák, 2410 magyar, 1377 német, 201 ruszin és 197 román volt.

2011-ben 14 830 lakosából 12 343 szlovák és 822 cigány volt.

Nevezetességei

• A Szent Jakab-templom az egykori Magyarország egyik legszebb temploma. 1245-ben román stílusban kezdtek hozzá, majd 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. Oltárai a középkori faszobrászat legszebb alkotásai közé tartoznak. Főoltára Lőcsei Pál mester alkotása 1502-ből, 18,62 m magasságával a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben és 1599-ben leégett, az előbbi tűzben tornya is ledőlt. Mai tornya 1858-ban épült. 1626-ban a protestánsok készíttették orgonáját. A 16. és 17. században a kápolnákra emeletet húztak. A 19. század első felében teteje égett le, 1849-ben fedték be újra, tornyát a század végére kijavították. Eredeti freskóit a 19. század második felében Storno Ferenc restaurálta. A Thurzó-kápolnában a Thurzók síremlékei sorakoznak. Itt temették el Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen közös gyermekét is.
• A régi városháza a 15. században épült gótikus stílusban, 1550-ben leégett, 1615-ben mai árkádos formájában építették át. Végleges formáját 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján nyerte el. Ma a Szepesi Múzeum működik benne. Harangtornya 1651-ben épült.
• Az 1815 és 1831 között épített kétemeletes klasszicista városháza 1922-ig vármegyeháza volt,
• A Breuer-nyomda épületében nyomtatták 1633-tól a híres Lőcsei kalendáriumot.
• A minorita Szentlélek-templom és -kolostor 1751-ben épült barokk stílusban. A régi kolostort a 15. században részben a városfalba építették be, 1671 után barokk stílusban építették át, egyik épületszárnyának helyén húzták fel 1913–15-ben a gimnáziumot.
• Szűz Mária templomát a ferencesek építették a 14. század elején, majd a jezsuitáké lett. 1671-ben belsejét megújították.
• Evangélikus temploma 1825 és 1837 között épült klasszicista stílusban.
• A város feletti Mária-hegy már a 13. század elején zarándokhely volt.

A kis kápolna helyett 1247-ben nagyobbat építettek, majd 1311-ben templommá bővítették. A zarándokok növekvő száma miatt azonban ez is kicsinek bizonyult, ezért 1696-ban új, nagyobb templomot építettek. 1819-ben egy még nagyobbat kellett építeni, de 1903-ra ez is szűknek bizonyult, ezért új, nagyobb, a lourdes-i bazilikához hasonló templom építésébe fogtak, amit 1914-ben a Sarlós Boldogasszony tiszteletére fel is szenteltek. Főoltárán áll az 500 éves, fából faragott kegyszobor.

• A Lőcsei-völgyben épült fel 1863-ban a fürdő, amely 1945 után megszűnt.

A Thurzó-ház

A szégyenketrec a főtéren

Híres emberek

• Itt született, dolgozott Lőcsei Pál mester faszobrász, szárnyasoltár faragó
• Itt született 1437. április 30-án Thurzó János bányavállalkozó.
• Itt született 1645. február 18-án Szklenár György történetíró.
• Itt született a 17. században Zabelerus János evangélikus lelkész.
• Itt született 1755. március 16-án Dercsényi János tanácsos, író.
• Itt született 1760. január 4-én Tállyai Dániel lapszerkesztő.
• Itt született 1763 június 1-én Leibitzer János kertész, pomológus.
• Itt született 1770. október 17-én Engel János történetíró.
• Itt született 1804. március 21-én Zsedényi Ede politikus, 1838–39-ben a kormánypárt országgyűlési vezetője, miniszteri tanácsos.
• Itt született 1818. augusztus 6-án Marschalkó János szobrász.
• Itt született 1780. április 16-án Czauczik József festőművész, ugyanitt halt meg 1857-ben,
• Itt született 1782. május 28-án Rombauer János festőművész.
• Itt született 1791. szeptember 25-én id. Markó Károly festőművész.
• Itt született a 18. században Centner János orvos.
• Itt született 1826-ban Ernst Lindner szepességi szász (cipszer) nyelven író költő.
• Itt született 1882. május 15-én Szepesfalvy János, Szurák - botanikus, mohakutató.
• Itt született 1896. április 27-én Lehotay Árpád színművész királylehotai Lehoczky Árpád néven.
• Itt élt Zábojszky László (Stanisław Zaboyski) (1793–1870) teológiai doktor, szepesi püspök.
• Itt tanított (1890-1897) és halt meg Bauer Simon főreáliskolai tanár, műfordító, Balázs Béla, Bauer Ervin és Bauer Hilda édesapja.

Lőcse az irodalomban

• Mikszáth Kálmán: Fekete város című regénye
• Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony című regénye, Géczy Julianna igaztalan beállítása
• Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka című regénye
• Barsy Irma (szül. Kail): A lőcsei Madonna című regénye. Palladis kiadó, 1942
• Balázs Béla: Álmodó ifjúság című regénye
• A Cantus Catholici című katolikus énekgyűjtemény első kiadása Lőcsén készült 1651-ben.

Források

• 1846 Domová pokladnica na rok 1847
• Demkó Kálmán 1882: Polgári családélet és háztartás Lőcsén a XVI., XVII. században. Lőcse.
• Demkó Kálmán 1883: Lőcse város levéltárának Lengyelországra vonatkozó irományai a XVI. századból. Századok.
• Demkó Kálmán 1884: Lőcsének erődítése és védelmi rendszere. Lőcse.
• Demkó Kálmán 1897: Lőcse története. Lőcse.
• Jozef Špirko 1938: Starý kláštor minoritov v Levoči. Sborník Matice slovenskej.
• Szalatnai Rezső 1938: Lőcse. In: Tamás Mihály (szerk.): Tátra-almanach - Szlovenszkói városképek. Pozsony, 219-256.
• Michal Suchý - Ivan Chalupecký 1973: Dejiny Levoče 1.
• Michal Suchý - Ivan Chalupecký 1974: Dejiny Levoče 1.
• Zuzana Ludiková - Mikó Árpád - Pálffy Géza 2006: A lőcsei Szent Jakab-templom reneszánsz és barokk síremlékei, epitáfiumai és halotti címerei (1530–1700). Művészettörténeti Értesítő 55/2, 327–410.
• Fedorčáková, M. 2013: Komunikácia miest v 15. storočí na príklade korešpondencie Košíc, Levoče, Bardejova a Prešova. In: Bodnárová, M. (ed.): Príspevky k starším dejinám slovenských miest a mestečiek. Prešov.
• Szabó András Péter: David Genersich lőcsei krónikája (1643–1658). Lymbus 2014, 45-71.
• Miroslav Lysý 2016: Levoča, Topoľčany a Žilina - Tri kauzy husitských vojen na Slovensku. In: Husiti a bratríci na Slovensku.
• 2017 Levoča. Národné kultúrne pamiatky na Slovensku. Bratislava .
• Chrám sv. Jakuba v Levoči.
• Miroslav Lacko: Význam Levoče ako kapitálového a obchodného centra pre banské podnikanie v spišsko-gemerskej banskej oblasti v 15. a 16. storočí.

További információk

• Lőcse város hivatalos honlapja
• Légi fotók a városról
• E-obce.sk
• Fényképek a városfalról és Lőcséről
• A lőcsei Szent Jakab-templom
• Fotóalbum
• A lőcsei evangélikus műemléktemető honlapja
• Lőcse utazás, látnivalók

A városháza és a szégyenketrec madártávlatból