Főmenü megnyitása

Izsófalva (korábban Disznóshorvát) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

Izsófalva
Izsófalva, Hungary – Miklós Izsó Memorial Museum 01.jpg
Izsófalva címere
Izsófalva címere
Izsófalva zászlaja
Izsófalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállás nagyközség
Polgármester Simon Ottó[1]
Irányítószám 3741
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség1746 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség183,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Izsófalva (Magyarország)
Izsófalva
Izsófalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 35″, k. h. 20° 39′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 35″, k. h. 20° 39′ 11″
Izsófalva (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Izsófalva
Izsófalva
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Izsófalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsófalva témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól 26 kilométerre északra, az Ormos-patak völgyében található; főutcája a Felsőtelekes, Rudabánya és Múcsony között húzódó 2609-es közút. Megközelíthető vasúton is; a településen a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal halad át, megállóhelyét (Izsófalva megállóhely) közúton a 2609-es út 12,600-as kilométerszelvénye közelében kiágazó, alig 200 méter hosszú 26 306-os út szolgálja ki. Szintén a település közigazgatási területén ágazik ki a 2609-esből a 26 106-os út is, amely Rudolftelepre vezet.

Környező települések: Ormosbánya (2 kilométerre), Rudolftelep (4 kilométerre), Szuhakálló (4 kilométerre), Múcsony (6 kilométerre); a legközelebbi városok: Rudabánya (6 kilométerre) és Kazincbarcika (10 kilométerre).

TörténeteSzerkesztés

A települést 1283-ban említik először, Hurva néven. Valószínűleg horvát telepesek lakták. A török időkben elnéptelenedett, a 18. században települt be újra. A 19. században bányák nyíltak a közelben, a település egyre nőtt.[3]

1950-ig Disznóshorvát volt a falu neve, ekkor változtatták Izsófalvára a falu híres szülötte, Izsó Miklós szobrászművész tiszteletére.

A korábban a falu részét képező két bányatelep, Ormosbánya és Rudolftelep 1993-ban és 1994-ben önállósodott.

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

LátnivalókSzerkesztés

  • Izsó Miklós-emlékház
  • Horgásztó

Nevezetes szülötteiSzerkesztés

  • Terényi Lajos, békés megyei alispán, Orosháza országgyűlési képviselője
  • Izsó Miklós, szobrászművész
  • Szeremlei Gábor, református lelkész, filozófiai író
  • Lenkey Zoltán, grafikusművész gyermekévei egy részét nagyapjánál töltötte a településen
  • Egressy Béni és Egressy Gábor édesapjuk, Egresi Galambos Pál (1770-1827) révén kötődött a faluhoz, aki a település református lelkipásztora volt.
  • M. Szilágyi Lajos színművész (1944-2018)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Simon Ottó lett Izsófalva polgármestere (magyar nyelven) (html). ma.hu, 2017. június 12. (Hozzáférés: 2017. június 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szénbányászat Izsófalván
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információkSzerkesztés