Ján Vencko

plébános, történész, amatőr régész

Ján Vencko (Venczkó János; Savnik, 1869. november 12. – Savnik, 1957. április 16.) plébános, történész, amatőr régész.

Ján Vencko
Született1869. november 12.[1][2]
Savnik
Elhunyt1957. április 16. (87 évesen)[1][2]
Savnik
SablonWikidataSegítség
Poznanie minulosti popraj Vám sily k vybojovaniu lepšej budúcnosti! (A múlt ismerete adjon erőt a jobb jövő kiharcolásához!)[3]

Élete szerkesztés

1882-1887 között a rozsnyói és a lőcsei gimnáziumban tanult. Később teológiát tanult, majd 1893-ban Szepeshelyen pappá szentelték. 1893-ban káplán lett Hibbén, 1894-ben Nagyfalun, 1897-ben Hernádfalun, ahol gümőkórt (tuberkulózis) kapott. 1898-1902 között otthon Savnikban gyógyult. 1902-től Szepesmindszenten volt káplán, majd Szlatvin plébánosa lett. 1905-1952 között Szepesmindszent plébánosa. 1924-ben a Jézus Szívének szentelte plébániáját. Gyarapította a helyi Szent Adalbert Egylet (Spolok sv. Vojtecha) tagságát. 1935-ben egyházi zsinati bíró és konzultor. Szepesmindszenten nyugszik.

Gyógyulása során ébredt fel benne a történelem és régészet iránti érdeklődés. Rendezte a savniki ciszterci apátság levéltárát. Az apátság történetének feldolgozásával megmentette azt az utókornak, mivel 1950-ben a rendek feloszlatásával a levéltár megsemmisült. A Szepesség történetével foglalkozott, kutatott a Csáky család mindszenti levéltárában és megírta a szepesi vár környékének történetét is. Az 1831-es parasztfelkeléssel és Simonides János(wd) jezsuita vértanú boldoggáavatásával foglalkozott. 1909-ben a mindszenti templomban értékes freskókat talált. Az általa lelt régészeti leleteket a szepeshelyi egyházmegyei múzeumnak ajándékozta, ezek azonban szintén megsemmisültek a szeminárium megszüntetésekor. Pomológiával és méhészettel is foglalkozott.

1895-től a Szepesmegyei Történelmi Társulat tagja. Hagyatéka a Lőcsei Levéltárban található.[4] Álnevei: Štiavnický, Vencko, Ján.

Emlékezete szerkesztés

  • Emléktábla a szülőházán[5] és a plébánián

Művei szerkesztés

  • 1927/2004 Dejiny štiavnického opátstva na Spiši. Ružomberok.[6]
  • 1941 Dejiny okolia Spišského hradu.

A Katolícké noviny, a Duchovný pastier, a Kultúra folyóiratokban és másutt publikált.

Források szerkesztés

  1. a b Ján Vencko, https://autority.snk.sk/cgi-bin/koha/opac-authoritiesdetail.pl?marc=1&authid=202812
  2. a b Štiavnický, https://autority.snk.sk/cgi-bin/koha/opac-authoritiesdetail.pl?marc=1&authid=202813
  3. Dejiny štiavnického opátstva na Spiši. p. 3.
  4. minv.sk
  5. karpatenblatt.sk
  6. Városok Lapja 28/14-15, 185 (1933. április 15.)

További információk szerkesztés