Savnik

település Szlovákiában

Savnik (szlovákul Spišský Štiavnik, németül Schawnik, Schafing) egy falu Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Savnik (Spišský Štiavnik)
Spissky Stiavnik centrum.JPG
Savnik címere
Savnik címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang falu
Első írásos említés 1246
Polgármester Mária Kleinová
Irányítószám 059 14
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség2877 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség145 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság563 m
Terület18,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Savnik (Szlovákia)
Savnik
Savnik
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 40″, k. h. 20° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 40″, k. h. 20° 21′ 30″
Savnik weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Savnik témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

A Hernád bal partján fekszik, Poprádtól 9 km-re délkeletre.

Nevének eredeteSzerkesztés

A szláv ščavník (= sóska) főnévből. Neve sóskával benőtt helyet jelöl.

TörténeteSzerkesztés

Területén már a 10. században bencés kolostor állott, a település ekörül alakult ki. 1223-ban a bencések után ciszterciek érkeztek, akik a falu mellett felépítették apátságukat. Először 1246-ben említi oklevél "Scinik" alakban. 1265-ben "Schewnik", 1294-ben "Sceunuk", 1347-ben "Cheunyk", 1425-ben "Chonyk" alakban említik a korabeli források. A falu gyorsan fejlődött, malom és halastavak épültek. Az apátságot 1530-ban Basó Máté a hírhedt murányi rablólovag fosztotta ki. 1528-ban már állt többtornyos várkastélya a Hernád bal partján, melyet ekkor Serédy Gáspár égetett fel. A falu 1539-ben Lasky Menyhérté, majd rövid ideig a Thurzóké, később Rueber Jánosé. 1579 és 1674 között a Thökölyek az urai. 1673-ban kastélytól egy mérföldre egy másik udvarházat is említenek. 1674 és 1773 között a jezsuiták a birtokosai, majd 1776-tól a szepesi püspükségé. 1787-ben 111 házában 736 lakos élt. 1828-ban 129 háza volt 934 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A település mai arculata az 1906. évi nagy tűzvész után alakult ki. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Fényes Elek szerint "Schavnik, tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád mellett: 934 kath. lak., kath. parochiával, jó szántóföldekkel, derék erdővel, a faluhoz 1/4 órányira fekszik Schavnik vára, 95 kath. lak. F. u. a szepesi püspök, s a helység feje egy uradalomnak. Lőcséhez 4 óra."[2]

NépességeSzerkesztés

1910-ben 903, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 2648 lakosából 2284 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt született 1902-ben Medveczky Jenő Munkácsy Mihály-díjas festő (1969), grafikus.
  • Itt hunyt el 1806-ban Révay János Antal szepesi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, Turócz vármegye örökös főispánja.
  • Itt hunyt el 1870-ben Zábojszky László teológiai doktor, szepesi püspök.
  • Itt tanított Akai János jezsuita pap, tanár.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  • Kvasnicová, M. - Šeregi, M. 2018 (zost.): Architektúra kláštorov a rehoľných domov na Slovensku.
  • Jakubčin, P. 2017: Kláštor cistercitov v Spišskom Štiavniku.
  • Bardoly István - Cs. Plank Ibolya 1999 (szerk.): A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. Budapest.

További információkSzerkesztés