Marschalkó János
Marschalkó János Sámuel (Lőcse, 1818. augusztus 6. – Budapest, 1877. szeptember 12.) szobrász, Marschalkó János Pál jogász apja. Felesége, Giergl Hedvig (1830-1916) révén rokonságba került a Györgyi-Giergl művészcsaláddal.
| Marschalkó János | |
| Született |
Lőcse |
| Elhunyt |
1877. szeptember 10. (59 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Marschalkó János Pál |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhely | Farkasréti temető (Hv20-1-12)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marschalkó János témájú médiaállományokat. | |
Tartalomjegyzék
PályafutásaSzerkesztés
1840 és 1844 között a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, majd Itáliában, Franciaországban és a német államokban tett tanulmányutat. 1847-ben Pesten telepedett le és hamarosan az egyik legkeresettebb épületszobrász lett. Legismertebb művét a Lánchíd oroszlánszobrait 1852-ben készítette. Számos ma is álló épület szobrászati díszítésében vett részt. Ő fejezte be Ferenczy István megkezdett és halála miatt félbemaradt Kazinczy és Kölcsey mellszobor-képmását. Sírja – a síremlék Hensch Ignác és Róna József alkotása a művész saját tervei alapján – a Farkasréti temetőben található.
Főbb műveiSzerkesztés
- Szobrászati díszítések:
- Kapucinus kolostor (Budapest)
- Rudas fürdő (Budapest)
- Lánchíd (Budapest)
- Szent Erzsébet-székesegyház (Kassa)
- katolikus templom (Fót)
- Csokonai Színház (Debrecen)
- Vigadó (Budapest)
- Magyar Tudományos Akadémia épülete (Budapest)
- Deák Ferenc utca 7. homlokzatának történelmi portréi (Esztergom)
- Emlékművek, emlékszobrok
- Kisplasztikák:
- Flóra
- Kölcsey Ferenc (Ferenczy István büsztjének befejezése)
- Kazinczy Ferenc (Ferenczy István büsztjének befejezése)
Külső hivatkozásokSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Révai nagy lexikona
- Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 533–534. o. ISBN 963-547-414-8
További információkSzerkesztés
- Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár. Debrecen, 1998-. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996, 1997-1998, 1999, 2000-2001.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- ↑ a b c d Artists of the World Online (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. október 31.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ 2019. szeptember 9.