Főmenü megnyitása

Izsó Miklós (szobrász)

magyar szobrász

Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9.Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.

Izsó Miklós
Szekely-izso.jpg
Született 1831. szeptember 9.[1][2][3][4]
Izsófalva
Elhunyt 1875. május 29. (43 évesen)[1][2][3][4]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szobrász
Iskolái Bécsi Képzőművészeti Akadémia
Halál okagümőkór
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

PályájaSzerkesztés

A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848-1849-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombatban élt, ahol kőfaragóként dolgozott és közben Ferenczy István tanítványa volt. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre már Bécsben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. 1859-től a müncheni Akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek terrakotta-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. 1870 és 1872 között a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert debreceni Csokonai-szobrot.

További köztéri műveit – elhatalmasodó tüdőbaja miatt – már nem tudta befejezni.

A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi.

Főbb műveiSzerkesztés

Izsó Miklós művei
 
Búsuló Juhász (1862)
 
Petőfi Sándor szobra Budapesten, Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása
 
Dugonics András szobra napjainkban Szegeden Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása
 
A szegedi Dugonics-szobor egy régi képeslapon

MellszobrokSzerkesztés

Népies szobrokSzerkesztés

  • Furulyázó pásztor (más néven Puszták furulyása)
  • Búsuló juhász (1862)
  • Cigány Laokoon (1862)
  • Felsőházi jelenet (1863)
  • Részeg ember (1863)
  • Arató nő (1863)
  • Ételhordó parasztasszony (1863)
  • Parasztlány (1864)

Köztéri szobrokSzerkesztés

 
Izsó Miklós sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben (34/1-3-10), Mátrai Lajos György alkotása

ÍrásaSzerkesztés

  • Izsó Miklós levelei (Válogatta, jegyzetelte és bevezette Soós Gyula, Bp., 1958)

EmlékezeteSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06877.htm, Izsó Miklós, 2017. október 9.
  2. a b Find A Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Benezit Dictionary of Artists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b RKDartists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés