Hibbe
Hibbe (korábban Hybbe, szlovákul Hybe, németül Geib) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
| Hibbe (Hybe) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1239 |
| Polgármester | Martin Piovarči |
| Irányítószám | 032 31 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1471 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 688 m |
| Terület | 52,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hibbe
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 02′ 44″, k. h. 19° 49′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 44″, k. h. 19° 49′ 44″ | |
| Hibbe weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hibbe témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Liptószentmiklóstól 15 km-re keletre fekszik.
Nevének eredeteSzerkesztés
TörténeteSzerkesztés
A település valószínűleg már a 12. században létezett, 1239-ben IV. Béla a királyi birtokokhoz csatolta vissza. Ekkor említik először Hyba alakban, a későbbiekben Hybe (1265) és Gyba (1342) néven is szerepel az írásokban. A 13. század közepén kiváltságos szepesi német bányászok települtek ide 1265-ben városi kiváltságokat kapott. Lakosai a 15. század közepéig aranyat bányásztak a Bocai-völgyben. A 14. században a liptói várispánsághoz került és jobbágyvárosként fejlődött. 1396-ban Zsigmondtól hetipiacok, 1423-ban vásárok tartásához kapott jogot. Ettől kezdve bányászvárosból kereskedelmi és kézműves központtá fejlődött, főként kőművesei voltak híresek. Már 1563-ban működött iskolája. A 16. században kiváltságait jórészt elvesztette, a 17. században az átvonuló hadak többször is feldúlták. 1671-ben 40 jobbágy- és 14 zsellérportája volt, ugyanakkor 22 zsellérház laktalanul állt. 1784-ben 191 házában 1554 lakos élt. 1828-ban 217 háza volt 2035 lakossal. A 18. századtól lakói szénégetéssel foglalkoztak, később a 19. század elején fenyőpálinkát főztek. A 18. században virágzott a kézművesség, ácsok, bognárok, csizmadiák, tímárok, festők éltek és alkottak a településen. Lakói a 19. század második felétől főként Budapest nagy építkezésein dolgoztak mint kőművesek, idénymunkások.
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
Vályi András szerint "HIABE. Gejb Gibba. Tót mező Város Líptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sz. Miklóshoz mintegy két órányira, hajdan bánya Város vala, ’s leg inkább németek lakták, 1776ban háromszor tetemesen elégett vala, földgyének 1/3 része nem igen termékeny, de nagyobb része bőven termő, fája tűzre, és épűletre van, legelője is elég."[3]
Fényes Elek szerint "Hibbe, (Geib), tót m. v., Liptó vmegyében, a Szepesi országútban, közel a Kriván hegycsúcshoz. Számlál 229 kath., 1780 evang., 17 zsidó lak. – Kath. és evang. anyaszentegyházak; erdeje szép és nagy; földje sovány, köves; lakosai bányászságból, faeszközök készitéséből, mesterségekből, s vászon-csinálásból, élősködnek. F. u. a kamara. Ut. p. Vichodna."[4]
NépességeSzerkesztés
1910-ben 2126, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1617 lakosából 1552 (95,98%) szlovák és 46 roma (2,84%) volt.
2011-ben 1522 lakosából 1487 szlovák volt.
NevezetességeiSzerkesztés
- A Mindenszenteknek szentelt római katolikus plébániatemploma a 14. század végén épült gótikus stílusban, védőfala 17. századi. A templomot később barokk-klasszicista stílusban építették át, tornya 1824-ben épült.
- Evangélikus temploma 1822 és 1826 között épült a korábbi fatemplom helyén.
Neves személyekSzerkesztés
- Itt, a római katolikus templomban a családi sírboltban nyugszik az Esztergom ostrománál elesett Balassi Bálint (1554–1594) költő. A templomban 1898-ban Liptó vármegye emléktáblát helyeztetett el. 2004-ben a magyar és szlovák kulturális minisztérium emlékoszlopot állíttatott.
- Itt született 1851-ben Lányi Bertalan jogász, igazságügy-miniszter.
- Itt született 1907-ben Dobroslav Chrobák szlovák regényíró, esszéista, kulturális publicista és irodalomkritikus.
- A szlovák kultúra több jelessége született és dolgozott itt.
- Itt szolgált Antoni Sámuel a Tiszai evangélikus egyházkerület püspöke 1735-től haláláig.
- Itt szolgált Lehotszky Márton ágostai evangélikus lelkész.
KéptárSzerkesztés
Quo vadis
ház, D. Chrobák
ház, Albert Škarvan
Evangélikus templom
Római Katolikus temploma
.JPG)
EmléktáblákSzerkesztés
Albert Škarvan
Ján Bakoss
Ján Šimkovic
Ľudevít Orphanides
JegyzetekSzerkesztés
- Belo Klein-Tesnoskalský 1942: Oppidum Hybbe. Liptovský sv. Mikuláš.
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Felvidék Ma - felvidéki hírportál - Enciklopédiák[halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link]]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
